Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)
1901-02-20 / 8. szám
4 HETI SZEMLE“ (8-ik szám.) tett ki, ma pedig már 13 napot tesz, mert a görög szertartása kereszténység ma is a Julius Caesar által megállapított naptárt használja, mely az évet pontosan 365 napnak és 6 órának veszi, pedig az kevesebb, — továbbá minden negyedik évet minden kivétel nélkül szökőévnek vesz, holott minden 400 év alatt háromszor kellene e sorrendet megszakítania, mert ha valahol, itt van helyén a közmondás: exceptio confirmat regulám, a kivétel megerősíti a szabályt. így történt aztán, hogy az uj naptárban az 1900 óv rendszerinti vagyis 365 napos volt, inig az ó naptárban szökőnek maradt és 366 napból állott. Ez az egy napi többlet tolta tovább a görög szertartásuak karácsonyfát egy nappal, január 6-ikáról, 7-ikére és adta meg nekem például azt a kiváló szerencsét, mely azt hiszem soha többé nem fog érni közölünk senkit, hogy jóbarátaimtól boldog karácsonyi ünnepi jókivánságo l at kaptam jan. 6-án is és 7-ikón is, mert c:t az uj rendet még bizony meg nem siokhatta a világ. De ha az ó naptár végleg a múlt emlékei közé nem vándorol és módunkban lesz megszokni, akkor aztán mi ily változást aligha érünk meg, mert igy maradunk 200 évig, mert a 2000-ik esztendő az uj naptárban is szökőév lesz. Azt kérdezhetné valaki, miért kellett a naptárjavitást éppen a római szentszéknek foganatositani ? A pápai szék vezérelvén a hitet, oktatván a jó erkölcsüket, a valódi tudományosság terén is mindenkor az emberiség úttörője volt. A kor eszméi, az uj irányzatok, a pápai szók gondoskodásából az ártalmas elemektől megtisztulva áradtak és áradnak szét a világ műveltségébe. íme dicsőségesen uralkodó atyánk XIII Leo pápa őszentsége épp e napokban adott ki főpásztori körlevelet a keresztény, tehát egyedül helyes alapokon nyugvó demokra- cziáról. A pápai szék kezdeményezése tehát közelebb fekvő okok nélkül is teljesen természetes és jogosult lett volna. De volt közelebbi ok is. Az egyház a csillagászati kérdéseket érdeklődése körébe vonta, mer tcsak azok segélyével tudott és tud eleget tenni a niczeai első egyetemes zsinat rendeletének, mely a husvót idejét meghatározta. Keleten a kereszténység a husvótot a zsidók pászka ünnepével együtt tartotta, habár az nem is esett mindig vasárnapra, — mig nyugaton azt mindig a zsidók ünnepe után és mindig vasárnap tartották. E különböző gyakorlatnak a niczeai zsinat vetett véget. A niczeai első egyetemes zsinat kivá- lólag görög zsinat volt, mert a pápai követeken kívül alig volt valaki nyugatról és mégis csodatevő sz. Miklós niczeai érsek, N. sz. Athanáz később alekszandriai pátriárka vezetése alatt a zsinat és vele az egész kereszténység elfogadta a római egyház gyakorlatát és kimondotta, hogy a husvót 1. mindig vasárnap legyen. 2. mindig a tavaszi napéjegyenlőség után következő első holdtölte után első va sárnap legyen. 3. a zsidók ünnepével együtt ne el- gyen és ha a pászka ünnep az igy megható rozott vasárnapra esnék, akkor a következő másik vasárnapon legyen. Az egyháznak tehát tudnia kell: mikor van a tavaszi napéjegyenlőség és utána első Ízben holdtölte. Hogy ezek a terminusok nem egészen fixpontok azt a zsinat észrevette, mert Julius Caesar idejében a tavaszi napéjegyenlőség márc. 25-ikón volt és a zsinat idején már márc. 21-ikóre esett. Épp azért megbízta az alekszandriai pátriárkát mint a hol a csillagászati tudományok a leginkább ki voltak fejlődve, hogy a jelzett idő pontokat minden évben jó előre állapíttassa meg, a római egyházzal közölje és a római egyház gondoskodjék róla, hogy a megállapított terminus az összes egyházakkal kö zölve legyen. Ma a közlekedés rohamosan fejlődő korszakában is bajos volna e rendeletnek eleget tenni. Hát még akkor, midőn sem gőzerő, sem villamosság nem állott az emberiség szolgálatában. Kószitetettek tehát táblázatokat, abban a feltevésben, hogy a Julián naptár egészen korrekt. És midőn a középkor határához értek, lehetetlenség volt észre nem venni, hogy a táblázatok rosszak, hogy azokkal a niczeai zsinat rendeletének eleget tenni nem lehet, mert sok volt azok alapja, sok volt maga a naptár. Ezért vitte keresztül a római szentszék a naptár javítását. A javított naptárt a katholikus országok rövidesen elfogadták. Magyarországban 1587-ben lett behozva, de mint a karok és rendek kijelentették, egyedül a király iránti tiszteletből. Az uj naptár ellen hazánkban a protestánsok 1591 ben Nagy-Károlyban tartott zsinatjukon tiltakoztak és a nagy-bányai akkor tisztán protestánsokból álló városi tanács az ottani protestáns lelkészt Banfibunyady Benedeket az uj naptár befogadása miatt bebörtönöztette. De már az 1597. évi tasnádi zsinaton a protestánsok is elfogadták az uj naptárt, mire azt az 1599. évi 45. t. czikk kötelezővé tette és azokra a lelki pásztorokra, kik az uj naptár ellen izgattak, kemény büntetéseket állapított meg, ezek között még a hivatalvesztést is. A protestáns országok között az uj naptár behozatalában legutolsónak maradt Svájcz protestáns része, mert azt csak 1798-ban fogadta el. A görög szertartásu kereszténység még mindig az ó naptárt használja. 