Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-02 / 27. szám

XI. évfolyam 27—ik szám Szatm«ír, 1003. «Julius 2. Oe HETI SZEMLE. r*>v POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre----1----------------------6 korona — fillér Fé lévre---------------------------3 „ — Negyedévre-----—-------— — l 50 „ T a nitőknak és kézmüiparosoknak egy évre4 korona. Egyes szám ára 20 fillér Felelős szerkeszt • BÁTHORY E NDRE. A lap kiadója : A .PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb a „Pázmány - sajtó“ cziniére küldendők, (Deák-tőr 19 szám) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel Nyilttór sora 40 fillér. A lap meg jelenik niiiideii szerdán. Magyarosodunk. A nagy lármát megcsináltuk, törvénybe iktattuk, hogy a magyar nyelvet az iskolákban tanítani kell, egy pár közművelődési egyesület is életre kelt a magyarság érdekeinek támogatására, a működés azonban nem ment át az életbe, a törvény a papiroson maradt, nem merte vég­rehajtani senki. Az izgatok csaptak még nagyobb lármát, telekiabálták az egész vilá­got a magyar faj zsarnokságával, mely elnyomja, rabszolgává teszi az országban élő más nemzetiségeket. Sok helyen hitelt adtak ennek a hazug agyarkodásnak, hiszen az or­szág határain túl lakó népek alig vettek még tudomást a magyar nem­zetről, annál kevésbbé ismerik loya- litását, humánus fellépését a jogara alatt élő nemzetiségekkel szemben. Mert a magyar nekik csak jót kíván. Ha forró óhaja, hogy beszélje azt a nyelvet minden honpolgár, mely az állam nyelve, ez tőle a legnagyobb jóakarat. Biztosítéka az előhaladásnak ugy a közpályákon mint a kultúra terén, kapcsa a köl­csönös rokonszenvnek és egyetér­tésnek. Ha azt kívánja, hogy ne gravi- táljon kifelé, hanem legyen minden polgár hű fia a hazának, honsze­relemben, önfeláldozásban egy szív, egy lélek, ezt neki talán nem le­het rósz néven venni sőt aki oko­san gondolkozik, köszönettel tar­tozik érte, mert ez annak a világos jele, hogy őket mint testvéreket magához akarja vonzani. Ezek a jámbor óhajtások, mert pusztán azoknak lehet mondani, épen az ellenkező eredményt szülték.Nem indítottunk irtó háborút a nemzeti­ségek ellen, csupán azt akartuk el­érni, hogy magyarul is tudjanak, és mint hazafiak velünk érezzenek, — mégis megindult az erős reaktió. Az oláhok, szerbek, ráczok a hor- vátok, a szász és német ellenségét látja a magyarban. Még a tótba is beleesett itt-ott a féreg. A nép persze csendes, de annál jobban végzi ak­namunkáját a lázitó elem, melynek voltaképen ez a szép mesterség ad kenyeret. És mire lyukadtunk ki ? . . Mi pósoltunk, ők dolgoztak. Az ered­mény az, hogy vesztett a magyar­ság nemcsak számban és erőben, de az által is, hogy hadilábra állot­tak ellene azok, akiknek hozzá test­véri szeretettel kellene lenni. Most megjelent a közokt. mi­niszternek egy rendelete, mely a 23-év óta papíron levő törvénynek valahára érvényt akarna szerezni. Követeli a magyar nyelv tanítását minden iskolában. Követeli a ma­gyarul nem tudó tanítók eltávolítá­sát. Erélyes hangjából kiérzik, hogy amit kimondott, keresztül is fogja vinni. Nemzeti szempontból kívánatos,- hogy keresztül