Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-11 / 15. szám

X. évfolyam. 15-ik szám. Szatmár, 1901. április 11. HETI SZEMLE. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre---------------------------------6 korona — fillár?­Fé lévre — — — — — —-------3 „ — Ne gyedévre-------— — — — — 1 50 „ Tanítók nak és kézmüiparosoknali egy évre 4 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Fplelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója : A »PÁZMÁNY-SAJTÓ.“ Sértetlen jellem. Jellem, becsület, dobbanásba hozza a férfin szivet. Mily szép név ez: jellemes ember, mondja XIY. Lajos, az embernek kimondani is jól esik. Az összes czimek közt, a mit egy embernek adhatunk, a legmeg- tisztelőbb, ha azt mondjuk róla, hogy karakteres. Valóban oly dicső — így ir Bougaud — bogy még a fensőbb „szent“ név is alig halványítja el, még keresztény ajkakon is. Ne cso­dáljuk. A becsületesség életünk tel­jes, föltétien megegyezése az igazság törvényeivel. Igazság az eszmékben, igazság az érzelemben s következe­tesség a tettben, ez kell hozzá. De hányán veszik maguknak a fáradságot, hogy keressék az igaz­ságot, midőn oly sok a téves eszme s zavaros fogalom! Mily kevés, aki megtenné mindig azt, a mit helyes­nek lát, midőn a legfőbb axióma az alkalmazkodás. Ki az, aki az adott szó vértanúja akarna lenni, midőn mindenki az élet örömeit óhajtja él­vezni. A mai idegrendszer és élet­elvek mellett bármily nehéz is a jellem pálmáját megszerezni, mégis kívánjuk, megköveteljük a vezető férfiakban. Legyen bár a közéletben áldásos szereplésed, érj el fényes sikereket a politikában, ékesszólásod hatalmát, tudásod nagyságát csodálja bár az ország; fölrántják ma­gánéletedről a leplet s ha a jellem- lelenség bélyege rajtad van, ha ma­gán életed botlásokkal, vétkekkel teljes, a Capitoliumróí a sárcsator­nába taszit le a közvélemény. S ha egyszer a társadalom pál- czát tört feletted, nem feledi el hi­báidat, nem bocsát többé meg s te lehetetlenné vagy téve. Vannak, akik próbálják oltusolni bűneiket, akik rendkívüli raffineriá- val tudják elpalástolni szennyeseiket s kígyó simasággal siklatlak ki a bizonyosság és a teljés valószínű­ség közt levő alig észrevehető ha­tárvonalon, de a klubbokban, szalo­nokban, társaságokban csak tárgyal­ják az ő eseteiket s szereplésüknek soha sem lesz meg többé az erkölcsi értéke, A karaktertelen emberek nagy száma, a gyakran előforduló panamák káros visszahatással van­nak az egész országra nézve. Ki ne tudná, Francziaország erkölcsi szín­vonala mennyit csökkent a világ szemében a Dreifus ügyben tanúsí­tott ingadozó magatartása miatt! Első sorban azonban ama tár­sulatok vagy pártok tevékenységé­nek hatása száll alá, melyeknek ólén szédelgők vannak. Nem csoda, ha minden párt védi embereit az alap­talan gyanúsítok ellen s pálezát tör A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány- sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A lap meg-jelenik minden szerdán. a tagjai erkölcsi integritását meg­rongálni akaró orvtámadók fölött. Mindezeket vonatkozásba óhajtjuk hozni az Adria szerződés parlamenti tárgyalása alkalmával exponált Ra- kovszkyval. Ha ő orvtámadó, ha egyéni karaktere nem került volna ki tisztán a küzdelemből, amint a kazár saj tó óhaj tana fel tüntetni, ak kor sújtsa őt is a közvélemény Ítélete. Sajnálnék ugyan, ha egy olyan ra­gyogó tehetségű, rendkívül Xgilis ember súly nélkül lebegne a képvi­selőház atmoszférájában, de minden sajnálatunk mellett sem tudnék őt megvédeni a foltot momentán követő konsequentiáktól. Foltot tusolni egy Rakovszkyval