Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-02 / 40. szám
X. évfolyam. fl O-ik szám. Szatmár, 1901. Október 2. VVj HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Sfi J j ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre---------------—------------------------6 korona — fillérFé lévre---------------— —------------------3 „ — Ne gyedévre---------------------------------------t 50 „ ja nitóknak és kézmüiparosoknak egy évre 4 korona. Egyes szám ára 20 fillér. A választás napján. Holnap a nagy nap. Holnap számol be városunk és vármegyénk lakossága a választási urnánál politikai érettségével. így kellene legalább lenni. Gyönyörű jog az, melyet a polgárság ez alkalommal gyakorol. Az önálló meggyőződésnek, a független gondolkozásnak kellene ott megnyilatkozni. És mit látunk most is. A talpnyalók és csúszómászók egész serege törlészkedik a kormány szekeréhez, azt hivén, hogy majd csak cseppen egy kis zsíros falat. Sőt meg sem elégesznek azzal, hogy beadják a saját derekukat, hanem bokrosabb érdemeket óhajtván szerezni, kézzel lábbal igyekeznek magokkal rántani másokat is. A hivatalnokok oda ülnek a nép nyakára, rettenetes kommandójokat oda- harsogják fülébe, — ellenesetben baj lesz, megadják a renitensek a makacsság árát. A pénz csak úgy, helylyel közel, de alattomban mégis dolgozik. Városunkról ezt nem mondhatjuk, de a vármegyében vannak példák reá. Minket első sorban Szatmár város érdekel, hol három jelölt áll egymással szemben. Mindahárom elmondotta már programmbeszédét, tehát tudjuk, hogy melyikkel hányadán vagyunk. A kormánypárt jelöltje Hieronymi Károly vonzónak látja a helyzetet, szerinte a jövő országgyűlés működésének csupán két fontosabb feladata lesz, a közigazgatás javítása és megoldása némely gazdasági kérdéseknek. Uray Géza politikájával alig lehet foglalkozni, mert a Kossuth-párt részéről nagyon megszokott dolog már a őszinteség hiánya. Csomay Imre, a függetlenségi és 48-as párt jelöltje, nagy vezére nyomdokain haladva a sérelmek egész sorozatát tárja fel, melyeknek sebétől az ország szive vérezik. Kijelentette, hogy szívvel lélekkel arra törekszik, hogy azok a sérelmek végre valahára orvosolva legyenek. Ne legyen a magyar idegen és koldus a saját otthonában. Gondolja meg azokat a szavakat minden józanul gondolkozó polgár, melyek a Csomay ajkáról elhangzottak, ne hallgasson a szédelgők ámításaira, kiknek az a czéljok, hogy Felelős szerkesztő IJÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ.“ tévútra vezetett polgártársaik vótu- mával magoknak érdemeket szerezzenek, hanem szavazzon függetlenül arra a jelöltre, kinek megválasztatását a haza érdekei kívánják. Jelöltjeink közül tiszja lelkiismerettel ajánljuk Csomayt. , A programmbeszéd. Vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta meg Csomay Imre, a függetlenségi és 48-as párt jelöltje tekintélyes számmai Összegyűlt választópolgárság előtt nagyszabású programmbe- szédjét, melynek minden pontja tartalmánál fogva kiváló figyelmet érdemel. A gyűlést Papp Kálmán elnök nyitotta meg, bejelentvén dr Farkas Antalnak, a párt diszelnökónek halálát, s indítványozta, hogy ravatalára koszorút helyezzenek, s a párt testületileg vegyen részt a másnap tartandó temetésen. Ezután az elnök felhívására a képviselőjelölt emelkedett fel, sa következő nagy horderejű kijelentéseket tette : Tisztelt polgártársak! A függetlenségi A ’ 48-r párt végrehajtó bizottságának intézkedése folytán nekem programmbeszédét kell mondanom, és ón ezen intézkedés előtt szívesen hajlok meg és szívesen fejtegetem politikai elveinket, — a mely elvek az enyóimek. Ne rójanak meg, ha ismétlésbe esem, — hiszen annyiszor állottam már a párttagok előtt, annyiszor fejtegettem az elveket, hogy ismétlésekbe kell esnem ; azonban legyenek szívesek türelemmel lenni, mondok én egy nehány uj dolgot is. (Halljuk, halljuk !) Minden programmbeszéd rendszerint száraz, rendszerint unalmas, tehát türelemmel kell hallgatni; ehhez még ón az itt jelentett gyászeset folytán lélekben deprimálva vagyok ; mert ha vesztett a család, vesztett itt a társadalom Farkas Antal elhunytával: ón is nagyon sokat vesztettem, mert ón ezelőtt mintegy 26 esztendővel neki patvaris- tája voltam, 3 esztendeig nála laktam, igaz fiúi és apai érzelem fejlődött ki közöttünk, és ón tegnap a megdöbbentő gyászhir hallatára nem tudtam elfojtani könyeimet és most is ezen bánat hatása alatt állok . . . Legyenek szívesek türelműkkel, figyelmükkel megajándékozni. A szabadelvű pártnak nagynevű képviselőjelöltje azt jelentette ki, hogy a jelen országgyűlésnek, a mely ránk következik, nem igen lesz nagyon sok tárgya, hanem csak a közgazdasági kérdések, a tisztviselők fizetésének kérdése és a két ország közötti vámtarifa megállapításának kérdése fogják a helyzetet dominálni. Én azonban azt hiA szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány- eajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vetetnek fel. Nyilttér sora 40 Altér. A 1 ii 1 > megjelenik minden szerdán. szem, hogy egyebekre is kiterjeszkedik a törvényhozás figyelme; mert a kiszabott idő alatt többet ke^K-annak elvégezni, mint a mennyit a jelölt előirt. Ezért én egyéb kérdésre is kiterjeszkedem ; legyenek tehát szívesek meghallgatni, hogy pártunk elveit és az enyéimet egy összefüggő egészben ter- jeszszem elő. (Halljuk, halljuk 1) Hazánk az 1848 ik évi törvények III-ik czikkónek vouatkozó paragrafusa értelmében megkapta mindazon jogokat, a melyek illetik az államot, hogy állam legyen, hogy önálló, hogy szabad legyen, hogy semmi más országoknak alávetve ne legyen. Kifejezést nyert az állami önállóság abban is, hogy a nemzet színe, czimere ősi jogaiba visszahelyeztetett. A 48-iki törvényhozás több kérdés között intézkedett, „a vallás dolgaiban“ czimü törvényben az egyházak, iskolák, felekezetek ügyéről is. Abban a törvényben, a melyet fentebb jeleztem, egy paragraphus van, a mely igy szól: mindazon ügyekben, a melyek az örökös tartományokat s Magyarországot közösen érdeklik, a király személye melletti miniszter fog eljárni s intézkedni. Ebben a kis pa- ragraphusban van elvetve a sárkányfog, ebből kelt ki a közös ügyes kérdés és ennek a közös ügyes kérdésnek nehéz hagyatéka maradt mireánk, későbbi nemzedékre, (ügy van 1) Hatvanhétben a nyugalom helyre állt és az ország alkotmányának restituálása megkezdetett, ezen közös érdekű kérdések felett az emberek gondolkozóba estek és igy jöttek rá, hogy Ausztria és közöttünk közös kérdést képez a kiilügy, az erre vonatkozó hadügy — az erre vonatkozó pénzügy kérdése; és ugyanakkor rájöttek arra, hogy a két szomszéd országnak egymás között is vannak közös dolgai, közös érdekei ; rájöttek, hogy a vámterület kérdését is szabályozzák, de ezt szerencsétlenül szabályozták, mint a többit. A megállapított közös kérdéseket aztán úgy intézték el, hogy a külügy tekintetében a közösséget megállapították, azért hogy a birodalom, — mert igy szeretik ők nevezni, — vagyis a két államfői külsőleg egységet mutasson, és igy lett nekünk közös külügyminiszterünk, igy lett közös pénzügyminiszterünk, és közös hadügyminiszterünk ; lett közös bank és közössé tétetett a két ország területe, forgalmi és kereskedelmi szempontból. Harmincz esztendeje, hogy ez történt, sőt el is múlt — 67-től. A végeredmény mi ? A végeredmény azt mutatja, hogy ezt a kórTényleg csak INGEIK JÓZSEF szabó-üzletében szerezhetjük be hazai gyártmányú gyapjú-szövetből csinosan kiállított, legjobb szabású tavaszi felöltőinket és öltönyeinket, hol papi öltönyök és reverendák a legszebb kivitelben készülnek. — Készít sikkes szabású mindennemű egyenruhákat, raktáron tart 'mindennemű egyenruházati czikkeket. Szatmár, Deáktér, Városház épület.
