Heti Szemle, 1901. (10. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-11 / 15. szám

2-H E TI S Z E M- L E“ (15-ik szám.) de ez, ha szabad e kifejezést hasz­nálnom, nemes boszu volt, hasonló annak a máltai vitéznek böszujához; a ki midőn látta, hogy ellenfelét egy rabló orvul le akarja szúrni, kira­gadta a kardot a rabló kezéből, oda tette ellenfele lábához s igy szólt: jer, küzdj link meg egy lovagias küz­delmet A Rakovszky által használt szón főleg azok mutatják, hogy meg van­nak botránkozva, akik tüzzel-vassal, megengedett és meg nem engedett fegyverekkel támadják politikai el­lenfeleiket. — Győrffyvel szemben is nyílt kártyával játszott, mert előre jelezte, hogy adatait felhasználja. Győrffy ellenben túl ideg» íek mu­tatta magát, midőn egy nem reá vonat­kozó kifejezésért olyan haragba jött. Bessenyey irányában is teljesen kifo­gástalan volt magaviseleté. Egy férfin jó és rósz élczet faraghat mindenből, csak az egyéni becsület­ből nem. A ki ezt nem tudja, nem méltó a képviselői tisztre. Valószinü, hogy Bessenyein kívül is van még gyanúsító, de ennek nevét semmi körülmények közt sem akarja meg­mondani Rakovszky, mert adott szava köti. Az adott szóhoz föltétien ra­gaszkodás szintén csak jellemes em­berek sajátja. Azért sem Ítéljük el Rakovszkyt, hogy nyilvánosságra hozta a kuliszák titkait. Tőle, mint ellenzéki képviselő­től első sorban megvárja a nemzet, hogy ha bárhol rabló garázdálko­dást vesz észre, vagy olyat hall il­letékes férfiaktól, hogy a vezető egyének saját érdekeiket akarják érvényre emelni a haza rovására, azt fedje fel a parlamentben, hogy a bűn a közvélemény itélőszéke előtt büntetve legyen, az ártatlanul gyanúsított pedig rehabilitálva. Mi reméljük és óhajtjuk, hogy a Hege­dűs ártatlansága teljesen kitűnjék, de olyan fordulatokra lehetünk el­uram a garázda viseletéért. Óh te, szent kép te! és neked az ilyenek kellenek. Móg- egyszer mondom, menj hozzá Józsihoz, mert különben megkeserülöd napjaidat. Hiszen anyád vagyok tán, vagy mi ? Neked enge­delmeskedni kötelességed! Erzsikét egészen elszóditették anyja fenyegetései s alig várta az alkonyt, hogy Sándor eljöjjön a kertbe, akkor ő is kimegy hozzá s az ő kebelén kisírja nagy keservét. Most is azt beszélik, hogy ma délután megkérte Erzsikét az anyjától Sándor s ez csaknem kikergette, olyan méregbe jött. Semmiházi jött-mentnek nevezte s meg­mondta Sándornak, hogy az ő házát ne ke­rülgesse, mert nem adja a leányát ilyen senki Péterhez. Különb legény jár az után, annak Ígérte. Meg is tartják a lakodalmat még az őszön, ha minden termést betakarí­tottak. így ám, most pedig le is ut, fel is ut. Szegények, ezért oly busák ! Sándor biztatja kedvesét, hogy csak bízzon benne, ő elmegy most az urasághoz, ott megígérték, hogy kiteszik a kenderesi ta­nyára felügyelőnek s egy év alatt eljön és elviszi Erzsikéjét. Csak bízzon benne és várjon egy évig hűségesen. Erzsiké zokogva borul a készülve az Adria ügyben, melyek a kormánypárt erkölcsi értékét nem fogják növelni. Városi közgyűlés. Szatmár, 1901. ápr. 9. Városunk, törvényhatósága kedden dél­után Rugonnai gróf főispán einöklése mel­lett közgyűlést tartott. A tárgysorozatba ke­vés dolog volt felvéve, az érdeklődés is oly lanyha volt, hogy csaknem minden szőnyegre kerülő tárgy enyhangulag l$tt elfogadva a