szemben sem vállal­koznánk, de egy tisztán álló férfiú táborába még akkor is szívesen sie­tünk, ha önmagát is megtudja vé­deni a roszakarók légiójával szem­ben. Már pedig mi úgy látjuk, hogy Rakovszkynak nemes jelleme teljes integritással került ki az ellene in­dított hajszából, sőt az Adria szer­ződés tárgyalásának egyes fázisai jobban feltüntették annak szépségét. Rakovszky lovagiasan járt el Hege­dűssel szemben; a gyanú orv fegy­verét nyíltan oda tette a miniszter elé s igy szólt: törd össze, ha tudod, játszva összetörheted pedig akkor, ha teljesen biintelen vagy. Használta ugyan Rakovszky a boszu szót, TÁRCZA. Ember tervez, Isten végez. Higryj nekem Erzsiké, meglásd, nem bánod meg ! Hát iszen hiszek is én kelmédnek, de az édös anyám mindig biztatgat, hogy menjek hozzá Bogár Józsihoz. Azt mondja, hogy annak tornáczos kő-háza van, meg négy ökör jár ki az udvarából. Gazdag fiú és még is elvenne engem szegény zsellér leányt. így ám, ilyeneket mond nekem az édös, pedig csak a jó Isten látja a lelkemet, hogy kel­médet szeretem igazán, és ha a kelmedó nem lehetek, nem leszek senkié 1 Érzem ón azt, hogy meghalok a nagy szomorúságtól. — Ilyen nagy lelki bánatról tanúskodó sza­vakat susogott a szegény Virág Erzsiké az ő kedvesének, ki komoly arczczal hallgatta a neki oly kedves hangot, majd leült a kerti padra s maga mellé vonva Erzsikéjót, az ő szép mély hangján vigasztalta, a mint csak egy szegény árva tud egy hozzá hasonló árvát. Mert volt ugyan Erzsikének édes anyja; azért árvább volt a szegény lányka, mint sok utczai gyermek. — Mit is ért, ha volt is anyja, ha ez nem akarta megérteni, az ő leánya szivét. Esztelen nagyravágyásában elfeledte, hogy leánya mártír lenne egy nem szeretett férj oldala mellett. O csak azt tudta, hogy a szegénységnek vége volna, ha Erzsiké hozzá menne a gazdag Bogár András fiához és neki szép csinos lakása volna afalu közepén, meg fekete selyem viganót vehetne fel vasárnaponkint olyat, mintabirónó asszony. Aztán meg nem kellene részibe kapálni, de az ők maguk földjére vihetné a kapásoknak és az aratóknak az ételt. Volt még egy gon­dolata, de azt még önmaga előtt is titkolta: Bogár András is özvegy ember, ő is özvegy asszony . . . nem lehet tudni előre semmit . . . jöhet idő, hogy nem csak mint anyós, de mint háziasszony is szerepelhet a falu leg­első gazdájának házában. Mig ilyenformán kiszínezte a jövőt, nem látta, vagy nem akarta látni, hogy lá­nyának szemei gyakran vörösek a sok sírás­tól s a sóhajok csak úgy szakadnak föl a szegény lányka kebléből. Ha Erzsiké mondta, hogy ö nem sze­reti Bogár Józsit, haragosan pattant fel, Mit, nem szereted ! majd megszokod, szeretni fo­god. Én sem szerettem apádat, mikor hozzá mentem ; de megkért s mit várhattam töb­bet, szegény napszámos leány voltam, hozzá mentem s megszerettem később. Isten nyu­gosztalja szegényt! De tudom, miért nem akarsz a Bogár András fiához menni; mert azt a koldus Gál Sándort szereted, kinek barnapiros képénél s hórihorgas termeténél egyebe nincs ! Azért mondom neked, hagyj fenn avval a tekergő korhelylyel. Szerethe­ted is a drága mák virágot, megérdemli, hisz a múlt hetekben akarta bezáratni biró Tényleg csak INGLIK JÓZSEF szabó-üzletében szerezhetjük be hazai gyártmányú gyapjú-szövetből csinosan kiállított, legjobb szabású tavaszi felöltőinket és öltönyeinket, hol papi öltönyök és reverendák a legszebb kivi­telben készülnek. — Készít sikkes szabású mindennemű eg-yenruliákat, raktáron tart mindennemű egyenruházati czikkeket. Szatmár, Deáktér Városház épület.

Next

/
Thumbnails
Contents