1582-ben, midőn a naptárjavitás foganatosítva lett, Olaszországon kívül görög szert, katholikus egyház nem volt. XIII. Gergely pápa levelére Joakim, az akkori konstantinápolyi pátriárka megígérte ugyan, hogy az ügyet tanulmányozni fogja és rajta lesz, hogy a nyugati egyház példáját kövesse, de ebből nem lett semmi. Az időszakonkinti uniók alkalmával Róma az uj naptar behozatalát nem kívánta a gör. szertartásuaktól, sőt nem kívánja azt ma sem. És igy van ez jól. Nem a kényszer, de a szeretet napjának melege vigye oda a görög szertartásu katholikus egyházakat,hogy ezt a használhatatlan, elromlott rósz órát, a régi naptárt önkényt, saját elhatározásukból dobják el. Hazánkban I. Lipót 1692-ben, I. Ferencz 1814-ben hívta fel a görög szert. kath. püspököket, hogy fogadják el az uj naptárt, de eredménye nem lett. Most újabban a munkácsi egyházmegye egész klérusa kerületen- kint hozott egyhangú határozattal kérte a szentszéket, hogy az uj naptár behozatalát engedélyezze. Nem akarom itt részletezni e kérdés társadalmi, közgazdasági, politikai nagy hord- erejót, csak azt az egyet említem, mennyivel közelebb hozná az életben, szeretetben, lélekben, buzgalomban a latin és görög szert, kath. egyház hiveit éppen itt nálunk és mennyivel fenségesebben ünnepelhetnők meg együtt szent hitünk nagy titkait. Adja az ég, hogy az uj naptár behozatalában hazánk görög szertartásu kath. egyházai adjanak mielőbb jó példát az egész világ görög szert, kereszténységének. De valószínűleg már nagyon is visszaéltem becses türelmükkel. Felolvasásom elején az idő és tér fogalmának megbeszélése mellett kicsinységünk gondolata férkőzött toliamhoz. Most én ezt egyáltalán nem érzem. Hatalmas, magasztos mü a természet, de hatalmas, magasztos az ember szelleme is, mely ezen nagy müvet olvasni, értelmezni tudja. Mi is megmértük a föld útját, kirándulást tettünk a csillagok világába, tanulmányoztuk ezt a nagy óramüvet, melyet a jó Isten az égbolt végtelenségébe hegyezett, mely megszabja az évek és száz idők tartamát. Meghatároztuk pontosan az időmórtók egységét, az évet. Nincs más hátra, minthogy azt kívánjam Önöknek, tisztelt Hölgyek és Urak, hogy e mérési egységei minél többször alkalmazhassák ez uj században is, hogy az idő vóg- érhetetlenségéből minél többet mérjenek le, hogy ha az idő halad is, mi maradjunk még sokáig. Melles Emil. Hírek. HamvaZÓ szerda van ma, első napja a nagybőjti szent időszaknak, a töredelem és önmegtagadás 40. napjanak. A kath. egyház ma kezdte meg az Ur Jézus szenvedésének szent emlékezetét, külső szertartásaiban is kifejezve a bünbánatot, a kegyeletet a megváltás nagy titka felett. A szentmisén hallgat az orgona, a pap viola-, vagy hamuszinü ruhában jő az oltárhoz, hamut szentel, mely az előbbi év vlrágvasár- napján megáldott barkából készül s azzal meghinti a hívek fejét e szavakkal: „Emlékezzél meg ember, hogy porból lettél s porrá leszesz!“ A székesegyházban ma 7 órakor a plébánia, 9 órakor a káptalan végezte a hamvazás. szer- tártást és a szent misét. Az egyház törvénye e nagybőjti szent időszak alatt minden kath. hívőt arra kötelez, hogy hetenkint 3 napon, úgymint szerdán, pénteken és szombaton, nemkülönben a nagyhét minden napján a hús étellel ne éljen; azok, kik a 21-ik életévöket már betöltötték s a 60. évet még nem érték el, a vasárnapok kivételével naponta csak egyszer, délben étkezzenek a jóllakásig, reggel és este keveset ehetnek, uzsonnázniok nem szabad. Zsírral főzni a nagyböjt alatt épugy szabad, mint az egész év folyamán. Sőt a szigorú böjt alól is föl vannak mentve azok, kik nehéz betegek, igen szegények, vagy súlyos munkával terhelvék. Azon napokon, melyeken a hus- eledel meg van engedve, az Ur Jézus szenvedésének emlékezetére 3 Miatyánkot és 3 Üdvözlégy- Máriát tartozunk szokott imádságunkon felül végezni. A nagybőjti szent idő alatt a székes- egyházban vasárnap délutánonkint 3 órakor szent beszéd és ájtatosság; pénteken délutánokon Véö-kor litánia s szombaton d. u. 3 órakor sz. Mária ájtatosság tartatik. A Kálvárián minden péntek délután Víó óraknr van szent beszéd, melyet megelőz a keresztuti ájtatosság. Gondnokváltozás. Hámon József prépost kanonoknak a székeskáptalanhoz benyújtott lemondását az egyházmegye alapítványi pénztári gondnokságról Ő méltósága a püspök urelfogadta s neki az alapítványi pénztár ügykezelése körül tanúsított szakavatottsága és odaadó buzgalma miatt elismerő köszönetét nyilvánította. A káptalan a lemondás következtében megüresedett
