Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-06 / 10. szám
X. évfolyam. lO-ik szám. Szatmár, lOOl. Márczius 6. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre —-------— — — — — 6 korona — fillér. Félévre---------------------------------3 „ — Ne gyedévre----------------------------I 50 „ Tanítóknak és kézmiiiparosoknak egy évre4 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ.“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány- sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttór sora 40 fillér. A. lap megjelenik minden szerdán. A képviselő-választásról. A tapasztalat arról győz meg bennünket, hogy nálunk Magyar- országon az országos képviselő-választásnál, hosszú idő óta, nem orsz. politika játszsza a főszerepet, hanem egyes városok külön politikája érvényesül. Nem országos érdekek körül csoportosulnak ezek a külön czentrumok, hanem magánérdekek körül. Nem elvek és meggyőződések harcza a képviselő-választás, hanem a kegyelem morzsáinak elnyeréséért, egymás ellen való torzsalkodás, rivalitás. Egyik városnak vicinális vasút az ideálja, a másiknak pénzügyigazgatóság kellene, a harmadik megyei székhelyről álmodozik, a negyediknek a katonai kaszárnyák elhelyezése képezné a boldogságát, az ötödik magasabb iskolák felállítása után vágyódik, a hatodik gyárkéményeken szeretné legeltetni szemeit, a hetedik vasúti csomópontra áhítozik. És igy megy ez úgyszólván a végtelenségig. Ezek a posztulatumok k ülőnkül o'n véve oly fontos tényezők az egyes városok szemeiben, hogy ezek elől hátrálnia kell minden országos érdeknek, minden politikai meggyőződésnek. Akárhogy csürjük-csavar- juk is a dolgot, de biz ez nem egyéb, mint a húsos fazék politikája. Minthogy ezeket az igényeket csupán a fennálló kormányhatalom képes kielégíteni, azért nagyon természetes, hogy a rivalitásban levő városok politikája mindig a fennálló kormányt fogja támogatni a képviselő-választásoknál. Manó vigye az országos érdekeket — gondolják magukban — csak mi kapjuk meg azt a velős iMUtfkKk a mire vágyóSok tekinteti™ hasonlít ez a politika annak a négernek eszejárá- rásához, a ki kannibálok fogságába jutván, a hizlalóba került. Persze látszólag nagyon jól ment a dolga a hizlalóban, mert minden fáradtság nélkül enni, inni volt mindig bőven. Egyszer aztán irgalmas szivii emberek kiakarták szaoaditani a négert fogságából, ahol előbb-utóbb kés várt reá — de mindnyáj ok legnagyobb bámulatáta a fogoly nem volt hajlandó követni jószivü barátait, ügy okoskodott a néger : neki most igen jó dolga van, mert minden vágya teljesül, azért nem hagyja el fogságát, ha mindjárt később lenyakazzák is. Az országos képviselő-választásoknál tapasztalt eme decentrali- záczió szintoly keveset törődik a közszabadsággal, a haza érdekével, mint az előbb emlitett néger a saját jövőjével. Csak magán érdeke nyerjen kielégítést, a közérdek jó vagy balsorsa nem okoz neki főfájást. Talán sohasem beszéltek annyit a hazafiságról, mint azóta, hogy felfüggesztett alkotmányunkat visszaszereztük, de azért merné-e valaki azt állítani, hogy hazafiság dolgában előbbre vagyunk ma, mint voltunk az abszolutizmus előtt ? Szóval nagyon győzzük, de tettel az ellenkezőjét bizonyítjuk. Ha csupán szó kellene a hazafisághoz, ebből telnék bőven, boldog volna a magyarhaza, ámde üres szavakkal nem elégszik meg a haza, ő hazafias cselekedetekből él. Ahol magánérdek játszsza a főszerepet a képviselő-választásoknál, ott beszélhetnek az emberek angyali nyelven a hazafiságról, nem ér az semmit, éhen marad ott a szegény haza. ' Akik magán-érdekpolitikát űznek a képviselő-választásoknál jobb meggyőződésük ellenére, azok nem hazafiak, hanem kozmopoliták. Ettől a kifejezéstől is irtózik ma minden intelligens ember és méltán, mert a kire joggal rásüthető a kozmopolita bélyeg, az erkölcsileg már meg van halva. Pedig a magánérdek-haj há- szat a politikában és a kozmopoli- tizmus egy hajszálat sem különböznek egymástól. Ugyanis mi a kozmopolita bűne ? A kozmopolita biine abban áll, hogy előtte a haza fogalma üres frázis, melynek nincs tartalma, kifestett maszk, melynek nincs agyveleje, porfelhő, melynek nincs TÁRCZA A zeneművészet a kaih. egyház gyermeke. Megnyitó beszéd, melyet a szatmári kath. Cecil-egye- sület 1901. márcz. 3-iki közgyűlésén tartott: Pataki Lajos. „Szomorkodik valaki közőletek ? imádkozzék. Csendes szívvel vagyon ? énekeljen." Jakab 5, 13. Mélyen tisztelt közgyűlés! Ha jelen korunk műveltségének magas álláspontjáról visszatekintünk a múltba, az idők nagy távolában ott látjuk a mi kultúránknak első, számbavehető, sőt maiglan is ép, erős alapjait a régi görögöknél. A szellemi fejlődhetés feltételeit és eszközeit ma is bámult mély belátásukkal már eléggé kijelölték, sőt egyes ismeretszikok körét is a legbiztosabb kézzel húzták meg ők, — amint erről az ő nagyszabású tanulmányi rendszerük fényesen tanúskodik. A későbbi világ tanult tőlük, és volt idő az újabb korban, midőn még a rózsáról is csak azt mondták el az emberek, amit hajdan valamelyik klasszikus görög költő énekelt. Sőt jelenkorunk is vissza-visszaszáll a régi klasszikusokhoz és tanul tőlük mintákat, merit belőlük eszméket. Nevezetes tudnivaló reánk nézve, hogy a régi görögöknél a zenei képzés a műveltség elmaradhatatlan követelménye volt; vagyis művelt embernek senkit sem tekintettek a zenében való kellő jártasság nélkül. És annál nagyobb tisztelettel gondol erre a mai zenei értelmiség, mert a görögök, kik a szépnek alapvonalait minden időkre szólólag helyesen rajzolták meg, a zenére nézve is fedeztek fel és hagytak hátra örök törvényeket és a zenei képzés értéke, valamint pedagógiai jelentősége felől sokkal helyesebb nézettel bírtak, mint jelenkorunk, mély a zenét hivatalosan egyáltaláu nem tekinti a műveltség szükséges kiegószitő részének. A görögök a zenére nézve is fedeztek fel és hagytak hátra örök törvényeket. Mily nevezetes dolog a zenében az egész és- fél- hangközök természetszerű váltakozása! A görögök már felfedezték ennek törvóuyeit és megállapították, hogy, ha az ember biztosan és könnyen akar énekelni, C3ak úgy történhetik ez, ha egy 8 zöngóből álló hangsoron belül az egész hangközök mellett kétszer félhangköz is előfordul. Oly törvény ez, mely ma is érvényes és ilyen marad mindenkorra. És e törvényen, valamint a 6 egész és 2 fél- hangköznek különböző elhelyezésén alapszanak a zenei skálák, vagyis hanglépcsők, melyek a maguk kimerítőbb változataiban szintén görög eredetűek és névszerint kör szabó üzletében tartalékos tisztek előnyös árak mellett fölszereltetnek, polgári ruhák legújabb divat szerint készíttetnek, fekete színes öltönyök, téli kabátok bámulatos olcsó árak mellett készíttetnek.
