Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)
1902-09-03 / 36. szám
HETI ^ __Z E M L E (36-ik szím.) 8 re gszászi pénzügyigazgatósághoz Balogh Béla pénzügyi fogalmazót és az ungvári pónzügy- igazgatósághoz Morváig Zoltán pénzügyi fogalmazót pénzügyi segédtitkárrá végleges minőségben, valamint Kassa Ödön nagyko- posi adóhivatali gyakornokot a hatvani adóhivatalhoz adótiszttó nevezte. Segédlelkészek változása. Ékkel Lajos segédlelkész Felsőbányáról Máramarosszi- getre, Boros Bertalan Pálóczról Felsőbányára, Kompanek Gáspár Nagybereznáról Pálóczra helyeztetett át, Glazarovics Bertalan ujmisés Nagybereznára, Kursinszky Zsigmond ujmisés Nagybocskóra küldetett segédlelkésznek. A római zarándokút. A magyarországi tanitóknak e hó 16-án induló római zarán- dokmenetében egyházmegyénkből részt vesz Fialkovszki József ubrezsi plébános. Ő méltósága a püspök ur két tanitót küld saját költségén a zarándokúira: Juhász József szatmári és Láng Pál nagymajtényi tanítókat. A zarándokok közt lesz Schmiedt Fe- rencz csomaközi kántortanitó is, kinek költségeire káptalanunk 200 koronát adományozott. Gyászhir Bo/cor Gyula, az Ecsediláp lecsapoló társulat gátbiztosa, aug. 27-én déli 12 órakor életének 54-ik, boldog házasságának 20 ik évben Nagykárolyban hirtelen elhunyt. Földi részeit e hó 29-én délután 5 órakor helyezték örök nyugalomra. — Csep- csányi Sándor városi Írnok e hó 27 én éjjeli 12 órakor életének 34-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Hült tetemeit e hó 29-én délután 4 órakor helyezték örök nyugalomra. A tanári kar köréből. Jakab Gyula, nagy- károlyi kegyesrendi tanár, hosszas betegségéből felépül vén, tanári állomását a nagykárolyi kegyesrendi főgymnasiumnál elfoglalta. Keresítfeltétel. A kir. kath. tanitó- képzőintézet mellett a püspök ur Öméltósága és dr. Kádár Ambrus prépost-kanonok áldozatkészségéből felépült szép templomnak ma volt a kereszlfeltóteli ünnepélye. Délelőtt 10 órakor dr. Kádár Ambrus prépost-kanonok ünnepélyesen megáldotta a keresztet, mely szintén dísze leend az igen szép kivitelű templomnak. Az uj templom Jézus szent szive tiszteletére lesz felajánlva. A kereszt golyójába a következő okmányok és képek tétettek: 1.) A templom építésére vonatkozó püspöki okirat, melynek szövege következőleg szól: Meszleni Meszlényi Gyula, Isten irgalmából és az apostoli szentszék kegyelméből szatmári püspök, pápa ő szentsége titkos kamarása. Üdv az olvasónak ! Adjuk emlékezetül mindenkinek, akit illet, hogy Urunk születése után 1902. évének tavaszán a helybeli tanitóképezde mellett azon alapokon, melyeket szent emlékű Hám János szatmári püspök, boldog halála évében 1857-ben egy építendő templomra lerakatott, elhatároztuk Jézus legszentebb Szivének ajánlott román stylű uj templomot emelni. Nagy elismeréssel kell megemlítenünk, hogy ezen szent szándékunk megvalósítása ezé Íjából főtisztelendő Kádár Ambrus szatmári apát kanonok,papneveldéi kormányzó 30 ezer koronát bocsátott rendelkezésünkre. Ugyanily összeggel járultunk mi a templom építéséhez. A templom építésével megbíztuk Kikeli Sándor helybeli gör. kath. építészt. A munkálatok annyira előrehaladtak, hogy f. hó 3-án megáldatván a szép sugár toronyra alkalmazandó szent kereszt, a torony tetejére feltétetett. Engedje a jó Isten, hogy a jövő évben elkészülvén a templom, melynek 5 oltára leend, a hívek örömére és lelki hasznára a nyilvánosságnak átadalhassók. Legyen áldott a szent püspöknek emléke, kinek boldoggá avattatási pőre az apostoli szentszéknél épp a jelen évben kezdetett meg. Jézus legszentebb szive őrködjék e szentély felett, a főpásztor, a jótékony kanonok és az egész egyházmegye fölött. Szatmárit, 1902. szemtember hó 3-án, püspökségünk 15-ik évében. Gyula püspök. 2. ) Az 1901-iki egyházmegyei névtár. I 3. ) Ő szentsége a római pápa arczképe a köv. hátirattal: Ő szentsége a dicsőén uralkodó XIII. Leó római pápa életének 93-ik évében, pápaságának pedig 1902-ben ünnepelt 25-ik évében. 4. ) Szentemlékü Hám János püspök arczképe. 