Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-30 / 31. szám

HÉT I SZEMLE“ (31-ik szám.) 4 ját megfigyelésünkből e jól körvonalozott keretbe beleilleszteni. A nép egyes kö­reiben még mindig vannak sokan, kik ha tudnák is, hogy ingyen orvosságot nyerhetnek és pénz nélkül gyógykezelhetnék magukat, akkor sem hivatnának orvost. Nem bíznak benne, sőt félnek az orvostól. Egyes kuruzs- 3ók ijjesztik el attól a nép százait. Különö­sen megnyilatkozik a nép fanatizmusa ragá­lyos betegségek alkalmával, amikor egyes helyeken úgyszólván inzultálják az orvost. Mi még arra is kérjük a tanitókat, lelké­szeket, a nép igaz barátait, hogy az isko­lában, vágj7 a néppel való más érintkezésük­ben világosítsák fel azt, hogy az orvostól nincs mit félniük, ellenkezőleg minden bajukban egész bizalommal forduljanak hozzá. Ha a nép megérti azt, hogy az orvos inkább se­gíthet rajta mint egy kuruzsló, ha átmegy a köztudatba, hogy a szegény ember ingyen gyógykezeltetheti magát jakkor bizonyára köz­egészségügyi állapotaink szebb képet tüntet­nek majd fel, és a nemzet szervezete mind jobban megizmosodik. Hírek. Személyi hir. Nagyváradi Baranyai Imre dandárparancsnok a Nyirvidéken tartott ez- redösszpontositó gyakorlatokról tegnap haza­érkezett. — Binder András dr., tb. kanonok, theol. tanár vasárnap huzamosabb tartóz­kodásra Máramaros-Szigetre utazott. — Bar­tók Lajos, a jeles költő, jelenleg Szinyérvár- alján időzik és egy hónapot kiván ott töl­teni. — Ratkovszki Pál, a kir. kath. főgimná­zium igazgatója hétfőn este kezdette meg a pár hétre terjedő szabadságát. Távolléte alatt dr. Fodor Gyula tanár látja el az igazgatói teendőket. A miniszter köszöneté. A vall. és közokt. miniszter Öméltósága a püspök urnák, ki a fekésházai róm kath. iskola felépítésére 4000 (négyezer), az osztrói róm. kath. iskolának 220 (kétszázhusz), a tibai róm. kath. iskolá­nak 3000 (háromezer) koronát adományozott, köszönetét nyilvánítottá. A szobránczi választás. Köröskényi Elek képviselő hslála folytán megüresedett szob- ránoi kerületben a múlt héten volt a kép­viselő választás. Sztáray Sándor gróf és Csuha István állottak egymással szemben szabadelvű programmal. Mindakettő kedvelt egyén a megyében. A küzdelem rendkívül erős volt, a győzelem az utolsó pillanatig nem volt biztos. Késő este ért véget a szavazás. Sztá­ray csak 57 szavazattal győzött. Reá 1178, Csuhára 1121 szavazat esett. Esküdtbirósági elnökök. A debreczeni kir. Ítélőtábla elnöke a szatmári kir. törvény­széknél szervezett esküdtbiróság elnökévé az 1902-ik óv további folyamára dr. Papolczy Gyula kir. Ítélőtáblái czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki bírót, az esküdt­biróság elnökének helyettesévé pedig ugyan­azon időtartamra dr. Dezső Kálmán kir. tör­vényszéki bírót jelölte ki. Egyházmegyei hir. Vanyek Ferencz cső­kéi plébános megbizatott a fehérgyarmati ke­rület esperesi teendőinek vezetésével. —Holcz- mann Béla segédlelkész ideiglenesen fehér­gyarmati lelkésznek neveztetett ki. Előléptetés. Az igazságügyminiszter Köl­csey János helybeli kir. törvényszéki bírót 1902. jul. 1-től kezdődőleg a VI. fiz. fokozat 4400 koronás fokozatába előléptette. Ezüstmise. Adamkovics Jenő, nagyberez- nai plébános e hó 22-én érte meg áldozó­papságának 25 éves fordulóját. A közsze­retetben álló lelkészt nagy óvátiókban