Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-13 / 11. szám

X. évfolyam 11-ik szám Szalmái*. 1901. Márczius 13, HÉTI SZEMLE. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évre---------------------------------6 korona — fillér. Fé lévre--------------------— — — 3 „ — Ne gyedévre----------------------------l 50 „ Tanítóknak és kézmüiparosoknak egy évre4 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója ; A „PÁZiMÁNY-SAJTÓ.“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető öss küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány- sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdán. Se Isten, se ember! „Nem kell nekem sem Isten, sem ember,“ ezt válaszolta a Szom­bathelyen kivégzett gyilkos a ki­végzés előtti reggelen a lelkésznek, midőn ez megható szavakkal kérte, hogy térjen Istenhez. A mellette álló í’ogházőrök és a kir. ügyész is figyelmeztették, hogy nyissa meg szivét a vallás magasztos eszméi előtt, ezeknek azonban igy felelt: Most akarnak már Istenhez téríteni! Ebben a kétségbeejtő cziniz- mnsban van logika. Gyöngíti az államot törvényeiben s kitépi a tár­sadalom intézményei, alkotásai, re­gényei, színdarabjai, bölcsészei, sze­replő egyéneinek jelleme, tettei, nyi­latkozatai révén a fogékony gyermeki s a lelkes ifjú szívből a szép és nemes eszmék éltető, elemét, gyö­kerét s egyúttal koronáját: az Is­tent . . . s akkor az élet küzdelmei ben eldurvult, megfásult, a bűn salakjától beszennyezett, romlott gé­lekbe akarnátok bevinni hirtelen Őt, aki csak a tiszta szívben lakozik s a kitől a bűnös fél, remeg? Egy kárbaveszett, egy rémesen sötét élet végén akarnátok egy pil­lanat alatt felgyújtani a hit fényét, midőn ennek világa felébresztené az erővel elaltatott lelkiismeret mar- dosó kígyóját! Nos, ugy-e lehetetlen. De ahol nincs Isten, oda nem jut be az ember sem. Sem Isten, sem ember, ez a logikai kapocs. Hogy szerethetné az embert, az önző, szen­vedélyes, rongyok és fekélyekkel borított emberiséget az, ki magát a tökélyt, az élő eszményt gyűlöli. Az Isten iránti szeretet és az ember iránti szeretet együtt él, vagy együtt hal meg a szívben — mondja egy kiváló szónok. De menjünk tovább. Ahol Isten iránti tekintély nincs, ott nem respektálják az ingatag, kijátsz­ható emberi tekintélyt sem s ahol nem engedelmeskednek az örökké tartó sanctióval ellátott isteni-törvény­nek, ott nenr engedelmeskednek a halálig kötelező emberi törvénynek sem. íme egy gyilkos életéből és szavaiból leolvashatjuk e tagadha­tatlan igazságot. Nem engedelmeske­dett törvényeiteknek, neveti büntetés­ieket s gyűlöli az emberi nemet. S a mint e gyilkos gondolkodik és érez, úgy gondolkodik és érez ezer és ezer ember, aki még ma nem szegült ugyan nyíltan szembe a törvényeknek, def lelkében eltö­kélte, hogy holnap vágy holnapután gyújt vagy rabol, ha a körülmények kedvezni fognak. Ez k megdöbbentő symptoma. A társadalom elrabolta a néptől az Eget . . . most aj nép le akarja dönteni a társadalom alapjait, felfor­gatni a társadalmi rendet, mert reá nézve nem kedvezők a jelenlegi álla­potok. Az a szegény muríkás, ki eddig fürt és . remélt, letöriií könnyeit, ne­jének igy szól: hallgass s gyerme­kének: jer velem s aztán felemelt ököllel megy magának részt köve­telni a földből, a föld élvezeteiből, kincseiből. S minthogy a szegény, a nyo­morgó nagyobb szárnyúd van s fel­emelt ökle izmosabb, mint a gaz­dagé ... el lehet képzelni, hogy előbb- utóbb mi következhet be. Igaz ugyan, hogy ha az öklök felemelése rend­szerré válnék, ez az örök felforga­tásra, az örök forradalomra vezetne, de hát mit törődik a holnappal az éhező. Kell, — mondja századunk egyik legnagyobb