5. ) Szentemlékü Hám János püspök az egyházmegyei kriptában levő koporsójának képe. Tanév kezdetén. Megnyíltak a Múzsák csarnokai, hogy keblükbe fogadják a tanulni akaró ifjúságot. Az utczák megélénkültek, szokatlan csoportosulás van az intézetek kapui előtt, ami arra enged következtetni, hogy növendékeink száma az idén sem lesz kevesebb, mint a múlt évben volt. Most folynak a beiratások s már e héten megtörténik az ünnepélyes megnyitás minden iskolában. Áthelyezés. A vall. és közokt. miniszter Visontay Kálmán ungvári kir. kath. főgymn. rendes tanárt az aradi kir. főgymnasiumhoz, Kerecse'nyi Gizella fiumei állami felsőbb leányiskolái segédtaniiónőt, jelenlegi minőségben, a máramarosszigeti állami felsőbb leányiskolához helyezte át. Gyászhir. Mindszentapáti és komoróczi Dudinszky Dezső nagybereznai gör. kath. lelkész életének 53-ik évében aug. 27-én elhalt. — Sznistsák Nándornyug. uradalmi tiszttartó, Ungmegye törvényhatósági bizottságának tagja, múlt hó 29-én Tibán szivszólhü- dés következtében hirtelen elhalt. A főpásztor jótékonysága. A püspök ur Ő méltósága a nagyszőllősi templom belső renoválására 400 koronát adományozott. Nagy tfiz Munkácson. Szerdán délután 5 órakor tüzet jelzett Munkácson a toronyőr. A Latorcza közelében levő Mocsár-Korcsma gyuladt ki s a szárazság következtében oly sebesen terjedt a tűz, hogy az oltás teljes lehetetlenné vált, csakis a tűz lokalizálására lehetett gondolni, a mi egy pár óra múlva sikerült is. A legsűrűbben beépített helyen 5 ház teljesen leégett, számtalan apró lakóhelyiségekkel és ólakkal. Leégett továbbá a városi óvoda s az orthodox zsidótemplom is nagy mértékben megrongálódott. Nagy szerencse, hogy csendes idő volt, mert különben az egész nyugoti városrész elpusztult volna Hymen. Juhász Endre, ipolysági kir. törvényszéki aljegyző, a napokban esküdött örök hűséget Nagykárolyban Kovács Kálmán vármegyei írnok leányának, Irma kisasszonynak. — Lux Ernő, a beregmegyei vizszabályozó és ármentesitő társulat mérnöke, jegyet váltott Engelthaler Ottó budapesti máv. főellenőr leányával, Miczi kisasszonynyal. — Rácz István helybeli kereskedő szombaton esküdött örök hűséget Altnéder János leányának, Jolán kisasszonynak. — Csűrös Ferencz dr. történt. Az öreg Balassa felutazott Pestre’ hirtelen egy kis dolga akadt — s a fia, az ott maradt a bájos leánykával. * Tiszta, csillagos ég, a felhőnek még a legparányibb részét sem lehet látni sehol. Csend volt, s e c endet csak néha — néha zavarták meg az éjji-denevérek röpködé- sökkel. Ott ültek a rózsás kertben, a pádon. Tekintelök valahol messze, a hullámzó Balatonon járt, de néha-néha azért egymásra is pillantottak. A lég tele volt rózsaillattal, szerelemmel. A leány pajzán kaczagása felizgatta az ifjú Balassa kedélyét, s mindinkább hevesebb lett a társalgás. — Mikor jön vissza az apja? — kérdő a leány. — Azt hiszem, egy hétig is elmarad, felelt az ifjú s halkan köhécselt. — Igen ? És megkönnyebbülten lélegzett fel Margit. Ugyanekkor az ifjúnak is valami rövid mondat rebbent el ajkáról, a mit a leány hallott.-- Azt mondta, hogy bár adná az Isten 1 Hát így szereti az édes apját 1 Langy esti szellő érinté arczukat s erre mindketten felébredtek mólázásaikból. — Késő van Károly, menjünk haza. — Ne, ne még! Csak egy kicsit maradjunk édes Margit, olyan szép, olyan kedves itt, e rózsás kertben lennünk. Ha fázik, inkább sétáljunk egy kicsit. Hosszan, nagyon hosszan köhögött az ifjú és vészt jósló pir lepte el a halavány arczát. A leány megsajnálta s beleegyezett kívánságába. A pádról felkeltek s Károly karját nyujtá Margitnak s az, miután egy mosolygó pillantást vetett a boldog ifjúra, elfogadta azt. — Mily boldogság is igy! — mondá az ifjú egészen önkónytelenül, s kissé talán hangosabban mint kellett volna. — Maga nem boldog? — kórdó aztán tovább, megszorítva a lány puha kezét. Margit nem szólt semmit, de fejének bólintásából kivehetett mindent az ifjú Balassa. S ez a fejbólintás, most még bátrabbá tette, mint a milyen annakelőtte volt. Megcsókolta picziny piros ajkát. Margit felsikoltott, kikapta kezét az ifjú karjából, azután elfutott. Károly megkövültén állott;} egy darabig. Nem hallott semmit, csak egy selyem ruha suhogását, nem látott semmit, csak egy ijedten tova futó lányka alakjának halvány körvonalát, de később ez is elveszett előle. Gondolkodott. Fejét tenyerébe hajtotta s némán állott egyedül, elhagyottan. Csend! Csupán az esti szól fú onnan észak felől s a hullámzó Balatonnak lehet hallani egyhangú moraját. Majd felocsúdott és félni kezdett. Pedig az est szép, az est kedves volt. De ott szemben az a tihanyi klastrom, az olyan különös, az olyan rémes; arról, mint kis gyermek, nagyon, de nagyon sokat hallott. Hallotta, hogy ott valamikor rablóvezórek is tanyáztak.
