Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)
1902-07-16 / 29. szám
2 HETI SZEMLE (29-ik szám.) l>r. Schlauch Lőrincz életrajza. Dr. Schlauch Lőrincz bibornok, váradi püspök, uj-aradi német családból származik. Édes atyja, Schlauch Pál volt, tekintélyes jómódú építő, édes anyja, kit még ötéves korában elvesztett: Jóst Katalin. A nagy tehetségű gyermek középiskoláit Aradon és Szegeden végezte ; ez utóbbi helyen lett a német fiúból szivvel-lélekkel, nyelvben, aspiráczióban magyar ifjú. Innen került föl Pestre, mint Csanádi kispap, a központi papnevelő intézetbe, hogy az egyetemi tanulmányokat elvégezze. Theologiai tanulmányait 1846 ban befejezvén, Lonovics József püspök udvarába rendelte levéltárosnak, hol Mihálovich, később zágrábi érsek és Fábry Ignácz, utóbbi kassai püspök nagyrabecsülését érdemelte ki. Fiatal lévén, főpásztora csak 1847. április 3-án szentelte föl, május 2-án mutatta be első áldozatját a Mindenhatónak szülővárosa kis templomában. Ez óv júliustól 1849. szeptemberéig nagy-szent-miklósi káplán volt s mint ilyen, szorgalmasan folytatta tanulmányait, melyekben a közbejött viharos idők megzavarták. A hazáért szenvednie kellett neki is, s igy 1848. szeptemberében Oraviczára került, politikai okokból eredt jóakaratu áthelyezés következtében 1850-ben Pécskán, majd isrnó- Nagy-Szent-Miklóson, végreTemesvár-Belvá- rosban találjuk, mint káplánt, theologiai tanárt (dogmatika) és szegények ügyvédjét egy személyben. 1851-ben dogmatikai tanszékét az egyházjogival és egyháztorténelmivel cserélte meg s igy kedvencz tárgyát tanítva, jobban neki adhatta magát tanulmányainak. 1859 ben mercyfalvi plébános lett, 1863-ban temes-gyar- mati plébános és alesperes és igy közeljutván a megyei központhoz, nagyobb szabású és általános érdeklődést keltő tevékenységet fejthetett ki. Jogbölcseleti, egyházjogi,művelődéstörténeti tanulmányai mellett ez időtől kezdődik szereplése a vármegyei közéletben, de ez időtájt lett főpásztorának, b. e. Bonnaz püspüknek is bizalmas, annyira meghitt embere, hogy a jótékonyságáról hires főpap többször magakereste föl plébániáján] jeles papját. Sokoldalú elfoglaltsága daczára is megszerezte a kánonjogi diplomát 1867-ben. A bekövetkezett alkotmányos korszak autonomikus mozgalmai jelentőséggel teljes fordulópontot jeleznek dr. Schlauch Lőrincz életében, a mennyiben akkori szereplése magára vonta a legmagasabb körök figyelmét. 1868-ban és 1871-ben egyházmegyéje autonómiai követté választotta meg, ki azután az országos gyűléseken beszédeivel rendkívüli figyelmet keltett.jHajnald érsek, Simor her- czegprimás estélyén sietett megismerkedni a hires plébánossal, ki az ország akkori nagy- jaival: Mailáth Györgygyel, Sennyey Pál báróval, Apponyi, Csáky grófokkal, szintén is- merettséget kötött. A legnagyobb feltűnést 1871. rnárczius 16-án mondott nagy beszéde keltette. Nemsokára Ghyczy Kálmán képviselő mind a házban mind pedig egy „észrevételek“ czimü röpiratban azt vitatta, hogy az autonómiai kongresszus munkálatait nem ő Felsége, hanem az országgyűlés elé kellett volna terjeszteni megerősítés végett. A gyarmati plébános hatalmas „Válaszában“ kimutatta, hogy a „paritás“-sál homlokegyenest ellenkeznék éppen csak a kath. egyház ön- kormányzatát vetni alá más vallásu képviselőkből álló parlament hatalmának, holott a többi vallásfelekezetek autonómiájukat csak ő Felségének vetették alá. Mindenki elismerte, hogy Ghyczy olyan ellenfelet talált, a ki előtt meg kell hajolni annak is, a ki az ellenkező nézetet vallja. 