Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-13 / 11. szám

voll. A viz ma már 4m. 80 cm. s igy nincs mitől tartani. Ma reggelre a jég is elment a város alól.

A felolvasott polgármesteri jelentést a közgyűlés elfogadta s úgy a vészbizottság elnökének, a polgármesternek, mint a bizottság minden egyes tagjának jegyzőkönyvi köszönetét szavazott önfeláldozó tevékenységükért, melyet a vizáradás válságos per- czeiben alakosság érdekeiért fejtettek ki. Az elnök ily értelemben mondta ki a határozatot.

Kezdjük megszokni, hogy Kovács Leo bizottsági tag a gyűléseken interpellál valamely ügyben. Most pláne négy interpelláti- ója is volt a napirendre kitűzve. Az elsőt a Deák-tér parkorizása, a másodikat a Szó- chenyi-utczának díszfákkal leendő beültetése, a harmadikat az Atiila-ut déli oldalának kiszélesítése, a negyediket, egy előfordult eset folytán, a rendőrségi „túlkapás“ tárgyában intézte a polgármesterhez. Minden in- terpeilátióját bőven megokolta az interpelláló bizottsági tag. A Deák-tér parkírozására vonatkozólag felette sürgősnek tartja annak megvalósítását.

Evekkel ezelőtt-ugymond — akolera idejében — megjósoltam, hogySzatmáronakolera ki fog ütni. Elmentem Herkules-fürdőre. Mikor innen visszatértem, már grasszált városunkban a kolera.

Egy szakértő barátom, kivel ekkor találkoztam, azt mondotta, hogy nem csoda, ha kiütött nálunk a kolera, mert városunkban lágyon sok piszok van. Három szeny- folt van itt, melyek közöl egyet a Fülen- csés-tó-t már megszüntették ; de még mindig meg van a másik kettő: a Kinizsy-ut- czától a Szamosig húzódó nagy árok, mely temetője minden elhullott dögnek, szemétnek, továbbá a szénarakodók környéke, melyek az odakerült piszoktól undort keltenek az arra járókban. A mikor a polgármester ur a millenium alkalmából egy népes értekezletet hivott össze, én voltam az, ki indítványoztam, hogy méltóbb emléket a milleniuma emlékére nem állíthatunk, mintha a Deák-teret parkírozzuk. Az értekezlet, de meg egy közgyűlés is elfogadta az indítványt.

A parkírozás ma sincs végrehajtva s Deák-terünk, melyre pedig büszkék lehetnénk, sokszor olyan állapotban van, mintha „kolera tenyésztő disz trágya-tér“ volna.

A parkírozás útjába a piaczi háziurak és kereskedők állottak. Tapasztalásból mondhatom, hogy a parkírozással sem a háziurak — köztük magam is — sem a kereskedők nem veszitenének. A házakértékeakkor30—35 °/o-al emelkednék, a kereskedők pedig, ha jó portékát és olcsón árulnak, épp úgy boldogulnának, mint most. Hajtsa hát végre a határozatot a város, mert különben felsőbb hatalomnál panaszszal fogok élni.

Valaki itt megjegyzést tett szóló beszédjére, mire ez azzal vágott vissza, hogy az itt a legnagyobb hatalom, a ki szólott. Csend lett egy pillanatra a teremben, minden szem abba az irányba tekintett, honnan a közbeszóló megjegyzés elröpült. Az elhangzott interpellátióra Hermán polgármester nyomban megadta válaszát, melyet interpelláló csak részben, a közgyűlés azonban egész terjedelmében tudomásul vett.

