Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)
1902-08-06 / 32. szám
XI. évfolyam 33-ik szám Szatmár, 1903. Augusztus O. HETI SZEMLE. POLITIKAI ES TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK: Uffy évre — — — — — — — — 6 korona — fillér Félévre----------------------------------3 „ — Ne gyedévre-------— — — — — l 50 „ Ta nítóknak és kézmüiparosoknak egy évre4 korona. Egyes szám ára 20 fillér Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója : A „PÁZMÁNY-SA.ITÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb a „Pázmány- eajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19 szám) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel Nyllttér sora 40 fillér. A. lap naegjelenilc minden szerdán. Aratás után. Az aratás eredményével.ipi-ni^r általában tisztában van az or§?ag. Térdreborulva, ajkainkon imádsággal adjon a nemzet hálát, hogy e nehéz esztendőben és e még nehezebb viszonyok közt jó, sőt bő terméssel áldotta meg Isten a magyar népet. A csapások daczáraleszen mindennapi kenyere. Ez pedig nem kis dolog ám! Erősíteni fogja a nemzetet, kitartásra ösztönzi, hogy remélljen és küzdjön jogaiért. És különösen megtanítja arra, hogy becsülje meg a földet, mert hej, ez a föld legdrágább kincse a magyar népnek. Mindenki megtalálhatja benne a maga kívánságát, minden emberfia tőle várhatja sorsának jobbra fordulását. Ha a parasztnak van pénze, akkor minden jobban megy — szokták mondani. Es bizony ez igaz is. A csizmadia több csizmát ad el, a kereskedő is megérzi ám, hogy jó termés van. És vájjon, kik készpénz fizetésthuz- nak, nem könnyebben élhetnek e? A kik az agrároknak ellenségei, azok szokták mondani, hogy egy nemzet csak nem hagyhatja sorsát, egy esztendei életét a napsugárra, esőre, egyszóval az idő szeszélyeire. Hát hiszen ki akarja ezt? Illetőleg ki nem akarja, hogy legyen ennek az országnak virágzó ipara és kereskedelme! Csak azt lássák be már, hogy addig, mig az ország mezőgazdasagát nem teszsziik virágzóvá, addig mondjuk, hogy virágzó iparunk és kereskedelmünk sem leszen. Megengedjük, hogy a mi gazdaságunk nagyon is egyoldalú. Talán éppen ez az oka, hogy annyira ki vagyunk téve az elemi csapásoknak. Hogy a magyar kisgazga még most sem tanulta meg azt a régi-régi példaszót: „Segíts magadon, akkor az Isten is megsegít.“ Nem tud igenis a magyar gazda élelmes lenni, mint a bolgár kertészek például. Akik kiaknázzák ám az utolsó talpalatnyi földet. A magyar gazda előtt csak a byza (szem) termelésnek van értéke. 0 nem pamacsol garasos zöldségfélékkel. És hányszor történik aztán, hogy bizony a garasos növények többet hoznék, mint az OiCSO uUZCi. Mert igenis, a mi gazdáink nem boldogulásának egyik nagy, mondhatni agg okozója — a búza árának mesterséges lenyomása. A tőzsde spekulácziója. A magyar gazda valóban legtöbbször hasonlít ahhoz az egyszeri emberhez, a kinek, mikor foga volt, nem volt mit ennie. Mikor pedig bőségesen volt harapni valója: akkorra kihullott a foga. Vagyis, ha van a magyar gazdának bő termése, akkor lenyomják az árát. Azon veszi észre, hogy kiadásain túl alig van nyeresége. Nincs tehát más hátra, ha mező- gazdaságunk elakadt szekerét ki akarjuk menteni a kátyúból, mint megregulázni erősen a börzét és a papir-buza komédia ellen minden törvényes eszközt megragadni. Nincs más hátra, mint félre tenni azt a csökönyös és jól ismert magyar elvet, hogy hát az apám is igy gazdálkozott. Félre tenni és tanulni, az uj kor vívmányait felhasználni. Az az, nevelni kell a népet újra! Ezt pedig már a népiskolában kell