vigye, kívánatos a’ nemzetiségek érdekéből is. Hiszen; ha megfordul az ember a nemzeti­séglakta vidékeken, szinte sir a lelke attól a butaságtól, melyben ez a nép sínylődik. Hogy vármegyénkről szóljunk : nézzen csak be valaki a hegylán- czokkal körülvett Avas gyönyörű völgyébe, mely valóságos paradi­csom Szatmárvármegyében, annyira meg van áldva a természet szépsé­geitől. Mit lehet látni? . . . Ember­bőrbe bujt szörnyetegeket, olyan­forma kultúrái magaslaton állva, mint az ekéje elé fogott barom. Bánya-vidékén szintér hasonló álla­potok vannak, ámbár olt talán va­lamennyire javult a helyzet. Rut- hénjeink értelmesebbek, valószínűleg épen ennek a körülménynek tud­ható be, hogy ők nem is látnak a magyarban falra festett ördögöt. Jobb vezetőik vannak. A tótokra a mi vidékünkön nincs panasz, hiszen ezek katholikusok, a klérusnak van gondja reá, hogy magyarok legye­nek. A sváb praktikus eszű, tanú­Föl a zászlói! — Győzedelmet Török, tatár népek felett Vele szerzett e drága hon, Halált hozó száz csatákon ! A ki magyar, álljon ide, stb. Föl a zászlót 1 — Nagy Patrónánk Szárnya alatt Pannóniánk Szép kert vala, ege derült, Népe szemén boldogság ült ! A ki magyar, álljon ide, stb. Föl a zászlót! — Bűn s rabhelyzet, Melyet az uj kor teremtett: Nincs már kereszt, ősi zászlón Nem ragyog már a Nagy-Asszony 1 A ki magyar, álljon ide, stb. Föl a zászlót 1 -- Ősapáink Nem követtük mostanáig; Nyomdokikba mától fogva Lépjünk bátran ólve-halva ! A ki magyar, álljon ide, stb. Föl a zászlót 1 — Oh hadd lengjen Nagy-Asszonyunk szenté képéve 1 ! Hozzon lázba minden magyart, Mint egy égi uj véres kard ! A ki magyar, álljon ide, stb. Föl a zászlót! — Kardot kézbe, Ősi erényt s vért a szívbe, Küzdjünk, miglen újra virul A szép Regnum Marianum 1 A ki magyar, álljon ide, stb. Talpra magyar! Föl a zászlót! Dörgj riadót, égre szállót! Harczi tűzben Corda sursum ! Legyen Regnum Marianum ! A ki magyar, álljon ide, Zászlójáért forrjon szive. A magasba három ujját, Fogadásra nyissa ajkát: Nagy-Aszonyunk, megesküszünk, Hozzád többé, —soha többé Hűtlenek mi nem leszünk ! TÁRCZA. ܧ Föl a zászlót!*) Talpra magyar I Föl a zászlót! Dörgj riadót, égre szállót! A Nagy-Asszony ős képe int, Hitcsatákra szélit megint. A ki magyar álljon ide, Zászlójáért forrjon szive ; A magasba három ujját, Fogadásra nyissa ajkát: Nagy-Aszonyunk, megesküszünk, Hozzád többé, — soha többé Hűtlenek mi nem leszünk! Föl a zászlót! Vértől ázott Földi hazát s menyországot Általa nyert István karja S ezer éves büszke sarja ! A ki magyar álljon ide, stb. *) Ayzatmári Mária-kongregatió zászlószentelési ünnepélyére irta B. J S. J., zenéjét szerző Meder Mihály. Budapestielső rangú pénzintézetnél« olcsó törlesztéses kölcsön kapható CSOO koronától a legmagasabb összegig, első és második helyen a legrövidebb idő alatt, oly kedvezménynyel, hogy az adós elhalálozásával tartozása is megszűnik, és az örökös tehermentes, tiszta birtokhoz jut. Felvilágosítást nyújt IVeuschlosz-Testvérek törvényszó_ kileg bej. czég Ssatmártt, Árpád-utcza 20. sz. irodájában. Telefon 16. Minden kedden Fehérgyarmaton is.

Next

/
Thumbnails
Contents