Második interpellátiójában Kovács Leó a Széchenyi-utcza befásitásának ügyét hozta fel, melyet a közgyűlés elhatározott ; de még eddig nincs végrehajtva. A városnak ez elhalasztással kára van, mert a kiültetendő

2

d szfák meglettek rendelve, itt, is vannak, a földmunkálatokat is elvégeztette a gazdasági tanácsos, a fák ennek daczára sem lettek elültetve. A fák ültetését a püspök ur ő méltósága iránti figyelemből is meg kellett volna már tenni. A polgármester válaszában elismerte, hogy a fák csakugyan itt, vannak ; de a befásitásnak útját, állja a piacz végleges rendezésének kérdése. Addig a tanács jónak látta függőben tartani a fák ültetését. A választ tudomásul vette a közgyűlés, valamint azt a másik két választ is, melyet az Attila ut kibővítésére s a rendőri „túlkapás-“ra adott az interpellálóuak. A rendőrségre vonatkozó dolgokra Korbay főkapitány provocálva lett s kimerítő részletességgel ismertette az ügy mibenállását. A főkapitány által felhozott állítások megdöntésére szólásra állott fel a főjegyző s azt igyekezett kimutatni, hogy a főkapitány intézkedése az interpelláló tárgyává tett ügyben tulszigoru volt, vagy félre volt magyarázva. Nagyon szomorúan tapasztalja — úgymond — hogy a főkapitány hivatalos eljárásában egyes esetekben a zaklatás nyilvánul s túl él hatalmával.

A hang, melyen a főjegyző beszédjét tartotta, elárulta, hogy abban a személyi ól volt előtérbe állítva. Ezt méltán kifogásolták azok a képviselők, a kik az ilyen hang ellen óvást emeltek.

A január hónapban kimutatott adó elő- és leírásokat törölte a közgyűlés. Az esküdtek összeíró bizottságába javaslatba hozott bizottsági tagokat egyhangúlag beválasztották. A városi árvaszéknól a felhalmozott teendők s a miniszter által életbeléptetett

u.j ügykezelés, a legóberebb munkásság mellett is, egy kisegítő napdtjas alkalmazását teszik szükségessé. A közgyűlés megengedi a kért, napdijas félfogadását s egyben kötelességévé teszi a tanácsnak, hogy a módosítandó árvaszéki szabályrendeletet a májusi közgyűlés elé terjeszsze be.

A móntelephez vezető gyalogjáró kijavítását 1085 koronában elfogadták. Minthogy az ut megrongálásában a szátmár erdődi vasútnak is része van, megkerestetik a vasút üzletkezelősége, hogy a kijavítás költségeihez ő is járuljon hozzá.

Az erdődi ut környékére vonatkozólag kimondatott, hogy a felesleges földrészeket a tanács a legmegfelelőbb módon értékesítheti. A belkövezésre vonatkozó tervezetet s annak költségeit — 19821 k. — elfogadta a közgyűlés.

A folyamatban levő birtokrendezés ügyében elvileg kimondatott, hogy az ut, uttér, árok mindenütt a város tulajdonát képezi. Ha ez a rendezés alkalmával nem lenne elegendő, az eljáró bíróság gondoskodni fog a szükséges utmennyisógről.

Germarz Tivadar városi állatorvos fizetését, minthogy jövedelme az állategészségügy államosítása által megcsappant, 10Ü koronával megjavították, s ezen javítást nyugdijába is beszámítják.

A kir. kath. tanitő-kópző tanárai fizetésük után kivetett községi pótadó törlését kérelmezték. Kérelmezték pedig nem a törvényre való hivatkozással, mely e kedvezményt részükre biztosítja, hanem csupán a város iránti reverentiából. A közgyűlés a méltányos kérelemnek helyt adott s a kivetett községi adót töröltette.

Közczólokra a közgyűlés 100 hold területet vásároltat, hogy ha szükség lesz ily területre, a város tudjon hová építtetni.

Az Árpád köz elzárása ügyében beje„HETI S Z E M L E“

lentetett a kúria végleges döntése, mely a várost marasztalta el s a költségek megtérítésére kötelezte. A közgyűlés ebbe kénytelen-kelletlen belenyugodott s lemondott arról, hogy ez ügyben uj peres eljárást indítson meg.

Uj Bánya város tanácsának átiratát az állami italmérési jövedékből eredő tiszta jövedelem részesedése tárgyában elfogadták s hasonló szellemű felirat küldését határozták el az országgyűlés kópviselőházához.

Ezek után a közgyűlés véget ért.