megkezdeni. Ne bajlódjék olyan sokat a magyar fiú népiskoláinkban a vörös utáncscsal, mega gorillákkal, hanem tanulja szeretni ezt a magyar földet, és felhasználni mindazon eszközeinket, melyek boldogulására körülte kínálkoznak. Méltatlan adórendszer. Hazánk legkiválóbb politikusai évek óta állandóan sürgetik a mostani már-már elviselhetlen adóztatási rendszer megszüntetését s egy uj törvény hozatalát, mely eme méltánytalan, gyakran tűrhetetlen s igazságtalan adóztatásnak véget vessen. Maga a minisztérium is évek óta Ígérgeti, hogy egy általános adóreformmal a mostani áldástalan rendszert megszünteti. De TARCZA. üti emlékek Zimonyban, Belgrádiban, Szegeden. Újvidéken szóba került a belgrádi kirándulás. Ki tudja, mikor juthatok Belgrád- hoz ily közel, gondoltam magamban. Összekerültünk vagy 25-en, nehány nő is volt a társaságban. Rendbehozta a rendező útleveleinket. Este tehát Zimony felé vettük utunkat. Előbb azonban megfordultunk Indiában. — Tetszik tudni, ez nem sokkal messzebb van Újvidéktől, mint Makó Jeruzsálemtől. (Egy puszta neve). Zimonyban a Central-szállóba hajtattunk. Itt a kerti helyiségben szép tambura- zene mellett vecsoráltunk. Másnap reggel felmentem a milleniumi emléktoronyhoz, mely a Duna parton egy magaslaton, régi várnak a helyén emelkedik ; még látszanak a bástyák köralapjai. Igen szép maga a torony. Közóptájon terász, ennek négy szegletét kisebb kupolás tornyok ékitik ; közöttük emelkedik a csúcsos tetejű torony, rajta te- rulmadár lebegteti szárnyait. Csak a kis tornyokig mentem fel. Innen is nagyszerű a kilátás a madártávlatban elterülő Zimonyra és a Dunán át, mely itt hatalmasan kiszélesedik, Belgrádra. Zimonyban is bőségben fel volt a piaczon halmozva a szép konyhazöldség. 9 órakor indult a híjó Balgrádba, de miután nem voltunk együtt, már a közös útlevelünk miatt is be kellett a többieket várnunk. így csak 10 órakor indulhattunk. 32 fillér, és a hajó átvisz egy más országba. A hajón egy fiúnál, ki pénzváltásra ajánlkozott, váltottam 2 k. 6 f-t szerb pénzre. Belgrád- ban elmentünk a múzeumba, innen a várba. Legjobban meghatott a vár árkából felhangzott lánczcsörtetés. Föltételezem, hogy csak katonai deliquensek sínylődnek itten, lábukon lánczokkal terhelve. A közszemlére kitett ágyuk között láttunk elfoglalt török ágyukat is. Találkoztunk különböző katonákkal. Derék, szép szál legények, az öltözetük is szép : hosszú csizmaszár, sapkájuk mint az orosz katonáké, csillagjaikat pedig vállukon hordják. Ebédre egy földihez mentünk. Majer a neve. Mi is letetne más? Majer itt, Majer ott, Majer mindenütt. Ebéd után villamos vasútra ültünk, mely a Topsiderbe vitt, útközben láttuk a konákat. Meglehetős szép, modern, kupolás tornyos palota. Belül úgysem tekinthettük meg; mert otthon volt a királyi pár. Topsider szép liget. Itt ölték meg orozva Obrenovics Miklóst, a király nagybátyját. Megtekintettük itteni házát és azon szobát, hol meghalt. Az egész szoba, ágya, az ágyon török feze sat. úgy van még, mint az halálos perczében volt. Egyszerűség és szilárdság által tűnik ki az épület. Egy óriás platan is magára vonja az ember figyelmét; számos, ernyőalakban vízszintes koloszális Tényleg csak INGEIK JÓZSEF szabó-üzletében szerezhetjük be hazai gyártmányú gyapjú-szövetből csinosan kiállított, legjobb szabású tavaszi felöltőinket és öltönyeinket, hol papi öltönyök és reverendák a legszebb kivitelben készülnek. Készít sikkes szabású mindennemű eg-yenruliákat, raktáron tart mindennemű egyenruházati czikkeket. Szatmár, Deáktér, Yárosház épület,
