Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-30 / 31. szám

HETI 5 zalmáért és kijelentette, hogy erre a biza­lomra úgy ő mint a tisztikar büszkék lesz­nek a jövőben is és igyekezni fognak kiér­demelni. Gyászhir. Ozv. Orosz Györgyné, szül. kövesligeti Szilágyi Mária életének 76-ik évé- bun e hó 24-én este i Véli órakor végelgyen­gülés következtében Avas-Felsőfaluban el- liunyt. Földi részeit e hó 27-én délután 3 -órakor helyezték örök nyugalomra.-—Schlach­ter Nikoltn irgalmas nővér életének 27 ik, fogadalmának 4-ik évében e hó 26-án reggeli 772 órakor a paulai sz. Vinczéről nevezett irgalmas nővérek helybeli anyaházában meg­halt. Földi részeit e hó 27 én délután 4 óra­kor helyezték örök nyugalomra. — Kézdi •csomortányi özv. Mike Gyulánó, szül. csik- szentgyörgyi, bánkfalvi Füstös Amália e hó 55 ón esteli 9 órakor életének 62-ik évében Felsőbányán elhunyt. Hült tetemei e hó 27-én délután 5 órakor tétettek örök nyuga­lom 1 a. Orvosi kinevezés. Báró Feilitzsch Bert- hold Szabolcs vármegye főispánja a nyíregy­házái Erzsébet közkórháznál megüresedett alorvosi állásra dr. Keresztes Árpád gyakorló orvost nevezte ki. Igazságügyi kinevezés. Az igazságügy­miniszter Merza Dezső helybeli kir. tszéki beiétszerkesztő szakdijnokot nagysomkuti jarásbirósági Írnokká nevezte ki. Hymen. Kereskedő László, a kir. kath. főgymnástumnak fiatal tanára örök hűséget -esküdött Haller Ottó birtokos leányának,-Iza­bella kisasszonynak. — Jaczkovics Béla, Gii- vácson állomásozó m. k. államvasuti tiszt szombaton d. u. 6 órakor fogad örök hűsé­get bájos arájának, Oyene Magda kisasszony­nak. Gyene Bertalan nyug. körjegyző s tatár­falvi fö dbirtokos leányának. Áthelyezett tanítónő. A vall. és közokt. miniszter Fennesz Margit herendi állami elemi iskolai tanítónőt a kapnikbányai állami elemi iskolához helyezte át. A trónörökös vadászterülete Ferenez Ferdmánd trónörökös, Máramarosban kibé­relte a kincstártól a taracvizi Bruszturától Királymezőig húzódó vadban dús vadászte­rületet. A királyi harczeg már az idei őszön vadásztársaival meglátogatja Máramarost és vadászatot, rendez. Kinevezés. A kassai kir. Ítélőtábla el- ,möke ifj. Tiefenthaler József végzett joghall­gatót, ki a szatmári kir. kath. főgymri. nö­vendéke volt, a kassai kir. Ítélőtábla kerüle­tébe díjtalan joggyakornoknak, — a debre- czer.i kir. Ítélőtábla elnöke Bőd Kálmán dob reczeni lakos végzett joghallgatót a debre- czeni kir. Ítélőtábla kerületébe joggyakornok- aak nevezte ki. Egy sérelmes miniszteri rendelet. Van a «miniszternek egy rendelete, a mely az elutazók kísérőinek megtiltja a várótermekbe való belépést, illetőleg azt csak úgy engedi meg, ha a kisótők is jegyet váltanak. Anél­kül, hogy ennek a rendeletnek — a melyhez különben nagyon sok szó fór — kritikai taglalásába bocsátkoznánk, csak azt kíván­juk konstatálni, hogy a minisztert ezen ren­delet kibocsátásánál kettős intendő vezérelte; az egyik az, hogy kétes existentiák, zsebvá­gók, sipisek ne kerülhessenek könnyen a várótermekbe, a másik pedig az, hogy ebben a mi demokratikus országunkban az arisztok- ráczia közé valahogy a plebs oda ne kevered­jék. Daczára, hogy ez a sérelmes miniszteri rendelet évek óta érvényben van, nagyon ritka kelyen hajtják azt végre éppen sérel­mes voltánál fogva, s ahol /égrohajtják is, SZEMLE (31-ik szám.) a