Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-03 / 36. szám

4

HETI SZEMLE" (36 ik Mám.)

debreczeni tanár a napokban esküdött örök hűséget Ungváron Tomcsányi Ödön vármegyei pénztárnok leányának, Magda kisasz- szonynak.

Névváltoztatás. Hinterleitner Gusztáv, beregszászi tanító,úgyszintén kiskorú gyermekei: Gusztáv, Lajos, Károly, László és Mária vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel Halmos-xa változtatta át.

Tanitóválasztás. Gebei György turtere- besi tanítónak Amerikába történt kivándorlása következtében üresedésbe jött tanítói állásra a turterebesi róm. kath. iskolaszék múlt hó 3l-én Reszler Simon okleveles tanítót, a szatmári kir. kath. tanítóképző intézetnek a múlt évben végzett növendékét választotta meg.

Kegyeletes ünnepély. Jelenleg Nagy-Ká- rolyban működő színtársulatunk nagy fénynyel ünnepli meg szeptember 10-én megdi- csőült Erzsébet királynénk halálának évfordulóját. A színpad teljes gyászdiszt ölt, és hatalmas kandeláberek közt lesz látható Erzsébet királyné ravatala, a ravatal mellett az egész személyzet mély gyászban ez alkalomra irt: Királyné hymnusz-t fogja énekelni, majd Lőrinci Erzsi Ábrányi Emil Tizenháromját fogja szavalni, utána Ferenczy József ez alkalomra szerzett „Tekints le reánk az égből magyarok Istene“ gyönyörű dalt fogja előadni, melynek zenéjét Kubeczk Rikárd karnagy szerzetté, máj i a háttérben feltűnik Erzsébet királyné dicsőítését ábrázoló fényes néma képlet és a szózat hangjai mellett végződik a lélekemelő kegyeletes ünnepély. Az ünnepély, melynek rendezésén Baráti Rezső titkár fáradozik, fényes sikerűnek Ígérkezik. Ugyancsak nagy, fényes díszelőadással ünnepük meg Kossuth Lajos nagy hazánkfia születésének 100-ik évfordulóját.

Leleplezett képviselő. A lapokban tárgyalva volt az a konfliktus, a mely Szterenyi József kereskedelemügyi miniszteri tanácsos és Győrffy Gyula szabadelvüpárti képviselő között kitört. A Győrffy Gyula tulajdonában lévő „Magyarság“ erősen megtámadta Szte- rényit, mert az nem akart az állam által megvásároltatni egy uj fonógépet s megvesztegetéssel vádolta a miniszteri tanácsost. A czikket Győrffy Gyula sugalmazta. Szterenyi fegyelmi vizsgálatot kórt maga ellen, a melyet Láng Lajos miniszter el is rendelt

Már látta is az alakokat, hallotta is a vad kiáltásokat; pedig csend volt, nem láthatott mást, mint a klastrom falai mögül elő bukkanó felhőket s nem halhatott mást, mint a most már csípős szól fütyülését.

Egyszer csak megüti valaki a vállát- Összerezzent s hirtelen hátra nézett ; a leány állott előtte egész valóságában. A leány, a kit ő szeret, a kit ő megcsókolt s a ki most sokkal szebbnek tűnik fői előtte, mint eddig.

— Margit, hát nem haragszol, szeretsz ugy-e ?

Egy kedves „igen“ szó hangzott el az éjben, aztán megint csönd lelt, olyan, mint eddig, tiszta, kedves, nyári csönd.

*

Késő éjjel volt. A vonat berregve s nagy füstfelhőket bocsátva ki magából, állott meg az állomáson s az öreg Balassa, a miniszteri tanácsos visszaérkezett Pestről, hogy beteg fiával együtt aztán végképen haza mehessen.

Táskáját gyorsan od’ adta a hordárnak, a ki elvitte a legközelebbi bérkocsiig.

