Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-20 / 8. szám

HETI SZEMLE“ (8 ik szám.)

3

lünk és csalódunk. — és a hajó, az idő siklik, rohan, és vele elrohan a mi eleiünk is mig végre kidőlünk, partot érünk egy uj éleirendszerben, az örökkévalóságban, hol a jó Isten vár Reánk.

Azt mondják, hogy a föld sarkainál hat hónapig van nappal és hat hónapig éj szaka, és azt is mondják, hogy végtelenül unalmas, leverő hatású az ily hosszú nappal, és még inkább megzsibbasztja a lelket a hosszú éjjel.

Ilyenforma volna a mi é etünk is, ha az időt nem tudnók részekre osztani, nem tudnék megmérni, ha nem tudnánk abban bizonyos határvonalakat megállapítani. A teremtő Isten, mint mindenről, gondoskodott erről is, midőn adia a napot, hogy uralkod jók nappal, és a holdat, hogy uralkodjék, éjjel, és így megállapította a napot, a hó napot és a nap elhajlása által az évet. Egy perez is nagyon draga. Azonban mert az idő mérését emlitém, nem arról az időmérő ről ■ akarok szólatii, mely részekre osztja a napot, perczekre az órát, és melyet zsebóránkban mint elválhatlan élettársat majd mindegyikünk magával hord, — han m arról a nagy óraszerkezetről, melyet a Teremtő az égboltra helyezett és melynek egv egy kereke, mutatója a Nap, a Hold és a Fold mint égitestek.

line uj századot kezdtünk. Egy száza dot eltemettünk. Elhanloltuk őt ősei mellé. A naptár, melyet ma használunk, czimlapján büszkén viseli az 1901. év számát. Némi kis szokatlan dolgot is reánk parancsolt ez az óv, mert emberemlékezet óta nem történt, hogy a gör. szert, katholikusok karácsonya jan. 7 ón lett volna, mint az idén.

Szives engedelmökkel azért megismétlem ma önök előtt igemiszielt urak és hölgyek a naptár csillagászati berendezésére vonatkozó általánosan ismert tudományos rend szert, mert az, úgy vélem, most a századok váltakozása idején eléggé aktuális, időszerű.

A számtan tanításában, az elemi ismeretek közlésénél, legnehezebb az egység fogalmának pontos meghatározása és elsajátítása. Nagyon természetes, mert ez az alap. A legnagyobb mennyiség is egységből áll, és az egység ismerete, pontos meghatározása adja a kulcsot a legnagyobb összeg ismerete és meghatározásához is.

Az idő megmérésénél is ily egységre van szükségünk. Mondjuk egy ilyen móter- rudra, vagy mivel nem akarünk egyedül a földön maradni, de kirándulást tervezünk a csillagok közé is, egy ilyen mérföldnyi mérő szalagra, melynek végeinél az idők végtelenségében jelzőtáblákat állíthatunk fel.

Ilyen időmérósi egység az óv. Nagyon fontos, hogy az pontosan meg legyen határozva. Hogy szinerrei jól legyenek megállapítva Mert ha ez ingadoznék, nem érne semmit az egész időmérés, — használhatat- lanna lenne az óraszerkezets-pRn

Önök valószínűleg elgondolják, mi lehet annál valami egyszerűbb dolog, mint egy óv tartamát meghatározni ? Pedig éppen az teszi a dolgot nehézzé, hogy az évet, az évnek tartamát pontosan adni, hogy az éppen egy méter legyen és még egy hajszállal sem több sem kevesebb, — nem könnyű.

Hosszasan elidőzhetnénk, ha el akarnám mondani mindama rendszereket, melyeket müveit és kevésbé müveit népek az óv tartamának meghatározásában létesítettek. Csak azokat akarom röviden ismertetni, melyeket, mondjuk úgy, Európában még ma is használnak.

A mohamedán világ holdóveket használ, — azaz: 12 holdváltozást vesznek egy évnek. A hold változásának ideje 29V2 nap, igy az ő hónapjaik 29 és 30 naposak, és egy évük 354 napot tesz ki. E számításnak legnagyobb hibája, egyebeket most nem is említve, hogy az újév napja igy századok folytán általmegy a négy évszak mindegyikén és egyszer esik tavasszal, máskor meg őszszel.

Holdóveket használ még ma is a zsidóság is, az ő számításuk sokkal tökéletesebb az jzlám rendszerénél, mert ők azt a 11 napot, melylyel a holdóv a napévnél rövidebb, mihelyt már 34 napra szaporodik, mint közbe- szurt hónapot leszámítolják és ilyenkor évük nem 12, hanem 13 hónapból áli, és pedig ilyen 13 hónapos évük van minden 19 évben 7. Ez a számítás elég helyes, csak igen zavaros, nehezen kezelhető és épp azért a mindennapi életre kevésbé alkalmas.

A keresztény világ napéveket használ, vagyis egy évnek azt az időtartamot veszi, mely eltelik addig, mig a föld a Nap körül egyszer megfordul. így kimondani, vagy leírni e tételt igen egyszerű dolog, de azt az időt pontosan lemérni már nem kis feladat. Szerencsénkre megtették már mások, mi az ő kész munkájukat használhatjuk.

