Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-16 / 3. szám

X. évfolyam. 3>ik szám. üzatmar, 1901. Január 16. HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILApVA^ ^sái>íj 901 l !-’V^ Vei ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre-----------—-------------— 6 korona — fillér. Fé lévre-----------— —-------------3 „ —• Ne gyedévre-----------------------------l 50 „ Tanítóknak és kózmüiparosoknak egy évre4 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY El A lap kiadója : A „PÁZMÁNY-SAJTÓ. A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány- sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vetetnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdán. A jövő ipara. Polgártársaink egyrésze sanyarú helyzetbe jutott. Alapos ismerettel, munkakedvvel léptek pályájukra so­kan közülök, egész ambitióval töre­kedtek talán arra, hogy vevőik igé­nyeit kielógitsók, — s mégis izmos kezeiket ölbe téve kénytelenek tar­tani, mert megrendelő nem jő s nincs kinek dolgozzanak. A gépek pro­duktumait, a gyárak olcsó áruit kapkodja el a közönség s az iparos­nak lelkiismeretességgel készült tar­tós munkájáért sajnálja megadni azt a néhány krajezár többletet. Va­lamennyi iparos között a lábbeli- készítők existentiáját támadta meg legjobban a gép versenye. Növeli a bajt az, hogy az or­szágnak eme legnépesebb testületét a kiildföldről behozott czikkek szo­rítják le a cselekvés teréről. A nemzet nem nézheti tétlenül, hogy több százezer ember, állami orga- nismusunknak oly hasznos tagjai, tönkre menjenek. A bajt orvosolni kell, de miként ? Az agilis kereske­delmi miniszter már gondolt is ki orvosságot, de úgy látszik, a kegyel­mes ur homeopata. Épen a gyárak által akar a gyáraktól sújtott derék polgárok helyzetén segíteni. Ugyanis egy lei­ratában felszólítja az iparosokat, TARCZA. A román népköltészet. Vadvirágokat szedtem össze. Önként fakadtak ezek a nép gyermekének szivéből. Igaz gondolatokat, való érzelmeket fejeznek ki; azért egyszerűek, igénytelenek, őszinték, mint maga az igazság; nem szorulnak czi- ozomára, ékszerekre és kendőzésre, a mint ezeket nélkülözheti a valódi szépség. Erdőcske sűrű vagy, Édes anyám messze vagy. Hogy meglátlak, ha tudnám, Az érdőcskét kivágnám, S eljönnék, hogy lássalak. hogy vállaljanak el ezentúl a gyá­raktól munkát, vagy alakítsanak termelési és beszerzőéi szövetkeze­teket s igy legyenek ;at gyári ipar egyes tagjaivá. 0 majd gondoskodni fog kellő számú gyárak felállításá­ról, a melyeket támogatni fog s a melyek által ellensúlyozni fogja a nagymérvű külföldi beszállítást. Min­denesetre tiszteletreméltóéi ntentió ve­zérli a kereskedelni minisztert, mi­dőn a hazai ipart minden áron fej­leszteni akarja. Ámde azt hiszszűk, hogy a kis iparost nem szabad a sülyedós lépcsőjén magára hagyni. Nem engedheti az állam, hogy az önálló polgár fizetett, J tehát mástól függő munkás legyen. Politikai te­kintetben ennek beláthatatlan követ­kezményei volnának, De másrészt jelenleg e kisiparosok nem állhat­nak be összesen a gyárakba mun­kásoknak, mert a gyárak nem nyúj­tanának annyi emberitek keresetet. A kisiparosnak fel&aereóései, szer­számai is vannak, a melyeknek ér­téke majdnem elvész, ha gyárakban dolgoznak. A beszerzési és termelési szö­vetkezetek eszméje sem teheti a kis­iparost a gyárak számbavehető ver­senytársává. A nyersanyagot az ilyen szövetkezet, melyr kezelési költsé­gekkel van megterhelve, sohasem kaphatja olyan jutányosán, mint a Egykor ünnep alkalmával Fölkelt a szép nap pompával, A világot fölviditá, Aran\ fénynyel elboritá. A harangok zúgtak, búgtak ... fi A tornyok csak úgy inogtak, Tájtékoztak a paripák, Zablájokat a mint rágták. Zászlók keltek s fönlobogtak, Majd egyszerre meghajoltak, Mert egyszerre föltűnt és jött, Mint másik nap úgy tündöklött, István a nagy fejedelem, Kit még meg nem győzött ellen. Gyorsan felült a lovára, Sok kisérő ment utána, Az udvarból elrobogva, A vaszluji szent templomba.2) Lássunk néhány részletet „Burcsel domb­jáéból (Movila lui Burcel). !) A nép hite, mintha ünnepnapon szebben sütne a nap, mintha a harang szebben szólna, a) Ács K. gyár. Ha az állam csakugyan akar segíteni a kisiparoson, minthogy kell is segítenie, támogassa az iparos szö­vetkezeteket, Adjon kellő biztosíték mellett kölcsönt, hogy nagyban és jutá­nyosán szerezhesse be ez a nyers anyagot, vagy esetleg maga az ál­lam nyújtsa azt, ekkor érezni fogja az iparos, hogy édes gyermeke a hazának s nem ,mostoha a többi testvérek között. Ám, midőn igy iparosaink védelmére kelünk a je­lenben, nem hallgathatjuk el néze­tünket a jővőt illetőleg. Szerintünk a jövőben nem szabad a szülőnek gyermekét egy­szerű iparosnak nevelni, hanem kényszeríteni kell, hogy ez küzdje fel magát müiparossá. Minél inkább fejlődik az emberi szellem, annál jobban emeli jogait érvényre min­den téren. "Magasztos találmányai, vívmányai folytán tökéletesednek s nem iöhet oly idő, hogy az emberiség összetörje azokat. Visszafejlődés nem következhetbe.Haegyesosztályok ér­dekeit sértik is eme találmányok, ma­gának a társadalomnak hasznára vál­nak s igy nem marad egyéb hátra, minthogy a jövőben az existentiára elég alapot nélkülöző réteg alkalmaz­kodjék a változott viszonyokhoz. A jövőben az iparos és gép nem lehet egymásra törő ellenség, hanem István moldvai fejedelem dicsőségét zengi e dal, ki nagy jólétet biztosított orszá­gának (meghalt 1504-ben). Vaszluj Jasszihoz közel levő városka. A fejedelem nem volt messze, a midőn távolban szántónak kiabá­lását hallja, melylyel ez ökreit biztatja. Elő- keriti a földművest, számon kéri. Elmondja a vasravert ember, hogy ő Burcsel solymár, ezelőtt lovaskatona volt, harezban vitézkedett. De Razbojennál1) A buzgány lehullt kezemből Egy pogánynak fegyverétől. De nem csupán a buzogány, A kezem is lehullott ám Ott, hol szörnyet halt a pogány. i) Razbojennál fényes diadalt nyert István a tö­rökön 10 ezer főnyi sereggel 70 ezer törököt töDkre vert. A csatatér mai napig Vala Álba (fehér völgy ( nevet viseli. Burcel itt nyomorodott meg, s kénytelen volt, földműveléssel kenyerét megkeresni. INGÜK JÓZSEF szabó üzletében tartalékos tisztek előnyös árak mellett fölszereltetnek, polgári ruhák legújabb divat szerint ké­szíttetnek, fekete színes öltönyök, téli kabátok bámulatos olcsó árak mellett készíttetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents