Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)
1901-07-10 / 28. szám
2 földjét, mikor oly keveset tanultunk meg a haza földrajzából! Amit valaki ifjúkorában nem tanult meg jól, abban később is felületes lesz, hiába tagja a földrajzi társulatoknak, meg a turista egyleteknek. Csoda-e, ha e rendszerben felnőttek közül nagyon kevesen vesz- sziik észre, hogy itt, Magyarországon vagyunk idehaza, nem pedig ott a külföldi üdülőhelyek terra- száin! Csoda-e, hogy fiatalabb Íróink nem ismerve a magyar földet, a hazai népet, annak életét és szokásait, idegen motívumok után futnak, és hogy még a magyar földrajzi társaság felolvasásai és közleményei is oroszlánrészben külföldről kerülnek ki. Mi ezekből a tanulság ? Az, hogy a földrajz egyik legfontosabb tárgya a középiskolának; — hogy a földleírás tankönyve legyen tiszta, világos, érthető nyelven megírva, és a hazaszeretettől átlengve, — hogy a földrajz tanára, ha rendszeresen, pontos lelkiismeretességgel kezeli tárgyát, sok hasznot tesz a tudománynak és irodalomnak sőt a nemzetgazdaságnak is. Szép hivatás a magyar föld ismeretét tanítani, melyen kívül nincsen számunkra hely. Csak a magyar föld megismerése és megszerelése szünteti mega most divó külföldieskedő áramlatot. A magyar földrajz fellendülésétől sokat, nagyon sokat várhatunk. Sokat javultak már e téren is a viszonyok, s egy jobb jövőnek reménye dereng. Ezt bizonyítja a következő kiegészítés. A lefolyt isk. évben érettséget tett ifjak közül töbsem nagyította meg a föld eredeti alakját. De ha élve távozott volna el a föld szinérő! valamely csillagba, nagyon megkisebbitette volna ezt a sáriekét. Kérdés, maradt volna e nekünk valami a földből ! ? Vagy ha mindegyikből múmiát csináltak volna, nem tudnánk mozogni íőlük mint az egymásra rakott podgy ászok közt, a föld hátán nem férne el a sok hulla. El kell tehát pusztulnia s földdé válnia minden élőnek, hogy a természet életé nek kereke folyton forgásban maradjon. A végletek itt a születés és a halai találkoznak, egyikből a másikba jutunk s mig a születéstől a halálig megyünk, addig élünk; ez az átmenési időszak minden élő lény élete. Élni vagy nem élni! Mit szólunk hozzá? Nem rajtunk állott, hogy születtünk, nem kérdik meg tőlünk, akarunk e meghalni. Kicsoda az, ki tudatlan beszédekkel bonyolítja a végzést? (Jób 38. 2.) Ehhez a kérdéshez nincsen szavunk. Belátjuk a halál természetességét és szükségességét. Isten akaratának engedelmeskedünk s visszaadjuk testünket a természet nagy vegytani termébe. „Az asz- szonytó! született ember rövid ideig élvén sok nyomorúsággal telik el. Ki, mint a virág kinyílik és eltiportatik, elfut mint. az árnyék és sohasem marad meg ugyanazon állapotban. De az Isten „megótalmaz engem a föld alatt és elrejt mig elmúlik haragja és nekem időt rendel, melyben rólam megemlékezik.“ Jób XIV. 1. 2. 13. Pillich Ottó. H E T __I___S Z E_M L E“ (28ik szám.) be n fölkeresték főgymnasiumunk földrajztanárát, hogy tőle útbaigazítást irányítást, kérjenek utazásokhoz. Meg akarják ismerni a haza földjét. Ebben a vakáczióban a bérces Erdélyt utazzák be, később a magyar föld többi részeit. A derék ifjakban bizonyosan a magyar földleírás élesztette föl a magyar föld szeretetét. Ok bizonyára nem fognak addig külföldi utat tenni, mig saját hazájukat jól meg nem ismerik. Városi közgyűlés. 1901. julius 8. Városunk törvényhatósági bizottsága e hó 8-án, hétfőn délután 3 órakor tartotta meg rendes havi közgyűlését gróf Hugonnay Béla vármegyénk s városunk főispánjának elnöklete alatt. A tagok, — amennyiben 4 választás is volt e gyűlésre kitűzve, — majdnem teljes számban jelentek meg. Miután elnöklő főispán a hitelesúő küldöttséget kirendelte, a polgármes.er havi jelentése olvastatott fel. Említés volt, ebben a vigadóról, hogy annak épitése rohamosan halad; a gőzfürdőről, hogy az már teljesen felépült s rendeletetésónek átadatott; a ser- tészvószről, hogy az városunk területén fellépett s 12 db. sertésnek elhullása folytán a sertés vásár bezáratott; a tagosításról, hogy annak keresztülvitele a közel jövőben foganatosíttatni fog; a hegyi vasúiról, hogy annak igazgatója lemondott; az aradi polgár- mestert gyűlésről, melyen szc mélyesen is résztvett s az ottani határozatokhoz hozzájárult; a szabad fürdőről, melynek helye a vasúti hid mellen jelöltetett ki. Közgyűlés a polgármesteri jelentést tudomásul vette. Most következett azlan a hadd el hadd- vagyis a lovas rendőrtiszti állás betöltése, amennyiben 9 pályázó adta be ez állásra kérvényét. A mint az előjelekből látni lehetett 2 pályázó körül oszlottak meg a vélemények. S hogy egy már hosszabb idő óta felkapott elv: „akit a főkapitány pártol, az biztosan megbukik“ itt is érvényesült, kitűnt, abból, hogy a mindenki által óhajtott Gönczi Béla 21 szavazata ellenében, Makay Sándor városi rendőrtiszt 31 szavazattal választatott meg a lovas rendőrtiszti állásra. —Az így megüresedett rendőrtiszti állásra ismét 2 jelöltnek volt erős pártja, e két jelölt közül Papp István városi I. oszt. írnok került ki győzelmesen 29 szavazattal a Horvát Sándor 25 szavazata ellenében. Ez előléptetés folytán megüresedett I. oszt. irnoki állásra egyhangúlag Fűrész Pál választatott meg ; mig a II. oszt. irnoki állásra 3 erős pályázó közül 25 szavazattal Bodnár Lajos lett a győztes. — A gyűlésnek a választások utáni része már egyhan gulag folyt le. Városunkban egy bábaképző tanfolyam létesítését Pap Géza főjegyző előzetes felszólalása folytán közgyűlés elfogadta s a tanácsot ennek keresztülvitelére utasította. Ozv. Fogarassy Józsefné fellebezésére vonatkozólag a néh. Fogarassy József temetési járulékának kiutalványozását elrendelte, egyben utasította a tanácsot, hogy az előlegek utalványozásában ezu;án óvatosabb legyen. A városi köz és gyámpónztárak váratlan megvizsgálásáról tett ama jelentést — hogy mindketiő a legnagyobb rendben találtatott — örvendetes tudomásul vette. A Kölcsey emlékszobornak a szatmári ev. ref. templom előtti térre való elhelyezését helybenhagyta s ennek keresztülvitelére a költséget 4300 korona értékben engedélyezte s a jövő évi költségvetésbe való vételét elhatározta. Valkovics Sámuel Kossuth-kerti bérlőnek kérvényét méltányolja s a bérösszegből 1901. január 1-től kezdve 1000 korona bér- leengedésben részesíti. Milián Mihály volt szatmár-hegyi rendőrnek évi nyugdiját, 272 koronában állapítja meg. Ozv. Gönczy Ignáczné kérvényét — a mennyiben gyermekei a 18 évét meghaladták — elutasítja, s azok neveltetési pótlékát továbbra ki nem adja. Hevesnegye átiratát a katonai előfogatok rendezése tárgyában pártolólag tudomásul veszi, s ehhez hasonló felirat intézésére a tanácsot utasítja. Végül Liteczky István II. oszt. számtiszt részére 4 heti, Póchy Antal tb. főkapitány részére 6 heti, Bókéssy Géza árvaszéki ülnök részére 4 heii, Nagy József számtiszt részére 4 heti és Pap Géza főjegyző részére 6 heti szabadság igénybe vételét engedélyezte. A liberalizmus és ielvilágosodottság kora Szatmár vármegyében. Szatmármegye közigazgatási hatóságai úgy látszik félre dobtak mindent szemérmet, rontanak, tipornak, döntenek minden a minek legkevésbé is katholikus ize, szine van. A görög katolikusokkal pláne megengednek maguknak minden törvénytelenséget. Moltke a luteránus jól ismerhette őket a midőn azt mondá Tudom, hogy a túlvilágon Mindig győz az igazság De nincs erő, hogy e földön Diadalra juttassák. íme itt van nehány jellemző adalék : I. 34/1901. Tekintetes szatmári járás főszolgabírói hivatalának Szatmáron. Panasz, siralom hangzik mindkét községemben ; számtalan családnak ömlenek könyei, és kínokkal kell átvirasztani éjjelö- ket, mert egyetlen reményük — családfen- tartóik — nincsenek hon, valamelyik bün- barlangban dorbózolnak és kártyázzák el egy két heti keserves keresményüket ők pedig nélkülöznek. Soha annyi szeszes ital nem fogyott mint mostanában: s váljon miért? mert a két községemben levő hét italmérő helyiségeknek népsége -—- jóllehet tulajdon ünnepeiket és szombatjaikat a legszigorubbau megülik, azokon egy pohár italt aranyért sem mérnének, a keresztények vasár- és ünnepnapok megölésére hozott és szentesített országos törvényeket és miniszteriális rende- leteket lábbal tiporhatják büntetlenül. Ugyanis f. évi feb. 3-kin vasárnapon a reggeli isteni tisztelet alatt I. L , K. I., P. 1. b. vasvári szegény napszámosok Grósz Antal korcsma helyiségében annyira leitták magukat, hogy elvesztették összes hónapi keresményöket, az utcza árkaiban fetrengtek. Ily formán viselkedtek január 7-én Ba- lizon is ifjú I. M., 0. I., K. L. Krausz Hermán árvagyám korcsmájában, szánalmára és botrányára grk. híveimnek. Ahány vasárnapja vagyon a hétnek, annyi a szombatja is; ahány karácsonya, husvétje, pünkösd napja van grk. vallásom-