(11-ik szám.)

_________________

Ham

pel János ünneplése.

Az ungvári apáczazárdák egyikének : a Gizella-háznak egyik régi jótevője, nemes- lelkű jóakarója, Hampel János szaimáregy- házmegyei ez. kanonok, ungvári kir. kaih. főgymnásiumi nyug. hittauár ezer (1000.) koronát adományozott s ez összeget egyházmegyénk emelkedett szellemű Püspökének, kegyes Főpásztorunknak be is küldötte. Az ungvári r. kath. iskolaszék ezen alkalomból f. évi márcz. 2-án tartott értekezletén e nagybecsű s a keresztény cultura érdekében s javára utánzásra méltó ténykedést, jegyzőkönyvébe ikiatta, egyúttal elhatározta, hogy másnap teljes számban a nevezett kanonok ur elé járul s kifejezi előtte háláját, köszönetét. Az iskolaszék f. évi márcz. 3-án teljes számban meg is jelent az ünnepelt előtt, a ho! a világi elnök Wilesek János főgymn. senior-professor fordulatokban gazdag, gyönyörű beszédben üdvözölve Hampel Jánost, megköszönte neki a keresztény tanügy javára adott nagybecsű ajándékát. Beszede végén fölhívta az iskolaszék jegyzőjét: Bla- nár Ödön, főgymn. tanárt, hogy olvassa föl az iskolaszék nevében íinnepeliünkhöz szóló jegyzőkönyvi átiratot, mely ekkép hangzik : Kivonat az ungvári r. kath. iskolaszéknek 1901. márcz. 2-án tartott értekezletének jegyzőkönyvéből.

A napirenden levő tárgyak hosszabb megbeszélése után Benkö József esperes-plébános, a r. kaih. iskolaszék egyházi elnöke, kórt szót s ez alkalommal igaz érzéssel, tiszta 1 el k ü lett el a következőket mondotta : Igen tisztelt iskolaszék ! Hazafias munkálkodásunk közepette ; keresztény katholikus tevékenységünk közben s róni. katholikus híveink művelődésére irányuló működésűnk óráiban örvendetes hirül, lelkesítő érzelemmel hozom tudomására tagtársaimnak, hogy Istenünk hű fia ; a világot szeretettel átölelő kath. anyaszentegyházunk példás gyermeke ; alkotmányos s jó királyunknak — úgyszintén magyar hazánknak hive ; városunknak tiszteletet parancsoló becsülésben egyik érdemes szülöttje, Hampel János — ez. kanonok s nyug. főgymn. hittanár a Jézus hitének érdekében szorgosan kifejlesztésre váró G-izella-apácza zárdának ezer (1000) koronát adományozott. Örvend a lelkem, hogy e nagybecsű adományt az adományozó kedves nevével kapcsolatban ón hozom az iskolaszék szives tudomására. Nagyon kérem tagtársaimat : jelenjünk meg valamennyien a kanonok ur előtt s fejezzük ki előtte szivünk hevével, lelkünk tiszta nemességével köszönetünket, nagyrabecsülésünket.

Az iskolaszék eme szép szavak hatása alatt s az adományozó iránt érzett hű ragaszkodása, becsülése jeléül elhatározta, hogy Hampel János ez. kanonok, nyug. főgymn. hittanár s iskolaszékünk szeretett tagja előtt teljes számban megjelenve — neki nemes tettéért fenkölt. érzéssel kifejezi igaz szere- tetót; őszinte háláját, kegyeletét s köszönetét.

Nemcsak az iskolaszék tagjai, de az ungvári r. kaih. hitközség minden hive : ap- raja-nagyja olyannuk veszik napjaink sivársága közben e megható áldozatot, melyet jóságos Istenünk a majdan — adja a Mindenható, hogy a legközelebbi jövőben kiépített, kifejlesztett Gizella-ház falain belül kiképzett róm. kath. leánykák vallási, erkölcsi és értelmi előmenetele révén bőségesen fog kamatoztatni.

Az iskolaszék tudja és vallja, hogy a