része­sítették e nevezetes alkalomból hívei. A tem­plom, hol ezüstmisójét mondotta, zsuffolásig megtelt közönséggel, mely részt kívánt venni szeretett papjának örömében. Szentmise után az úri férfi és hölgy közönség a plébániára ment, hol testületileg üdvözölték. Szomráky István ügyvéd vezetése alatt megjelent az olvasókör küldöttsége is, kifejezte tiszteletét. Délben 40 teritékü ebéd volt, hol szép tósz- tokban köszöntötték a jubiláns házigazdát. Kinevezés. Kiss Gábor sátoraljaújhelyi pónzügyigazgatósógi fogalmazó, aki váro­sunkba való születésű és a városnál mint számtiszt több ideig volt szolgálatban, a nyí­regyházi kir. pénzügyigazgatósághoz segéd­titkárnak neveztetett ki. Változás a nagykárolyi főgymasinm tanári karában. A kegyes tanító rend budapesti rendkorraánya legközelebb megejtett „muta- <i'ou-jával a nagykárolyi főgymnasiumnak több jeles tagját helyezte át más intézetek­hez. Az áthelyezettek főzött vannak Csáti Márk, Holczinger Imre, Kummergruber Emil, Majoros Béla, Rózsa István, Tictz Sándor ta­nár urak. El se tudjuk képzelni, hogy mi­csoda paedagogiai érdekek kívánták meg ezt a tömeges áthelyezést, s hogy annyi jeles tanár távozását az ujjak miképen fogják — mint a viszonyokkal teljesen ismeret­lenek — egyelőre pótolni, azt azonban tud­juk, hogy egyik-másik a nagykárolyi társada­lommal összeforrt jeles tanárnak a távozása nagy veszteséget jelent az ottani társada­lomra. Így nagy veszteség a nagykárolyi irodalmi és társadalmi körökre a társadalmi előkelő és lelkes tevékenység oly jeles har- czosának a távozása mint Csáti Márk, ki ki- lencz óV63 működése alatt úgy is mint jeles tanár, úgyis mint a társadalmi intézmények elsőrendű bajnoka közbecsülóst vívott ki a maga számára nemcsak a nagykárolyi, de a szatmárvármegyei társadalom széles réte­geinél. Lehet különben, hogy ép az az oka elhelyeztetésónek, hogy a közbecsülés tala­jában szokatlanul nagyra nőtt, bátor, az igaz­ságért harczra szálló, .szókimondó ember volt még a tanügyi felsőbbséggel szemben is, s az ifjúságot ideálisan szerette, annak érdeke­iért mindenkor kész volt sikra szállani. A megtörtént sajnálatos ténynyel szemben ne­künk nincs egyébb kötelességünk, mint meg­emlékezni az ő bokros érdemeiről. Mint a nagykárolyi Kölcsey egyesület irodalmi szak­osztályának elnöke oly tevékenységet, fárad- hatlan buzgalmat fejtett ki, olyan gazdag programmá estélyeket rendezett, hogy azok zsúfolva voltak intelligens hallgatókkal, s a társadalmi összejöveteleknek soká emlékeze­tes kiválóságait fogják képezni. Egy élve­zetes estély megteremtése érdekében kért, könyörgött, jött-ment, nem ismert fáradsá­got s a havonkiut rendezett estélyek az egye­sület javára anyagi hasznot is hoztak. A nagykárolyi dalárdának intéző alelnöke volt, a főgymnáziumi önképző körnek öt éven át elnöke, a róm. kath. iskolaszéknek válasz­tott jegyzője, a szatmárvármegyei tanári kar­nak választmányi tagja volt. Mint szatmár- vármegyének a nagykárolyi kerületből vá­lasztott bizottsági tagja élénken résztvett a törvényhatósági közgyűléseken, sőt mint po­litikai egyén is tekintélyes szerepet vitt, amennyiben a nagykárolyi kerület függet­lenségi pártjának díszes alelnöki tisztét töl­tötte be. Alig volt még Nagy-Károlyban piarista, akit ismerve sokoldalú tehetségét és kiválóságát, lankadatlan ügyszeretetét