Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-30 / 44. szám
4 H E TI SZEMLE“ (44 ik szám.) — s kérjük őt szerencséltesse községünket a jövő évben is eljövetelével, mert a hol ily buzgó óvónő működik, ott a magyarosítás és magyarosodás bizton halad kitűzött czélja felé. Egy jelen volt. Kérelem a Papsághoz. Szeretném mindazt összegyűjteni, ami hazánkban a bolds. Szűz tiszteletére vonatkozik. Ez okból szűz Mária nevében azon kérelemmel fordulok a Főtisztelendő Úrhoz, kegyeskednék csekélységemmel közölni mindazt, ami plébániáján úgy a múltból, mint a jelenből szűz Mária tiszteletére vonatkozik. A múltat illetőleg sok esetben a Visitatio Oanonica ad felvilágosítást. Ily adatok volnának: Szűz Mária templom kápolna, oltár, kép v. szobor, esetleg a helységben v. a határban. Mely évből valók ezek, s kinek az adományából? Van-e Mária-társulat, milyen, mely évben alakult, s hány tagot számlál ? Ha a szobron felirat van, ennek közlését is mély tisztelettel kérem. Alsó-IIricsó, 1901. postabélyeg kelte. (Tren- csén megye.) Kiváló tisztelettel Krasznyánszky János, segédlelkész. Új menetrend. F. évi november hó 1-ével uj menetrend lép életbe. Ez nyári menetrendünktől a következőkben tér el. Az eddig csak pénteken reggel 3 óra 20 p. kor Szatmár Hídfőtől indult vonat úgy mint tavaly télen ismét naponként közlekedik, az esteli a Nópkertből kifelé menő vonatunk megint 1 órával előbb, az az 4 óra 20 p.-kor. fog indulni. A d. u. 12 óra 20 p.-kor induló von tunk csak Szatmárhegy piaczig jár. A Szatmár Nép-kertből ezelőtt 6 óra 15 p.-kor, induló vonatunk csak pénteken, azaz a Szatmárhegy piaci vásárnapokon fog közlekedni. Szatmárhegy piacztól ezelőtt csak pénteken és vasár- és ünnepnapokon d. u. 2 óra 10 p.-kor indult vonat ezentúl naponkint közlekedik s a Károly Erdődtől este induló vonat fél órával előbb estve 7 óra 20 p.-kor fog indulni s Szatmár Nép- kertbe estve 9 óra 40 p.-kor érkezni, mig a Szatmár Hegypiacztól a nyáron délelőtt 10 óra 40 p.-kor, indult vonat a télen csak a szatmárhegyi vásárkor, azaz pénteken közlekedik. Üzletkezelőség. Hamis pénz Ugocsában. Katz József Kleinman Dávid és Kahan Sámuelnél N.- Rákócon nagyobb mennyiségű hamis koronásokat, tiz- és huszfillóreseket találtak. A csendőrség a legnagyobb erélylyeí kutat a hamis pénz eredete után. A pénzhamisitók fészke valószinüleg valamelyik galíciai faluban van, mert az említett emberek mind Galíciába valók. Az agglegény sorsa Ahol a társasélet nem fejlődött ki teljes virágában, az agglegénynek rossz dolga van. Amig fiatal, csak megjárja valahogy, de ha megvónül és ha öreg korában szerelmes lesz . . . Akkor kezdődik csak a baj. A mi agglegényünk szerelmes. Szegény leányt szeret. Szegény leányt oltár elé vinni egy szegény agglegénynek kész veszedelem! Mit tegyen? Tanácskozik jó barátaival, gyógyitó balzsamot keres szerelmes szivére. Mindhiába. A józan ész és barátai azt tanácsolják neki, hogy házassága által egy szegényből ne csináljon két koldust. Lelkének egyensúlya kezd inogni. Már- már lemondani készül az életről, midőn megjelen előtte szerető anyja képe, kinek ő az egyetlen kenyéradója, támasza. Előtte lebeg imádottjának szerelmes tekintete. A szív szeretető folyton harczban áll az ész józanságával ismerősei úgy bánnak vele, mint a kibe csak hálni jár a lélek . . . Egy napon azután hivatalából sürgős ügyben kérették lakására. Két ur varia már. Minden bevezetés nélkül egy rakás pénzt olvastak le asztalára. Ellenértékűi csak a nyerő sorsjegyet kérték Török A. és Tsa bankháza (Budapest, V., Váczi-körut 4/a.) kiküldöttei, akik azért jöttek, hogy a nagy nyereményt kifizessék. Anya és fiú örömkönyezve, egymás nyakába borulnak és épp e pillanatban érkezik a most már szerencsés leányzó is. Az eljegyzésen a vendégek számtalan lelkes pohárköszöntőkben emlékeztek meg a szerencsót- hozó bankházról és egyhangúlag hangoztatták a beszédek végén: „Éljen a szerencsét hozó Török-bankház 1“ Szalmatüzek Kezdenek városunkban gyakoriak lenni a szalma-tüzek, úgyhogy szinte hajlandó azt hinni az ember, hogy valami gonosz játékot űznek vele. A múlt héten egymásután két szalmatüz is volt, szombaton éjjel ismét, tegnapelőtt este pedig Lévay Józsefnek a Dinnyés-kert elején levő szalmakazla hamvadt el. Megjelent Kersch F'erencz zeneszerzőnek a „Sursum corda“ czimű katholikus kántor könyve. Figyelmébe ajánljuk e müvet minden kántori téren működő, és minden műkedvelő egyénnek. E mű úgy a legszebb népénekeket, mint a liturgikus énekeket magába foglalja, a hozzá tartozó elő és ütő- játékokkal. Négy füzetből áll. Egy fűzet ára 5 K., a négy együtt 16 K. Megrendelhető a szerzőnél: Kersch Ferencz, Esztergomi főszékesegyházi karnagynál, az „országos magyar Czeczilia-egyesület“ alelnökénél. A korai dohányzás. Nagy baj, hogy a fiatalság nagyon korán hozzászokik a dohányzáshoz, ami ártalmas szervezetére és egészségére. Most az Országos Nemzeti Szövetség a baj orvoslására fölolvasásokat, meggyőző előadásokat fog tartatni, hogy azt a rombolást kimutassa, amit a serdülő gyermek szervezetében a dohányzás végez. Sikkasztó szökése Amerikába Grosz Hermann kis-szelmenczi (Ung m.) lakos bérlő Amerikába szökött. Mielőtt e lépésre határozta volna el magát, gonoszul használta fel előnyösen ismert becsületességét. Jóltevőit, rokonait, barátait rutul becsapta. Földes úrnője girált érte 1625 koronáig a kaposi hitelszövetkezetnél, ezt fizetetlenül, fedezet nélkül hagyta. Azonkívül földes úrnője nevére mintegy tiz darab váltót hamisított nagyobb összeg erejéig. Az ungvári pénzintézeteknél barátjai nevére vett fel hamis váltóra nagyobb összegeket. Vidéken ismerőseitől vett fel több mint 2000 koronát. Nem kímélte cselédeit sem, kiktől 100—300 koronát vett kölcsön. Becsületességét azzal akarta fentartatni, hogy a tengerpartról irt levelében felsorolta az összes hamis váltókat s kiknek nevére hamisította azokat. A pókok és az időjárás. Az időjósként szereplő állatok között első helyen a pókok állanak. Ezek közül is főképp a keresztes pók és a házi pók. Egy politikai fogoly már a múlt században hosszabb ideig nagy gonddal figyelte meg cellája pókjainak magatartását az időjárással szemben és azt tapasztalta, hogy a pókok magatartásából egész biztosan lehet következtetni az időjárásra. A pókok ugyanis tartós eső beállta előtt lesőhelyeikre vonulnak viszsza, mig verőfényes időben vígan sétálnak hálóikon. Ennek a magyarázata az, hogy a pókháló szála, a hajszálhoz hasonlóan, meglazul, megernyed a nedves levegő behatásától, vagyis a pókháló, úgyszólván, „száraz hygroraéter“ gyanánt szerepel. Tehát a mikor a pókháló ily viszonyok közé jut, a pók nem szeret rajta futkosni, hanem, a tapasztalatokon okulva, lesőhelyére visszavonul és ott csendesen meglapul. Széttörhetetlenpalackok Kétségtelen hogy a papírnak nagy jövője van. Nem mondunk nagyot, ha azt mondjuk, hogy egy pár évtized múlva lavór, tányér, pohár, bútor, sőt még házak is lesznek papírból, annyira jónak bizonyul ez az anyag. Legújabban egy cég palackokat készíttet papíranyagból, melynek öszszetétele még titok. Az ilyen