közgyűlés által. Részletes tudósításunkat a következőkben adjuk: A hitelesítő küldöttségbe a tanács tag­jain kívül beválasztották Korányi, Daróczy, Antal Kristóf, Márkus, Boronkat és Szent- iványi bizottsági tagokat. Ezután Hermán polgármester olvasta fel szokásos havi jelen­tését a törvényhatóság állapotáról. A polgár- mesteri jelentés utolsó része az elhunyt Bö­szörményi Károly volt polgármester érdemei­vel foglalkozott. Tömör vonásokban sorolta fel a város polgármesteri székében eltöltött gazdag mun­kálkodását; majd indítványozta, hogy az elhalt polgármester érdemeit jegyzőkönyvé­ben örökítse meg a közgyűlés s a családhoz intézzen részvétiratot. Az indítványhoz egy- hangulaghozzájárultak s az elnök ily értelem­ben mondotta ki a határozatot. A németi ev. ref. egyház beteg tanító­jának, Saja Sándornak, helyettesítési diját kérelmezte még a múlt évben a közgyűléstől. A közgyűlés e terhet az egyházra hárí­totta, mint iskolafentartóra. Az egyháza vá­rost ismeri el iskolafentartónak, mert az fizeti a tanítót s a közgyűlésnek elutasító határozatát megfellebezte a közoktatásügyi miniszterhez. A fellebbezésre megérkezett a miniszter le­irata, melyben a jogszokásra hivatkozva a közgyűlést ilyen dologban nem tartja ille­tékesnek határozni, mert az ügy a közigaz­gatási bizottság ügykörébe tartozik s az ügyet érdemleges elintézés végett oda utalja át. A megfellebezett ügyet a közgyűlés átteszi az említett bizottsághoz. A városi köZ-és árvapénzeknek gyütnöl- csözőleg leendő elhelyezése ügyében név­szerinti szavazással döntöttek. Egyik régebbi közgyűlési határozat szerint a tanács a város ban levő pónzintézetekbenjavasolta elhelyezni a köz-és árvapénzeket úgy, miként azok a múlt évben is elhelyezve voltak, t. i. azalap- és tartaléktőke arányában. A közgyűlés név­szerinti szavazással ehhez hozzá járult azon megtoldással, hogy a tanácsot utasítja, hogy évnegyedenkint az illető pénzintézetben a becsületes ember széles mellére s úgy hall­gatja a Sándor szavait. Ne hallgass te a te anyádra, tudom én, hogy mért nem akar hozzám adni. Hej! de a fönt lakó Isten olvas a szivekben, az tudja, hogy nem igaz, amit rólam beszélnek. De a világ rósz. Mindenkit rosznak hisz, min­denkiről roszat ítél. Bízom ón a jó Istenben, hogy megfizet a rágalmazóknak! Fizessen is meg! — Engem korhelynek neveznek, pedig a Mózsi is megesküdött, hogy nem voltam soha részeg. Te is tudod, hogy csak a te szemed tüze részegít meg, de nem a pálinka. Mező János a megboldogult anyá­mat rágalmazta, nem tehetek róla, úgy érez­tem, hogy elfutja szememet a vér, s dühöm ben oly erősen vágtam fejéhez azt a darab fát, hogy két hétig nyomta az ágyat. — Lásd, Erzsiké, ha te is elhagysz, árvább leszek mint e kis madár, a melyik itt kese­reg a bokorban. Ha nincs is kőházam, van két munkabíró karom. Nem is leszek én másé csak a kelmedó, susogta Erzsiké. Még sokáig beszélgetett a két egymást szerető ifjú s a csillagok oly szelíden néztek le rájuk, mintha mondták volna, csak szeres­pénz kezelése fölött tartson vizsgálatot. Cso­dálatosnak tűnt fel a szavazás megejtósekor, hogy egyetlen egy bizottsági tag, egy pénz­intézeti tisztviselő, tiltakozott szavazatával az ellen, hogy a köz és árvapénzeket a pénz­intézetekbe helyezzék. — Az 1900. évi közigazgatási évi jelentést levéltárba helyezni rendelték el. Márczius hó 25 én egy bizottság a polgármester jelen­létében megvizsgálta a közpónztárt és ott mindent a legnagyobb rendben talált. Az erről szóló jelentést helyesléssel vették tu­domásul. Horváth városgazda anyagszámadá­sait az 1900.