s pihenést nem ismerő buzgalmát, a társadalmi köröknek annyi különböző rétege igyekezett volna a maga részére nemcsak megszerezni, de saját körében intéző helyre állítani, s aki a bizalmat ideális lelkesedésétől vezérelve, hasznos munkássággal igyekezett meghálálni és pedig oly mérvben és oly sikerrel, hogy vele szemben a való elismerés ama népsze­rűségben jutott kifejezésre, amely őt osztatla­nul környezi, s ama fájdalomban nyilvánul, melyet az egész társadalom érez a maga tehetetlenségében elvesztése felett. Vezérelje őt a nemesen teljesitetlt munka felemelő tu­data uj otthonába jó egészséggel, ifjú hév­vel, fáradhatlan tetterővel, hogy ott is úgy szeressék és becsüljék mint itt azok, akik hálásan fognak rá visszaemlékezni még sokáig. Gyászhir. Részvéttel vettük a köv. gyász- jelentést : Alulírottak a maguk, valamint a rokonság nevében is a legmélyebb fájdalom­mal tudatják a forrón szeretett jó anyának, anyósnak, nagj’anyának és testvérnek, illetve rokonnak özv. Riesenberger Alajosné szül. gyöngyösi Farkas Rónának folyó évi julius hó 28-án reggel V« 3 órakor életének 67-ik évé­ben rövid szenvedés után történt gyászos elhunytét. A boldogulinak hült tetemei folyó hó 29-én délután 5 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint nyugalomra tétetni; az engesztelő szentmise-áldozat pe­dig ugyanazon napon délelőtt 8 órakor fog az Egek Urának bemutatiaini. Legyen áldott emléke! Felsőbányán, 1902. julius 28. Far­kas (Riesenberger) Jenő, Kende Dánielné szül. Riesenberger Ilona, Dr. Csausz Karolyné szül. Riesenberger Gabriella gyermekei. Far­kas Jenőné szül. Merza Gizella menye. Kende Dániel, Dr. Csausz Károly vejei. Farkas Je­nőke, Farkas Giziké, Kende Erzsiké, Kende Irén, Csausz Károlyka, Csausz Gabriella, Csausz Zoltán, Csausz Gyula unokái. Özv. Liz Istvánná, szül. gy. Farkas Szidónia, gy. Farkas Sándor, özv. Koos Józsefné szül. gy. Farkas Angéla testvérei. Dj pénztáros. Az ecsedi láp lecsapoló társulat az elhunyt Bernáth István helyére Fogarassy Károly mérnököt választotta meg pénztárosának. A tisztikar becsülete. Ismeretesek azok a támadások, melyeket a Magyarország és a Független Magyarország intéztek Szatmár vár­megye közigazgatási tisztikara ellen. Mi az igazságnak megfelelően akkor nyomban meg­adtuk a feleletet, méltatlannak jelentvén ki a tisztikar meghurczolását. Most foglalkozott ez ügygyei a vármegyei közgyűlés. A tisz­tikar miniszteri vizsgálatot kórt, hogy meg­felelő czáfolatot adhasson a támadásokra, az állandó választmány is elfogadta ez állás­pontot s ily értelemben terjesztette a köz­gyűlés elé javaslatát. Ezzel szemben Böször­ményi Sándor orsz. képviselő elleninditványt ff nyújtott be. O uem tarija szükségesnek a vizs­gálat kérését, hiszen két évvel ezelőtt volt ilyen vizsgálat, és semmit sem sikerült kideríte­nie. Azt az indítványt tette, hogy a vár­megye indignatióval utasítsa vissza a táma­dásokat, az alispánnak és az összes tiszt­viselői karnak szavazzon bizalmat, erről a belügyminisztert, és az ország összes törvény­hatóságait értesítse. Hosszas és heves vita után ez az indítvány fogadtatott el. A tisz­tikar, amint a tárgyalás kezdetét vette, ki­vonult a gyülésteremből és csak azután tért vissza, midőn az ügy elintézést nyert. Az alispán köszönetét mondott a közgyűlés bi­

Next

/
Thumbnails
Contents