Most az „Alkotmány“ hosszú öt hasábon leleplezi Győrffy Gyulát s azt állítja, hogy a meg nem felelő, rossz találmányt a legnagyobb furfanggal s a székely mentés örve alatt 600,000 koronáért akarta az állam nyakába sózni. Győrffy a feltaláló Engel Kálmán mérnökért, Olay Lajos képviselővel együtt kezességet vállalt s ezt rendezték volna, valamint nyolczvanezer korona províziót kapott volna Győrffy Gyula a szives közbenjárásért. Hosszan leirja az „Alkotmány“, hogy Győrffy segédje Gondos Sándor, a tas- nádi plébános nevében is hamisítva, egy közleményt küldött az Alkotmánynak, a melyben Győrffy saját magát támadja meg, a miért az ötezer kézi fonógépet nem kapják az államtól a székelyek. Ezt a saját maga által készített támadást felhasználta arra, hogy a gépek megvételére szorítsa a minisztert. A leleplezés a főváros politikai köreiben nagy feltűnést keltett, mert ha csak egy t zedrésze igaz a leleplezésnek, — Győrffy Gyula befejezte politikai pályáját.

Műkedvelő előadás. A szatmári gymna- siumok volt növendékei által Budapesten létesített ,.Szatmári Kör“ javára, melynek nemes törekvései a helyi lapokból eléggé ismeretesek városunk közönsége előtt, holnap este jótékonyczélu műkedvelői előadás lesz a városi színházban. Színre kerül a Jó barátok czimü 4 felvonásos vígjáték. Az előadást Yajay Imre dr. rendezi. Szereplő személyek: Csomay Győző, Pap László, Szilágyi Dezső, Kürti József, Hronyecz Gyula, Csomay Imre, tíerky Lajos, Kálnuin Sámuel, Barabás Fe- rencz, Maróthy Mariska k. a., Hermán Margit k. a., Gödé Erzsiké k. a., Szilágyi Erzsiké k. a., Lengyel Angela k. a. Történik: Avrai- ban, Caussade lakásán. Heiyárak: Alsó és emeleti Közép-páholy 8 kor. Felső páholy 6 kor. Támlásszék 2 kor. Körszék 1 kor. 40 fül. Zártszék 1 kor. 20 fill. Karzati ülőhely : középen 80 fill. Oldalt 60 fill. Deákjegy 60 fill. Földszinti álló 80 fill. Karzati állóhely 40 fill. Jegyek előre válthatók Reizer Jánosnó úrnő könyvkereskedésében. Az előadás napján délelőtt 9— 12-ig, délután 3—5 óráig, este 7-kor a színháznál. Előadás kezdete fél 8 órakor, vége 10 órakor. Előadás után tánczmulatsággal egybekötött társas összejövetel a „Társaskör“ helyiségében.

Balassa is oda ért s beült a kocsiba ; a kocsis küzóbök vágott a lovaknak, s robogott a koesi, maga után hagyva az állomást.

Végre elérték a villát. Az öreg Balassa gyorsléptekkel haladt fel a lépcsőn. Majd megállott; a hold bevilágította a rózsás kertet. Két alakot pillantott meg. Figyelt s nem sokára valami neszt vett észre, úgy rémlett előtte, mintha egy szó suhanna át a légen, egy szó: „Jaj, az apja I“ aztán ruha suhogás.

Az öreg utánok rohant a menekülőknek, de elvesztette őket szeme elől. Nem látott semmit, de hallotta lépteik zaját, majd az is elveszett.

Egyszer csak köhögést hall, erős, hosz- szan tartó köhögést, melyet tompa zuhanás és egy »jaj“ szó fejez be.

A tanácsos úr rohan a hang felé. Ott lát a földön egy alakot, mellette egy másikat. Nem szólt semmit, fájó könnyek gyűltek szemébe, és zokogni kezdett; zokogott, mignem aztán megint csönd lett, olyan, mint volt eddig, tiszta, kedves nyári csönd.

Ifj. Király Géza.

A debreczeni kongresszns szenzácziója.

