Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)
1902-07-09 / 28. szám
2 „ H E TI S Z E M L ’ “ (28-ik szám.) és pedig de jure akkor vehet el, mikor neki tetszik. A Szamos czikké- ben is ki van fejezve, hogy a katli. egyház dús állami javadalmakat élvez, sőt meg is fenyegeti az országot, hogyha ebben a protestánsok nem fognak részesülni nem ugyan seku- ralizatio, hanem legalább a kath. egyházi javadalmaknak protestáns czélokra leendő megadóztatása által, ez előbb-utóbb forradalomra vezet. Anarchikus elvek, melyekkel jó idejekorán leszámolni, mielőtt mélyebb gyökeret verhetnének. Aki igy beszél, sem ősi vagyonjogi rendszerünket, sem a magyar állam történeti fejlődését még csak távolról sem ismeri. Arról nem tudunk egyebet mondani, minthogy szeretne egy kis fanatikus kavarodást, mikor aztán a zavarosban kényelmesen lehessen halászni. Ez pedig már korántsem jogi theoria. A kath. egyház vagyonát és alapjait épen oly joggal lehet elvenni, mint akár a Széli Kálmánét, akár az Iczik zsidóét. Ezt a két szélsőséget azért hozzuk fel, mert az előbbit ősi vagyonnak, az utóbbit szerzeménynek tekintjük. A kath. egyháznak is van ősi vagyona és vannak szerzeményei. Ősi vagyon az, melyet a törzsszerkezet felbomlásakor „haeredi- tario et irrevocabiliter possidenda“ joggal kapott, mint bármelyik ősnemes magyar család. Ha tehát ezeknek az egyházi javaknak a tulajdoni erősségét meg lehet támadni, akkor tessék összeszedni a mágnások és a magyar nemesség minden vagyonát, mert ezek a kath. egyházi vagyonnal együtt az ősfoglalásnak úgynevezett „szállásjószágait“ képezik. Hogy a kath. egyházi vagyon valaha az állam tulajdonát képezte volna, és igy az állam által vissza is vehető, egyszerűen tudatlan állítás, amelyet pedig mostanában nagyon kezdenek feszegetni azok, akik a" tulajdon elvének olyanféle magyarázatot szeretnének adni, hogy „ami a tied, az az enyém is.! Dehát ez nem lehetséges, mert a magyar alkotmány sarkelvcibe ütközik. Azt se emlegesse senki, hogy más európai államokban már végrehajtották a sekuralizátiót, egyedül Magyarország lépdel ólomlábakon és nem meri vagy talán nem is akarja megcselekedni, hogy a kath. egyházat javadalmaitól megfoszszák. Itt két körülményre kell tekintettel lenni. Magyarországon a kath. egyházi javak magán tulajdont képeznek, mig a germán, a pogány- római és a frank államokban az ager publicusbol haszonélvezeti joggal adattak, tehát tetszés szerint vissza is voltak vehetők. Ez a nagy bökkenő. Ezért nem lehet a magyar államnak a sekura- lisatióba beleugrani, mert hiszen ez a rablás jellegével bir. Ilyet csakis a forradalomnak van joga keresztülvinni, amelyre a Szamos tisztelt czikkezője csakugyan alludál. Annak aztán már szabad minden bolondság. Mig azonban a tulajdon szentségének elvét tiszteletben akarjuk tartani, az ilyen törekvések előtt zárt ajtónak van a helye. Most azonban kettős kötelesség hárul reánk. Kimutatni, hogy a kath. egyházi javak és alapok magántulajdont képeznek és hogy a mi jogrendszerünk az emlitett népek jogrendszerével, ahol a sekuraliza- tiót keresztül vitték, homlokegyenest ellentétben áll. Aki a történelemben jártas, annak tudnia kell, hogy az érintett államokban a feudális rendszer uralkodott, Magyarországon pedig soha sem tudott gyökeret verni. Ha tehát Szatmárvárinegye közgyűlésén akadt egy épen protestáns-vallásu országgyűlési képviselő, aki Biky Károly piros bársony kötésű emlékkönyvnek velin lapjai. Mosolygott. De mosolyában volt valami lemondás- szerű. Látszott rajta, hogy akarna is valamit mondani, meg nem is. S csak nézett, nézett Mariska gyönyörű kék szemébe. E közben esteledett. A holdsugár ezüsthimes szárnyain lassan, lassan leszállt az a gyönyörű nyári est, melynek bübája tündéri álmokban ringatja a lelket. A lágy esteli szélre meg-megrezdültek a rózsabokrok s bulldogéit alá a sok fehér, sárga, piros rózsaszirom. A ház előtt lombosodó ákáczfák fehér virágairól zümmögve szállt el egy-egy elkésett méhecske. Mindez oly hangulatos volt. S a hangulat költőiségét emelte még a nyitott ablakon átzengő zongora hangja. Mariska nővére zongorázott; Ilonka. Elemér szép bariton hangján egész önkénytelenül is kísérni kezdte a zongorát halkan, csöndesen: „Őszt rózsa, fehér őszi rózsa.“ Majd abbahagyta a dalt s megfogva Mariska kezét, így szólt: — Szeretsz, igazán szeretsz ? Mariska nem tudott szólni semmit, csak némán, könyezve odaborult Elemér vállára. Elemér összecsókolta fehér, harmatgyönge arczát. — Ha szeretsz — szólt tovább Elemér — egy hót múlva egymáséi lehetünk. Mariska alig birta elfojtani örömsi- koltását. — Igazán ! ? Hát végre odafönt is megértették szivünk dobogását. Oh áldja meg őket a jó Isten I — Ne áldj te senkit édesem. Nincs rá okod. Mariska semmit sem értve az egészből, zavarodottan és kérdőleg nézett Elemérre. — Odafönt nem hallottak meg semmit. esperesnek az 1848. XX. törvény- czikk végrehajtását sürgető propo- sitióját lefújta, annak nagyon okos embernek, úgy a világtörténelemmel mint vagyonjogi rendszerünkkel ismerős férfiúnak kell lenni. Nem is tételezhető fel egy protestáns emberről, miért ne akarná azt keresztülvinni, amiről meg van győződve, hogy hozzá a protestáns fe- lekezetnek joga van. Hiszen a protestánsok mintaképei az összetartásnak. Ha küllőfélezésről teszünk szót, azzal inkább a katholikus potentátokat lehet illetni. Nagyon jól tudta ő, hogy mit cselekszik. Ha tehát nem akarta nekiugratni a protestánsokat, respektive a vármegyét az ilyen anarchikus törekvéseknek, csókot érdemel épen az önök részéről és nem megvádolást. De hát a református konvent? . . Hiszen az is lefújta. Bizonyára azért, mert ott is tudják nagyon jól, amit mi most ki fogunk mutatni. Magyarországon a törzsszervezet és a királyi hatalom szerződésen épült, mely egyensúlyt létesitett az uralkodó és a nemzet jogai közt. Ennek az alkotmánynak rögtön részesei lettek az egyháznagyok mint az ország ősnemeseivel egyenragu tényezők. Nálunk a vagyoni és a politikai qualifikátió összeolvadt a királyság és az egyház egyidejű megalapításakor úgy az egyházi mint a világi rendek képződésénél. Végül Magyarország legeslegelső tételes törvényébe be van iktatva az egyház függetlenségének közjogi elismerése. Az egész ősi vagyonjogrendszer nálunk a hódító foglalásán alapszik. Ez a descensus elmélete. Azok a donátiók, melyek az első királyoktól eredtek, szintén a descensus joghatályával adattak. Úgy a descensus, mint az ennek erejével történt királyi donátiók pedig teljes tulajdont biztosítottak, ellenOh ! mi a hatalmasoknak két melegen érző szív ! Mariska bánatosan lecsüggeszteite fejét. Elemér közel hajolt hozzá és szenvedélyesen suttogta : — De azért enyém leszel Mariskám, enyém leszel. Eldobom érted kardomat, eldobom ezeket a hands ragyogásu csillagokat itt, hogy csak a te két szemed legyen ezentúl az én igazi fényes, tündöklő csillagom. Mariska megriadva ütötte fel fejét. — Az égre! mit akarsz Elemér? Nem, azt nem fogod megtenni. Nem akarom, hogy miattam légy örökre szerencsétlen. Virágh Elemért, ki az utolsó szavakat úgyszólván nem is hallotta, sötét gyanú szállta meg. Elkomorult. — Miért mondtad ezt Mariska? Talán, talán a rangom . .? — Oh Elemér! — Mariska csak ennyit TI..' ___í i __' 1 olcsó lörlesztéses kölcsön kapható 600 koronától a legmagasabb DU udPßSll ClSOranffU P6nZlHt6ZGIDG! elsö és második helyen a legrövidebb idő alatt, 1 Ol oly kedvezmónynyel, hogy az adós elhalálozásával tartozása is megszűnik, és az örökös tehermentes, tiszta birtokhoz jut. Felvilágositást nyújt Neuschlosz-Testvérek türvényszé- kileg bej. ezég Ssatmártt, Árpád-utcza 30. sz. irodájában. Telefon 16. Minden kedden Fehérgyarmaton is.