A csillagászok megkülönböztetnek 1) csillagászati u. n. szideriius évet, 2) az évszakok forgásának óvót, vagyis a tropikus évet. — Csillagászati évnek azt az időtartamot nevezzük, a mely kell arra, hogy a föld a Nap körül egyszer megfordulván az égbolt ugyanazon pontjára visszaérkezzék, és erre kell 365 nap, 6 óra, 9 perez és 11 rapercz. Az évszakok forgásának éve pedig az az időtartam, mely eltelik addig, mig a föld a Nap körüli útjában a tavaszi napéjegyenlőség pontjától, ugya icsak a tavaszi napéjegyenlőség pontjára visszatér, és erre kell, 365 nap, 5 óra, 48 perez és 47 másodpercz. A két óv között tehát 20 perez és 24 másodpereznyi különbözet van, vagyis azon időponttól, melyben a föld a tavaszi napéjegyenlőség pontján áthalad, még 20 perczig és 24 másodperczig kell a földnek mennie, míg az égbolt ugyanazon pontjára visszaér, honnan egy év előtt útját megkezdette. E külömbözetet a napéjegyenpontok előhaladása okozza. Azt mondják önök, oly csekélység az egész, hogy nem érdemes figyelembe venni.

De ez nem áll. A perczek órákká, az órák napokká szaporodnak, — és a mi egymagában elenyésző csekélység, évek, évszázadok után nagyon is észrevehetővé válik és parancsolólag követeli, hogy figyelembe vétessék. Hisz egy pár perez és másodpercz elhanyagolása okozta azt is, hogy ime a görög szertartásu kereszténység a maga naptárával a helyes időtől immár 13 nappal elmaradt.

Reánk a föld lakóira a lególetbevágóbb lesz mindenkor az évszakok váltakozása. Tél, tavasz, nyár, ősz tett és fog tenni mindig egy évet. És miután az évszakok váltakozása a napéjegyenlőség beálltához van kötve, minden más egyéb óv lehet tudományos szemppontból szerfölött érdekes, tanulmányozásra érdemes, de nekünk csak a tropikus év lehet a mindennapi életre egyedül alkalmas.

Sajátságos, hogy a föld kettős főmozgása t. i. a Nap körül való keringése és saját tengelye körüli forgása egészen egymástól független tény, melyek között nincs közös időmórtók. Nem lehet ugyanis mondani, hogy

a föld a Nap körül való egy keringés alatt hány nappalt és éjét alkot, vagyis pontosan hányszor fordul meg saját tengeje körül. Ez az oka annak, hogy az évet kénytelenek vagyunk napok, perczek, sőt másodperczek- ben is kifejezni.

Egy tropikus, vagyis az évszakok visszatérésére alapított, nekünk alkalmas napóv, mint említettük kitesz 365 napot, 5 órát, 48 perczet és 47 másodperczet. Milyen jó volna ha azt mondhatnók, hogy egy óv hajszálnyi pontossággal éppen 365 nap és 6 óra. Akkor minden három évben volna 365 nap, a negyedikben összeadnék a négy évről összegyűlő 4-szer 6 órát, a mi éppen egy napot tesz ki és leszámitanók azzal, hogy ebben a 4-ik évben volna 366 nap és ezt elneveznék szökőévnek. Soha semmi zavar nem volna. Milyen pompás kalendárium volna ez.

Önök igentisztelt Hölgyek és Urak, most azt kérdik maguktól, hát most nem úgy van? Hisz most is úgy teszünk, hogy minden három óv után a negyedik szökőév, az elsőben van 365 nap, az utóbbiban 366 nap.

Igen igy teszünk. De mégis néha, habár nagy ritkán is e rendtől eltérünk. Igaz, hogy ez az eltérés oly ritka, hogy igen kevés ember ér meg kettőt, mert száz, néha kétszáz óv múlva következik be. De eltérés van, és eltérni kénytelenek vagyunk, mert az óv nem 365 nap és 6 óra, hanem 11 perez és 13 másodpercczel kevesebb. Ez a csekélység pedig 400 év alatt alig pár perez híjával három egész napot tesz ki. Ez tehát jogosulatlan többlet, melyről le kell mondanunk. A lemondást pedig úgy hajijuk végre, hogy minden négyszáz év alatt kihagyunk három szökőnapot és igy helyre áll a rend. A százados évekből ugyanis csak azok maradnak meg szökőévnek, melyeknek számát nem 4-gyel, hanem 400-al lehet osztani.

íme ez az, a mit Gergely-fóle naptár - javitásnak mondunk. XIII Gergely pápa 1582-ben javította a naptárt és azóta százados évek voltak: 1600, 1700, 1800 és 1900. Ezekből szökőév volt 1600, de sem 1700, sem 1800, sem 1900 szökö óv nem volt. Vagyis e 400 óv letelte alatt a 11 p. és 13 mpeznyi többletből felgyülemlett három napot elhagytuk és most ismét rendben vagyunk.

Azonban kérem, igazságórzetem nem engedi, hogy az önök jóhiszeműségével visszaéljek, meg aztán valószínűleg e fényes közönség soraiban vannak többen is, kik a csillagászati tudományok rejtelmeiben az én ismereteimet sokkal fölülmúló mértékben előrehaladlak és igy még rám piríthatnának, kénytelen vagyok tehát bevallani, hogy valami kis többlet még mindig terheli a mi lelkünket. De aztán ez már oly csekély, hogy csak 3200 óv alatt lesz egy nappá. És miután ebből a 3200 évből a niczeai zsinat ideje óta csak 1576 óv telt el és még 1624 óv, tehát több mint a fele hátra van, és igy az egész többlet még ma 12 órát sem tesz ki, félnapot pedig a naptárból kihagyni képtelenség, egész bátran alkalmazhatjuk az erkölcstan tételét, hogy lehetetlenségre senki sem köteles és napirendre térhetünk e kis hiba felett. S majd gondjuk legyen rá azoknak, kik a 3200 évet átélik, mint mi átéltük az 1900-at.

Fölmerül már most a kérdés, hát a Gergely-fóle naptárjavitás előtt hogy volt ? Igen könnyű rá a felelet. Úgy, mint a hogyan van ma is a görög szertartásu kereszténység. A figyelmen kívül hagyott pár perez már XIII Gergely pápa idejében 10 napot