-dik évről rendben találták, s részére a felmentvónyt megadták. Virág András és társai egy fellebbezést terjesztettek a közgyűlés elé, melyben azt kérik, hogy az általok bérelt „Lókert“ bérletá­rából bizonyos összeget engedjen el, mivel a legeltetésre szánt területből a szatmár-erdődi vasul s a szükséges pályaépületek tetemes területet foglaltak ; illetve vettek el. A köz­gyűlés méltányosan intézte el a kérelmezett ügyet- — A városban elhelyezni szándékolt lo­vagló tüzér ütego-ztály laktanyájára s gya­korlóterére vouatkozólag azt határozta a köz­gyűlés, hogy az építkezéshez elvileg hozzá­járul, mert az a város megterheltetósót nem vonja maga után s az épületek jövedelme­zősége fedezni fogja bármely feltételű kölcsön törlesztését. E határozatról a helybeli ka­tonai parancsnokságot értesítik. E parancs­nokság közvetítésével indult meg ez ügyben a tárgyalás a város és a kassai 6. hadtest­parancsnokság között. A honvédelmi miniszter a határozat vétele után egy vegyes bizott­ságot fog kiküldeni, mely a részletes ter­veket és a megtérítés összegét fogja meg­ái apitani. Az építkezés a jövő óv tavaszán venné kezdetét a Wesselónyi-utcza végén, a huszárlaktanya részére kijelöltföldekkel szem­ben levő 104 kát. hold területen, melyből 11 holdat a laktanya, a többit a gyakorló tér venné igénybe. Egy bizottság az ott megvásárlandó földek tulajdonosaival már egyezségre is jutott. A tulajdonosok a lakta­nyához szükséges terület □ ölét 1 koroná­jával, a gyakorló térhez szükséges terület □ •ölét 50 fillérért hajlandók a város tu­lajdonába bocsátani. Ez összesen 551,000 koronát tenne ki. Az ütegosztály 12 tiszt­ből, 249 legényből és 239 lóból fog állani. A husvágatásra vonatkozó módositott szakaszokat a múltkori közgyűlés felülvizs­gálás végett kiadta a jogügyi szakbizottság­nak. Ez a bizottság a módositott szakaszok­ban stiláris változtatást tett s megtoldotta azzal, hogy egyeseknek idegen helyről ha­tósági bizonyítvány mellett lehet húst be­sétek egymást, hiszen a jó Isten adta szive­tekbe a szeretetet. * Egy óv mult el a fent leirt jelenet óta. Most is a kertben van Erzsiké, mint akkor este, de ha jobban megnézzük, az egykor viruló lánynak csak árnyékát látjuk. A ró­zsáspiros arcz halvány, C3ak szeme alatt lát­szik két tűz rózsa, az emésztő kór jele. A mélytüzű sötét szemek megtörve feküsznek üregeikben. Járása is oly lassú, látszik, hogy terhére van a mozgás s a kis vizes kanna nehéz gyönge kezeinek. Virágait öntözi, aztán leül s koszorút fon a letépett virágokból. Hány sóhaj leb- ben el ajkáról s hány köny hull a koszorú virágaira, mig elkészül vele! Néha föl-föltekint a csillagokra, melyek most is oly sze idén néznek le rá, mint egy óv előtt, mikor e helyen Sándorral álltak, beszéltek boldog jövőről. Ember tervez, Isten végez ! Egy óv nem sok idő, de menyi öröm vagy bú érheti az embert egy rövid óv alatt! Er­zsikét sok bús nap érte. Szegény lány nem szólt anyja parancsa ellen, megtartották a kézfogót a gazdag fiú­val és most készülnek az esküvőre, mely egy

Next

/
Thumbnails
Contents