1872-ben Csanádi kanonokká nevezte őt ki a király. Ugyanez évben ő tartotta Budavárában a Szent István-napi szónoklatot s fél év múlva — 1873. rnárczius 11-én — a szatmári püspöki székbe ültette öt az apostoli király kegye. Simor herczegprimás az esztergomi bazilikában 1873. szeptember 21-én szentelte püspökké, Schopper György és Pauer János püspök asszisztencziája mellett. Püspöki egyházmegyéjében főtörekvóse volt, hogy az Isten házának ékességét előmozdítsa és a kath. tanügyet a kor színvonalára emelje. Buzgalmának tanujele az a gyönyörű lourdest kápolna is, melyet — 20,000 korona költséggel — püspöki székesegyházában épittetett. Nagy áldozattal rendbe hozta a tanítóképző intézetet s mellé inter- natust állított. A jogi- és magyar történeti szakban páratlan, 10,000 kötetet számláló Török-féle könyvtárt megszerezte s egyház- megyéjének adományozta, mely Bibliotheca Laurentiana név alatt őrzi ezt az értékes gyűjteményt. 1877-benmegválasztotta a Szent László-társulat elnökévé s azóta a társulat közgyűlései politikai és irodalmi eseménynyé lettek, azon fényes elnöki megnyitó beszédek révén, melyeket Schlauch püspök mondott. A főrendiházban tevékeny részt vett. s előkelő vezórszerepet vitt mindenkor. A főváros társadalmi, egyleti 4S művészeti életére is nagy befolyással volt sokoldalú talentuma. Az Országos Zeneakadémiának elnöke, a Vörös-Kereszt és Poliklinika jótékony egyesületeknek alelnöke lett. 1880-ban római gróf és pápai trónálló, 1887-ben váradi püspök ; 1893. junius 12-én pedig elnyerte a legmagasabb díszt és méltóságot, mit magyar főpap elérhet: a római anyaszentegyháznak áldozár bibornokjává kreálta őt XIII. Leó. A nagyváradi egyházmegyében a plébániák és iskolák fentartására 400,000 koronás fejedelmi alapítványt tett. Egyházmegyéjében több szép templom hirdeti áldozatkészségét. A bihar-püspöki román stilban épült, 60,000 koronába került templom szép emléke a bibornok aranymisójének és kizárólag az ő alkotása, de tetemes áldozattal járult a magyar-pataki, csorvási, sarkadi és érmihály- falvai templomok építéséhez; a budapesti jezsuiták és karmeliták templomainak orgonái, a máriaczelli aranykorona s a radnai márványoltár is áldozatkészségét hirdetik. A debreczeni Szvetics-intózetnek 60.000 koronába került palotát építtetett, a nagyvárad- újvárosi zárdában óvónőképzőt létesített és tart fenn s 40,000 koronába került épületszárnyat emelt; a nagyváradi kir. kath. ta- nitó-kópzőm-k tetemes áldozattal uj hajlékot szerzett; a szilágy-somlyói gimnáziumnak megszerezte a nyilvánossági jogot s óven- kint ezreket költ fentartására ; a debreczeni kegyesrendü főgimnáziumra a püspökség részéről 300,000 koronával, agyulaihoz200,000 koronával járult 1892-ben. Sz. László király hétszázados jubileuma alkalmából, országos fényes ünnepélyt rendezett, Link ötvössel remek müvü hermát (ereklye-tartót) készíttetett a nagy kiráy fej-ereklyéjének s káptalanéval együtt felállittatta székvárosa főterén a nagy királynak pompásan sikerült bronzszobrát. 