közönség jogainak teljes épségben tartása mellett nagyon tapintatosan cselekszik azt. Több felmerült esetből kifolyólag arról győ­ződtünk meg, hogy a mi állomásunkon en­nek a rendeletnek a végrehajtásánál nem járnak el a kellő tapintatossággal s a ren­deletet betüszerinti értelemben hajtják végre, holott annak a végrehajtását bizonyára maga a miniszter sem óhajtja igy. Tudomásunk van róla, hogy a sajtó jogos felszólalása kö­vetkeztében ennek a rendeletnek a végrehaj­tását egy szersmindenkorra felfüggesztették. Mi is felemeljük azért tiltakozó szavunkat s bi­zalommal kérjük az állomásfőnökséget, hogy ennek a rendeletnek a végrehajtásánál na­gyobb körültekintéssel járjon el a jövőben, hogy ne legyen városunk intelligens közön­sége lépten nyomon kitéve műveletlen por­tások és ajtónállók ostoba és durva zakla­tásainak. 4. Konferenczia. Bús Jakab, jezsuita pá­ter, ez alkalommal bírálatot tartott a szoczi- áiisták tana felett és beszédjének első ré­szében a természetjog elveiből kiindulva ki­mutatta a tan elméleti hamisságait, a második részben pedig konkrét esetek felsorolásával feltüntette a tan gyakorlati kivihetetlenségét. — A természet jogot ad kinek-kinek, hogy önmaga gondoskodjék úgy az egyéni, minta családi boldogulás állandó alapjáról. Tehát a szocziálista a természetjog lábbal tiprója és az egyéni érték eltörpitője, ha minden egyes ember felé bábának vagy legalább is gyámnak odateszi a jövendő kommunisztikus államot. Azonkívül ha igaz volna, hogy ki­zárólag a munka képezi a megélhetés jog- czimét, hát akkor a kisdedeket dobjuk-e a Ní­lusba, a nyomorékokat taszítsuk-e a mélybe Tarpeji sziklájáról, az elhagyottakat hagy­juk-e éhen veszni, a betegeket vessük-e ki a szocziális állam területéről ? Vagy honnan veszi majd az az állam az emberbaráti ér­zelmeket, mikor tagadja azok végső forrását, Istent, még a legserényebb emberben sem lát isteni képmást, hanem lélek nélkül való magasabb rendű állatot és pusztuló anyag­halmazt ? Továbbáhonnótszerezmajdamunka gyümölcseit kiosztó hivatalnokseregének el- kiismeretességet, mely olyan Isten nélkül, mint az emberi test szív nélkül? Az alsóbb­rendű munkák végzésére majd ki fog s miért fog vállalkozni? Honnót szedi majd az az állam a tekintélyt, melylyel parancsoljon ? Ha pedig alsóbbrendű munkára nagyobb ju­talmat tűz ki, akkor az utczasoprőnek több fizetés kell, mint a polgármesternek. Hasz­talan hivatkozik a szocziálista az első keresz­tények és a jelen szerzetesek vagyonközös­ségére, mert eme kétféle vagyonközösség Krisztus hit- és erkölcstanán épült s csakis azon állhat fönn ; de a szocziálistának nem kell Krisztus Jézus. Szóval a szocziálista tan tele van elméleti ellenmondásokkal és logi­kai képtelenségekkel, lázadás a józan ész és a természetjog ellen. — A második állí­tást, mely szerint a szocziálislák tana gyakor­latilag kivihetetlen, az előadó tényekkel iga­zolja. Amerikában, a merész vállalatok hazá­jában mintegy száz kísérletet tettek a javak bizonyos csoportjának szocziálista teória sze­rint való kezelésével és alig élte meg egy két vállalat az első évfordulót. — Meglepően szép volt a párhuzam, illetve az ellentét ki­fejtése a liberalizmus és szoczializmus között; mig amaz ha másként nem, hát az ártatlanok vérének kiontásával keresztülvihető, addig a szoczializmus soha. A pátert