A debreczeni kereskedelmi és iparkamara junius hó 26-iki közgyűlése egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy amennyiben a magyar ipar- és kereskedelem boldogulásának alapvető feltétele: a gazdasági önállósulás, felkéri a kormányt, hogy ennek létesítését legfontosabb és legsürgősebb feladatai közzé tűzze ki, elhatározta továbbá ; hogy a szeptember hóban Debreczenben tartandó kamarai kongresszuson e kérdést tárgysorozatába veszi és tárgyalni fogja. Deil Jenő kassai kereskedelmi és iparkamarai titkár a debreczeni kamara közgyűlési határozatát akként kívánta megváltoztatni, hogy az önálló vámterület kérdése, tekintettel annak fontos voltára, a többi tárgysorozattól külöu, az első napon egyedül tárgyaltassék a kamarai kongresz- szuson. A nagyváradi kereskedelmi és iparkamara is megkérdeztetvén ez ügyben, az elnökség akként nyilatkozott, hogy bár nem demonstrácziókópen az első napon egyedül, hanem a tárgysorozat keretében tárgyaltassék az önálló vámterület felállításának fontos ügye. A tárgysorozat meg is van állapítva, abban az önnálló vámterület tárgyalása első helyre van téve, de mint halljuk, a keresk. miniszter látogatása s a kongresszuson való részvéte miatt ezen pont lemarad a napirendről, azon egyszerű indokból, mert mindenki tudja: a miniszter nem barátja az önálló vámterületnek, sőt egy évekkel ezelőtt megjelent munkájában határozottan a közös vámterület előnyeit fejtegette. Nem hisszük, hogy a hazai kereskedelmi és iparkamarák az önálló vámterület napirendről való levétele által akarnának előzékenykedni a megjelenő miniszternek, sőt szükségesnek tartjuk, hogy ezen kérdés a hazai ipar- és kereskedelem érdekében feltétlen tárgyaltassék. Hiszen, ha a hazai iparosok és kereskedők nem sürgetik ezen kérdést, a kiknek megélhetésök, jövő boldogulásoknak egyedül ez képezi iránytűjét, akkor kik lehetnének azok, a kik a kormány hatalmas kapuit ez ügyben legille- tékesebben döngethetik.

Iskolai értesítés. A szatmári róm. kath. fiú népiskolában az 1902—1903. tanévtől kezdve a tanítás püspök ur ő méltóságának rendelkezése folytán teljesen ingyenes lesz. A tanulók sem beirási dijat, sem tandijat nem fizetnek. Szatmár, 1902. aug. 29. A róm. kath. fiú népiskola igazgatósága.

Lövés egy búcsún. A „Szatmár-Németi“ ez. helyi lap tegnapi számában „Merénylet Papp Lajos g. kath. lelkész ellen“ czimmel egy hir jelent meg, amely úgy látszik, rossz informáczió alapján Íratott. Semmiféle merénylet senki ellen sem történt. A dolog lényege csak abban áll, hogy Mária-Pócs alatt egy teknő csináló, ki teljesen ittas volt, revolveréből lövöldözni kezdett, anélkül, hogy a lövések vulaki ellen irányultak volna. Vé- ietlensóg volt az egész, hogy egy Kiss László nevű gyermeket lábszárán megsebesített. A lövés Papp Lajostól egész távol történt és így a „merénylet“-nek még csak a látszata is ki van zárva, amit a „Szatmár-Németi“ is igazol a következőképen : „a baleset vigyázatlanságból történt.“ — A gyermek sebesülése egészen csekély, úgy, hogy a többi bu- csusokkal saját lábán szombaton este haza érkezett.

Tanítói kinevezés. Ő méltósága a püspök uv Nagy Károly okleveles tanítót Giród- tótfaluba nevezte ki.

Államsegély a „Kölcsey-Kör“-nek- A m.

kir. vallás és közoktatásügyi miniszter a szatmári „Kölcsey-Kör“ elnökségének muze-