bölcsésze, hogy a törvényeket, közerkölcsöket, tár­sadalmi intézményeket Isten szel­leme hassa át. Különben öltsetek gyászt, mert a béke, rend, a hata­lom állandósága és a népek szabad­sága napját sohasem látjátok felvir radni. Soha lábra nem fogtok állani. Valóban, ha nem akarjuk, hogy a felhangzó moraj mindinkább erő­södjön, hogy a megingatott alapok után dőljön az egész társadalmi rend, akkor ki kell küszöbölni az intéz­ményekből, a köz-szelleinből, a re­gényekből, színdarabokból az önzés, érzékiség és hitetlenség szellemét s be kell vinni a vallás, az áldozat- készség, a szeretet, szóval az Isten szellemét. Városi közgyűlés. 1901. márczius 11. A tavasz első hónapjában hétfőn d. u. gyülésezett városunk törvényhatósága, Gróf Hugonnai Béla főispán elnöklése mellett. A milyen jól esett látni a nagyszámú város atyákat a közgyűlés termében, oly rosszul esett hallani azt a szenvedélyes hangot a tanács egyik főtiszt viselőjének ajkáról akkor, mikor a főkapitány beszédére (ette meg a maga észrevételeit. A szenvedélyes hangnem a közgyűlés termébe vau). N*;tn kívánjuk firtatni, mi lehet a szülő oka ennek, csak konstatáljuk, hogy méltán kelteit, rósz be­nyomást azoknál, kik a szenvedélyes hangot nagyon is meg tudják különböztetni a komoly, tárgyilagos felszólalások hangjától. E két utóbbi hangnak kell érvényesülni a közgyű­lés termében, hol háttérbe szoruljon minden magánérdek s a képviselőket felszólalásaik­ban egyedül a város s a polgárság érdekei­nek védelme és felkarolása vezesse. Id. Farkas Antal és Mátrai/ képviselők ez incidensből kifolyólag méltán adtak fel­háborodásuknak kifejezést, midőn az első a közgyűlés méltóságát az ilyen hangtól meg- kimóhetni kérte, az utóbbi felszólaló pedig fegyelmi eljárás megindítását sürgette a fő­ispántól. A főispánra is meglepő hatást tett a kemény beszéd, melynek személyes óle minden szúrása a főkapitány elleti irányult, s nyomban ki is jelentette a közgyűlésnek, hogy ismeri hatáskörét és megfogja tenni kötelességét. — Az izgatottság e kijelentés­sel megszűnt s nyugodt hangon, elég gyors tempóban folyt tovább a tárgyalás. Részletes tudósításunkat az alábbiakban adjuk : A közgyűlés a gyűlés j gyzőkönyvének hitelesítő bizottságába beválasztotta Antal K., Urai/ G., Vallon Ede, Bíró Elemér, Foga- rasy Sándor és Tanódi Márton bizottsági tagokat. A polgármesteri jelentés tudatja a közgyűléssel, hogy a kassai hadtestparancs­nokság átirt a városhoz, hogy egy lovas tüzér ütegosztály elhelyezésére szükséges laktanya és gyakorlótér fölépítésébe, illetve kijelölésébe bele menne e a város s ha igen : m ly módon? E czólból egy helyi vegyes bizottság alkalmas terüiet után nézett, és ilyet a németi részen hármat is talált. A terveket ugyancsak egy helyi vegyes bizott­ság fogja megállapítani s ha ehhez a köz­gyűlés majd hozzájárul, az építkezés 1902. év tavaszán megkezdhető lesz. A gyors ol­vadás s gyakori esőzés által megdagadt Sza­mos vize városunk lakosságát komoly rémü­letbe ejtette. A viz magassága a megrekedt jégtorlasz miatt elérte a 6 méter 20 cm. magasságot, mely magasság mellett 1889-ben, mikor még a védtöliések nem voltak, viz alá jutott városunk több utczája. A vószbi- zottság állandóau működésben volt, s gyors­segély nyujtatott ott, hol a veszély fenyegető Tényleg csak INGLIK JÓZSEF szabó-üzletében szerezhetjük be hazai gyártmányú gyapjú-szövetből csinosan kiállított, legjobb szabású tavaszi felöltőinket és öltönyeinket, hol papi öltönyök és reverendák a legszebb kivi­telben készülnek. — Készit sikkes szabású mindennemű egyenruhákat, raktáron tart mindennemű egyenruházati czikkeket. Szatmár, Deáktér Városház épület.

Next

/
Thumbnails
Contents