1897. május 2-án tartotta a bibornok aranymisójót. XIII. Leó pápa sajátkezüleg irt levélben üdvözölte őt és drága gyöngyökTÁRCZA. Dr. Schlauch bíboros-püspök. Egy éve — augusztus hónapban — voltunk nála Majos Károly anyakönyvi felügyelővel, a mikor nagyrabecsült barátunknak, Dr. Steinberger Ferencz kanonok urnák, szives vendéglátását élveztük. Mindhárman a város felé tartottunk, a midőn a kegyes főur kocsiba ülve szemben találkozott velünk és szeretett kanonokját s általa minket jóságos kézintéssel üdvözölt. Másnap meglátogattuk ketten O Eminencziáját. A fogadó szoba, hol nemrégen fejedelmek, főurak, gazdagok és szegények egyaránt lettek fogadva s mely ma Magyarország nagynevű egyházfejedelmének már csak holtestét fogadja, akkor is virággal volt telve, minden sarokban s az asztal közepén és egy parányi kanári madárka repdesett az ősz főpap feje körül, oda szállott áldásthozó kezére, csicseregve ugrált a vendégek körül, mintha régi ismerőseit üdvözölve azt rebegte volna: ez az én kedves öreg uram, ki szeretettel látja körében a szatmáriakat 1 „Mit csinálnak az ón jó szatmári embereim? Hogy vannak mindnyájan? Hallom, hogy nagyon szépül az ón kedves városom, mely iránt a legjobb emlékkel vagyok mindenkor; örömmel gondolok ott töltött időmre, boldog vagyok, hogy a hegyi vasút ópitósónól valami csekély szolgálatot tehettem kedves városomnak, csak azt sajnállom, hogy az út mentén kivágták az erdőt, pedig szép lett volna árnyékban menni a szőllőbe.“ így szólt a kegyes főpap s aztán folytató: „nálunk az anyakönyvi felügyelőt püspöknek hívják“, Uraságod tehát kollegám, igen örvendek, hogy katho- likus ember s igy jó kézben van a mi közös ügyünk. Hát a gymnasium úgy-e az a mi régen volt, tárháza az egyháznak és a culturának, központja a Krisztusi nevelésnek, hol buzgósággal és gondossággal nevelnek és tanítanak?“ Igenlő szavamra azt mondá a nagyhírű bíboros: „Büszke vagyok a szatmári egyházmegyére, ott igen müveit papok vannak, kiválóan képzett férfiak, tudósok, tanárok, doktorok, s boldog vagyok, hogy ott töltöttem életemnek nagy részét, mert minden alkalommal eszembe jut az a hely, hol zavartalanul éltem napjaimat.“ És aztán bámulatos memóriával kérdezősködött ismerő seiről, egyénekről és nevekről, melyek a fiatal emlékező tehetséget is próbára tették. Ismerte a város minden nagyobb-kisebb dolgát; tudta, hogy a palló-rendszer megszűntével minden uiczán aszfalt-járdán járnak, hogy van villanyvilágítás, villamos vasút, uj indóház, kaszárnya, kulturális intézmények stb. stb. —És mi kelten áhítattal néztük azt a nagy férfiul, az ország kiváló díszét, ki oly leereszkedéssel, szeretettel és barátsággal intézte hozzánk szavait. Majos barátom gratulált a bíboros jó egészségéhez és Budapesti elsőrangú pénzintézetnél olcsó törlesztéses kölcsön kapható OOO koronától a legmagasabb összegig, első és második helyen a legrövidebb idő alatt, oly kedvezmónynyel, hogy az adós elhalálozásával tartozása is megszűnik, és az örökös tehermentes, tiszta birtokhoz jut. Felvilágosítást nyújt Neusclilosz-Tcstvérek törvényszó- kileg bej. ezóg Ssatmártt, Árpád-utcza 30. sz. irodájában. Telefon 16. Minden kedden Fehérgyarmaton is.