előadás végén megéljenezték. Vajha Szatinár szoczialistái belátnák téves eszméik kivihetetlenségét, a keresztény szoczializmus zászlója alá se­reglenének 1 A rónaszéki templom. Rónaszéken az amúgy is igen szép plebánia-templomot az egyház kegyurasága, a királyi sóbányakincs­tár most kifesteti, s a festési munkálatok már meg is kezdődtek. A festés, mely a kincstár áldozatkészségét dicséri, miután jó kezekre van bízva, remélhetőleg pompásul fog sikerülni, és igy a templom még méltób­ban fogja viselni Isten házának nevét. Áthelyezett tanítók. A vall. és közokt. miniszter Lenkei Győző nagybocskói állami el. iskolai tanítót, a szatmári kir. kath taní­tóképző intézetnek volt növendékét és Szirkó László tissovai tanítót kölcsönösen áthelyezte. Tanítók zarándokntja. A kath. tanítók országos tanügyi tanácsa még ez óv tavaszán elhatározta, hogy O szentsége jubileuma al­kalmából a jövő iskolai év első felében za­rándokmenetet szervez Rómába. A rende­zőség élén dr. Steinberger Ferenez nagyváradi, dr. Walter Gyula esztergomi kanonokok és Ember Károly, a tanács világi elnöke álla­nak. A szervezkedés már erősen folyik. Ró­mában be is van jelentve a zarándokút. Nagy jégverés. Szinyórváralján a jég nagy kárt tett a szőlőben, a termésnek is tönkreverte egy harmadrészét, a Zuglóban a fákat is rendkívül megrongálta. Kéménytüz volt tegnap reggel fél kilencz tájban a Vócsey-háznál. Nagyobb baj nem történt. A gyorsan kivonult tűzoltók hamar elfojtották. A Szamos áldozata. Minden esztendőben fordul elő egy nehány eset, hogy könnyelmű fürdőzők a hullámsirba temetik életüket. Da­czára a gyakori látványnak, sem a közön­ség nem okul, sem a hatóság részéről nem látunk erélyesebb fellépést, hogy a szabad­ban való felügyelet nélküli fürdés meggátol­tassák. Mióta sürgetik a helyi lapok egy ingyenes népfürdő felállítását. Ez elejét venné minién bajnak. Vasárnap délután Oláh Mi­hály fodrász 15 éves inasa Kovács Demeter fűlt bele a vasúti hídnál a Szamosba. Feje felett azonnal összecsapott az ár, s ott lelte halálát. Hullája eltűnt, akkor nem is tudták kifogni. IKeghivŐ. A Szatmárnémeti iparos ifjak köre 1902. évi augusztus hó 3-án saját ott­hona kerthelyisógében (Rákóezi-utcza) jótó- konyczélu zártkörű nyári tánczvigalmat ren­dez, melyre a t. közönséget ez utón is tisz­telettel meghívja a rendezőség. Belépti dij : személyenkint 1 korona 20 fillér, család-jegy 3 korona. Kezdete este 8 órakor. Felülfize- tések — tekintettel a jótókonyczélra — kö­szönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáz­tatnak. Az estélyen megjelent közönségnek kellemes szórakoztatásáról a rendezőség gon­doskodik. A fegyvergyakorlatok megrövidítése. Fe­jérváry Géza báró honvédelmi miniszter üd­vös rendeletet adott ki a minap. Elrendelte ugyanis, hogy a honvédség idei augusztusi fegyvergyakorlata harmincöt nap helyett csak huszonegy napig tartson. Erre a rendeletre a nagy hőségen kívül főleg az bírta a hon­védelmi minisztert, hogy harmincöt nap alatt a bevonult iparos segédek és mezőgazdasági munkások nagyrészt elvesztik állásukat, a mig három hétig (huszonegy napig) a mun­kaadók füntarlják a helyüket. Felhívjuk a birtokos-osztály figyelmét Neuschlosz Testvérek szatmári ezégnek la­punk mai számában közölt hirdetésére. A ezóg megbízhatósága folytán ajánljuk gaz-

Next

/
Thumbnails
Contents