Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)
1902-10-01 / 40. szám
XI- évfolyam lO-ik szám Szatmár, 1903. Októbc POLITIKAI ES TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — — — 6 korona — fillér Félévre--------------------—----------------3 „ — Ne gyedévre---------—-----------— — t 50 . Ta nitóknak és kézmüiparosoknak egy évre 4 korona. Egyes szám ára 20 fillér A soproni kirohanás. A Magyarország agrikultur állam. Népének zöme, mondhatjuk szine-java földmives. Legerősebb nemzetfentartó eleme mindenkor a nemesi kúriák hajdan gondtalan, vidám fészkében jómóddal élő föld- birtokos osztály volt. Az államnak, lakosainak jóformán a föld termiineg a létfentartási feltételeket. És csudálatos ! . . Az utolsó évtizedek alatt ép ez a neinzetgerincz sorvadt el legjobban. Letört az ő büszke, de áldozatra kész gazdaságában s vele együtt pusztulóra jutott a magyar hazafiui önérzet, az önzetlen hazaszeretet .... pusztulóra került a lüktető nemzeti törekvés egyik életszerve. Csudálatos, hogy ép az a foglalkozási ág részesedett legmostohább bánásmódban, mely a mindennapi kenyérért munkált, s az illető faktorok a legelső, legfőbb anyagi forrásra, a földre voltak a legcsekélyebb tekintettel. Égető szükség volt tehát a hazamentő akczióra, mely czélul tűzte ki birtokban tartani a magyar földet, s tulajdonosát okszerű munkálkodásra, takarékosságra, szorgalomra oktatva kimenteni a fosztogató uzsora karmai közül. Ez az akczió tömöritette össze erős gazdatársadalommá a magyar föld urait, ez az akció szó- litotta sorompóba a haza jobbjait, hogy a szövetkezetek megteremtéséFelelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója : A .PÁZMÁNY-SAJTÓ« vei ép úgy, mint a külföldön, haszonnal munkálkodjanak a nép va- gyonosodásán, ezzel együtt értelmi és erkölcsi fejlődésén. Ennek a dicső, okos, bátor mozgalomnak apostolai minden alkalmat megragadtak, hogy az immár törvényesen védett szövekezeti eszmének lobogóját újabb és újabb ütközetre bontsák ki s a nép anyagi jólétére üdvösen ható szövetkezeteket minél szélesebb körben ter- jeszszék. A hatás nem maradhatott el. A lelkes, biztató felhívásra a nép élére állottak, akik természetszerűleg úgy is élén állanak: a papok, tanítók, községi és más tisztviselők, szóval mindenki, aki közelről ismeri a nép lelkét, érzi, hallja szive dobbanását, s jól tudja, hogy a szegény magyar népnek mi fáj legjobban. Kezeik közt sorra alakultak a fogyasztási és értékesítő, a hitel és betétszövetkezetek, melyek már is észrevehető hatást idéztek elő a nép eddigi életfolyásában. Persze, a. pAp takarékossága, az uzsorától való eliszonyo- dása és menekülése, az iszákosság abbanhagyása bizonyos érdekköröknek a feljajdulását, később alaptalan rágalmazását, szidalmait provokálta. Annak az érdekkörnek neheztelése fakadt ki ócsárló jajgatásban, mely eddig a magyar nagy és kiskereskedelmet monapolizálta, mely dühös liberálissága mellett is megA szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető össze» küldemények, pénzek, hirdetések, stb a „Pázmány- sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19 szám) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel Nyllttér sora 40 fillér. A lap megjelenik mindem azerdán. engedhetőnek tartja, sőt egyenesen követeli, hogy e jövedelmi ágtól rajta kívül minden más eltiltassék. A zsidókézben tartott ipar és kereskedelmi kamarák szórványos feljajdulását betetőzte Sopronban a magyarországi kereskedővilág hős vezérének, világrengető nemzeti fér- fiának harczi kiáltása, melylyel táborba szólítja