papir- palackok előnye az, hogy eltörhetetlenek. Hirdetmény. Miután a f. 1901. év negyedik negyed második havába léptünk, mindenki az 1883. évi 44. t. ez. 55. §-a értelmében felhivatik, miszerint úgy az állami, mint a községi adó és útadójának negyedik negyedrészét a múlt évi adókivitéshez ará- nyitva folyó évi november hó 15-ig a városi pénztárba annál is inkább fizesse be, mivel ezen időn túl a folyó évi adók után késedelmi kamat fog számíttatni és deczember 1-ső napjától a hivatolt törvény 56. §-a szerint a végrehajtási eljárás fog a kalmaz- tatni. Egyúttal értesittetik a t. közönség, hogy úgy az állami, mint a községi adóhátraléko kát, hegyut, laktanya-építési költséget, valamint az útadó, ipparkamarai illeték, hadmen- tességi dij, jog-és bélyegilletékek, ipartanodái tandíj, illeték egyónérték, műgyalojárda, kereskedelmi iskolai tandíj, betegápolási adó, villany, vagy bármi néven nevezendő hátralékot 8 nap alatt annál inkább fizesse be, mivel ezen idő eltelte után a városi pénztár ezen követeléseit végrehajtás utján fogja behajtani. Szatmár-Németi, 1901. november 1. Hermán Mihály, polgármester. Érmelléki első szőlőoltvány-telep. Nagy- Kágya, hirditésót a t. ez. olvasóközönség szives figyelmébe ajánljuk. Színház. Kedden. George Du Maurier és Paul M. Potter darakját a Trilbyt adták. E színmű egy titokzatos, eredményeiben s keletkezésének felvételeiben még kellőleg nem ismert erőnek, a hypnótikus erőnek színre hozatalával nagy szenzácziot keltett mindenfelé. Hatása azonban nem gyönyörködtető, hanem inkább idegkinzó. Vannak benne ügyes jelenetek, élénk párbeszédek, minthogy motívuma nem drámai, irodalmi becse is csekély. A drámai jellem és cselekvóny fejlődésére nem folyhat be semmi csodás vagy misitikus elem, mentül világosabban tünteti fel a színdarab , hogy sorsunk saját kezünkben van, annál értékesebb. A szerzők vétenek a költői igazságszolgáltatás ellen is, a szerencsétlen, de lelkileg ártatlan Trilbyt, aki csak eszköz, a szédelgő hypnótizatör kezében, épen boldogsága küszöbén hal meg rémülettől gyö- törten, midőn félig lázas állapotban a véletlenül a szobában feledett kópét Svengali- nak meglátja. Ha azonban a darabról nem sok is dicséretünk, annál inkább a szereplőkről. A darab főhőse (Svengali) Margittay volt, aki úgy látszik sok oldalú tehetség. Már maga az alakítása Barmiunk igen sikerült volt, hanyag magatartása, kopott fekete ruhája, sápadt, majdnem kísérteties arcza, álmatag szemeinek merev nézése mind ráva- lott az elzülött, de pénzsóvár stréberre, aki titkos tudományának erejével az áldozat előtt ellenállhatatlannak tartja magát. Azonban még jobban excellált a íjátókában . . Haldoklási jelenetének vonaglásait vissza fojtott lélegzettel nézte végig a közönség. Rasko Trylby, mint a vércsétől üldözött galamb, kedves, vonzó a közönség folytonos részvététől kísért alak volt, szerencsétlen sorsát többen megkönyezték. — Ha kezdetben nem mindenütt tudott érthetetlen szerepébe bele illeszkedni, az csak a természetesség és igazság iránti kiváló érzékét illusztrálta. Vihary kitűnő színigazgató volt. Halmayné jó ház- mesternó. A többiek ügyesen megjátszák szerepüket. Szerdán. Ripp-et játszották Csáky-val a czimszerepben. Bizonyára az ijesztően üres széksorok okozták azt a kedvetlenséget, mely az I. és II. felvonás előadását jellemezte. Csáky játékával és lénekével a III. felvonásban voltunk teljesen megelégedve. Lé- vay Berta (Lisbeth) és Szilágyi (Derrich) azonban az általános hangulat daczára is ambiczióval és nagy sikkerrel oldották meg
