Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)
1901-07-10 / 28. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Egy évre Félévre Negyedévre ELŐFIZETÉSI ÁRAK : 6 korona — fillér. 3 „ l 50 » it A tanítóknak és kézmiiiparosoknak egy évre 4 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő THORY ENDRE. A lap kiadója : A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány - sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. A „PÁZMÁNY-SAJTÓ.“ Nyilttér sora 40 fillér. A Iái» minden szerdáu. Szezonczikk. Benn vagyunk a kirándulások, fürdőzések utazások szezonjában, Aki csak teheti, most szünetel megszokott, mindennapi foglalkozásában, idegenbe siet, jobb levegőt szívni, más vidéket látni, uj benyomásokat szerezni. így volt ez régen is, igy van manapság is. Csakhogy régen mégis máskép volt. Mert míg régen a kis diákot is vágya arra ösztönözte, hogy a vakáczióban ragadjon vándorbotot és járja be szép hazája zegit-zugátraddiga modern fölfogás, jobban mondva a mai nagyzoló divat mintha azt célozná, hogy senki ne ismerje a haza földjét: mert mindenki vágyik a külföldre, még mielőtt hazáját ismerné. Ez a fölfogás tartja vissza főleg hazai fürdőink fejlődését, ez okozza hogy a vagyonosabb osztály a külföld klimatikus nyaraló helyeit özönii el, ott költi el fölöslegét, — holott itthon, Erdély bérczeiközt, Mármaros vadregényes hegyeiben, az éjszaki Kárpátok illatos fenyveseiben, közelebb is, olcsóbbért is föltalálhatná azt, amiért idegenbe utazik. Ez a divat csempészi be hozzánk a külföldi termékeket nemcsak az iparban, de az irodalomban is. Fiatalabb Íróink és a közvélemény nagyhangú diktátorai, a zsurnaliszták, kevés kivétellel, a magyar földet csak a földrajzból ismerik jól, rosszul. Üdülni is külföldre mennek, hogy lapjaikat, tárcáikat unalmas fürdői levelekkel tömjék meg, melyeket csak azért talál érdekeseknek a t. olvasó mert Karlsbad ban, Kal- tenleitgebben, Ostendében, Badenben sbt. keltezték. A leggy öngébbcikkecsC? O kJ Cj két is érdekesnek veszik, ha idegenből írják. (Jó lett volna a helybeli Kossuthpárti elnök urnák is tartalmi és szerkezti bajokban senyvedő cikkecskéit egy külföldi helyről pl. Achseltrügerből irogatni.) A mi régi Íróink és hirlapiró- ink, kiknek örökébe zsidó gyerekek ültek, azért szerették úgy a hazát, mert ismerték a haza népét, városait, falvait, hegt eit, völgyeit, egét, felhőit, s nem sza adhattak külföldre idegen benyomásokat szerezni, itthon voltak a haza .földjén. A mi fáink, virágaink, értjeink illatja áradt styljük minden vonásán. Nem úgy az epigonok. Ezek nem ismerik saját hazájukat, külföldi nyomokon tévelyegnek s nem veszik észre, mennyi szép tárgyat kínál a magyar föld, a magyar nép és a magyar társadalom. Vastag, diszkötésü finom papíron nyomott könyvekből tanultuk mi a "földrajzi a" gymnasiumban. Alig vártuk, hogy elfeledjük e könyvek tartalmát — és soha többé nem gondoltunk rájuk. Miért ? Azért merte tankönyvekben nem voltegyétién sor, mely gyermeki fogékony lelkűnkben fel költötte volná a magyar föld szeretetét. Ezekben a tankönyvekben legkevesebb volt — Magyarországról, s e rész volt a leghitványabb és a legrendszertelenebb. Nevek és statisztikai adatok bemagoltatásából állott a magyarföldleirás tanítása. Nagyon természetes, hogy megcsömör- löttünk tőle. E rendszer mellett egyformán érdekelt a magyar földnek és Uru- guáynak ismerete