híveit, harczra lelkesít az agráriusok és kér. szövetkezetek ellen minden kereskedőt a falusi Icziktől kezdve fel a „ nagyságos urak“- ig. Én nemzetem, szatócs népem ! Ellened törnek a keresztény magyarok! . . Eddig te árultad nekik a sáfránt, a szegfűszeget, minden fiiszerszámot le egész a garasos ostornyélig. Te adtad a jófajta spiri- tuszos italt egész a kontyalávaló ros- topcsinig. Beleültél pompás házakba, palotákba, földekbe, uradalmakba, a jó bolond magyarok kedvetekért födönfutókká lettek. Most elveszik a te gseftedet, ki akarnak bújni hálóidból, véo'e lesz annak a boldog vi- lágnak, hogy 15—20 évi grájzleros- kodás után beüssön a nagyságosura- ság. Keljetek védelemre a bestiák ellen. Veszszen ezer paraszt, de Icziknek boldogulni kell. Ez a veleje Sándor (Slézinger) Pál szónoklatának, melyet megcselekedett Sopronban. Avagy nem vakmerőség s minden magyar önérzetnek, tisztességes felfogásnak, mondjuk ki, liberális gondolkodásnak TÁRCZA. Végzetes politizálás. Ügy rendelte azt a végzet, hogy ne legyen mindenki miniszter, püspök vagy földesúr, jusson valaki kályha-fűtőnek, utcza. seprőnek, sőt még-bakternek is. Ez utóbbi sorra választá ki a sors Szabó Bálint uramat is, a ki e miatt nem győzött eleget zúgolódni rossz csillagzata ellen. A bakteri állás, legyen az bármily tisztességes, kellemesnek épen nem mondható. Nem kedves dolog ám nyugalmas éjeken, mikor mindenki oly édesdeden és nyugodtan aluszsza az igazak álmát, föl-ós alájárkálva a néma utczákon, el-el, kurjongatni az ilyenkor szokásos „rigmust.“ Aztán nyáron csak még hagyján ! Ilyenkor a szende hold méla sugarainál, a csillagok rezgő féuyénél s a langyos szellő suttogásánál el-el lehet ábrándozni, habár az igazat megvallva, Szabó Bálint uram nem volt ilyen természettel megáldva. 0 e helyett inkább nézte, bámulta a holdban szüntelenül hárfázó Dávidot s mindig azon törte fejét, mi lenne akkor, ha Dávidnak egyszer elállana a keze? Ki hárfázna akkor? A csillagok egyes csoportjából pedig rendesen prófétai ihlettel jósolt jó vagy rossz időt. A langyos szellő suttogása olykor az égiekhez ragadta vagy legalább is róluk álmodott. De télen. Brr I Mikor csikorgó hideg van, zord szól sivit, csapkodva az ember szemébe a szúró havat, csak akkor volt szánandó az éj őrének, Bálint uramnak helyzete. Igen ám, csakhogy Szabó Bálint nem azért volt bakter, hogy ne tudna magán segíteni. Ilyen zimankos időben a mindenütt jelenlévő Istenre bízta a falu őrzését, jó maga pedig Cserepes Jakab jóravaló csizmadia házikójában húzódott meg. Estenkint magukra zárták Cserepes uram szobájának ajtaját s pipázgatva az ősi divat szerint elbeszélgettek, politizálgattak barátságosan. Szabó Bálint pedig nagy mester volt ám a politika terén. Ismerte a legfrisebb — tizenöt évvel ezelőtti — újdonságokat. Hiszen ő újságolvasó ember volt. Minden áldott héten végig silabizálta azokat a hírlapokat, melyeket felesége az áldott lelkű Sára a hetivásárról túró, vaj, liszt s szalona boritékául haza-hordogatott. A mi pedig nem volt meg az újságban, azt leleményes eszével kifundálta ő. Az újságból olvasottakat aztán egy kis hozzátoldással elbeszélte komájának s az nem győzött eleget csodálTényleg csak INGLIK JÓZSEF szabó-üzletében szerezhetjük be hazai gyártmányú gyapjú-szövetből csinosan kiállított, legjobb szabású tavaszi felöltőinket és öltönyeinket, hol papi öltönyök és reverendáik a legszebb kivitelben készülnek. Készít sikkes szabású mindennemű eg-yenruliákat, raktáron tart mindennemű egyenruházati csikkeket. Szatmár, Deáktér, Yárosház épület,