s éppen oly jól illetőleg rosszul, tudtuk a Popoka- tepetel vidékét mint a Magos-Tátráét. ival minket a földrajzra olyan rosszul tanítottak, hogy nem voltunk idehaza Magyarországon. Nem tanultuk meg ismerni a mi magas hegyeink fenségét sem pedig a délibábos nagy magyar Alföldet. Földrajz tanáraink csak ledarálták a tárgyat, kedvetlenül, mert nem volt rá hivatottságuk s csak úgy véletlenül jutottak a földrajzhoz. Akiszabott mennyiségű órakötele^ettsé- get beszámították nekik. Ezzel vége volt mindennek. Csoda-e, ha mi sem kaptunk kedvet arra, hogy beutazzuk hazánk TÁRCZA. Élni, vagy nem élni . . . Az emberiség összes munkája, szellemi és anyagi erejének mérhetetlen sok al°kban való megnyilatkozása: palotája, kunyhója, szobrai, temploma, történelme, tudománya és vallása esze, szive és minden izomkája minden térben és időben egy kérdést akar és kényszerül megoldani, a mely kérdés igy hangzik: élni vagy nem élni . . .1? Az élet az az erő, melytől legnehezebben válik meg .a teremtés koronája az ember s a puszták királya az oroszlán. A földet rágó, csúszó giliszta is összezsugoriija testét lábunk alatt s a kis bogár előre holtnak teteti magát, hogy életét megmentse. A félelem, melyiyel minden állat félti életét, bizonyságául szolgál annak, hogy minden élő lény érzi, hogy egyszer csakugyan el kell pusztulnia. Semmi sem oly biztos, mint ez a pusztulás, melyet halálnak neveznek az emberek s a kaszás csontváz alakjában megszemélyesítenek a rajzolók és festők. A bizonyos halál tudatának ellensúlyozására a leghatalmasabb ösztön, az ólet ösztöne van meg minden élő lényben. Az ember tudja, hogy meg kell halnia, mégis mindig remél, hogy még meg nem hal s mindent elkövet, hogy ne kelljen meghallnia. Dolgozunk, hogy éljünk; pihenünk, hogy éljünk ; háborúskodunk, hogy éljünk, bókét kötünk, hogy éljünk ; szeretünk, hogy éljünk, gyűlölünk, hogy éljünk; építünk, rombolunk, gyógyítunk, ölünk, hogy éljünk. Elképzelhetlen, mi mindent meg nem teszünk, hogy éljünk és okosan, mert az élet küzdelem a létéri, melyben mi győzzünk, a halál pedig e küzdelem vége, melyben le- győzetünk. A teimószet küzd a létezéséért s törvényei közzé iktatta, hogy minden élőnek egyszer meg kell halnia, különben országában felbomh'* a rend és az élet. Különösen hangzik, de úgy van, hogy a mely pillanatban megszűnnének a földön az élő lények pusztulni, abban a pillanatban bomlanánalc fel az élet törvényei. A természet nagy konyhájának kifogyna az éléstára ; a föld kölcsön adott anyagából a teremtményektől semmit sem kapna vissza s termő ereje csődöt mondana, mert a természetben nincsen felesleg s a földnek a mi testünkre szüksége van. Földből lettél ember, földdé válsz. Visszatérsz a földbe, de nem gyarapítód vele a föld eredeti anyagát, csak visszateszed oda azt, a mit elvettél. Ezt tették elődeid, ezt az első emberektől kezdve az utolsó kis féregig az egykor élő lények. Az a számtalan milliard ember, kik közöl annyi kevésnek élete ismeretes előttünk, koporsóstól egy porszemmel Tényleg csak INGEIK JÓZSEF szabó-üzletében szerezhetjük be hazai gyártmányú gyapjú-szövetből csinosan kiállított, legjobb szabású tavaszi felöltőinket és öltönyeinket, hol papi öltönyök és reverendák a legszebb kivitelben készülnek. — Készít sikkes szabású mindennemű egyenruhákat, raktáron tart mindennemű egyenruházati czikkeket. Szatmár, Deáktér, Városház épület.
