Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-28 / 13. szám
„H E TI S Z E M L E“ (13 ik szám.) B követelésen ! Gyakran nem cselekszünk, néha meg oly tetiekre ragadtaijuk magunkat, a melyek életjelt adnak ugyan rólunk, de csak az egyetemi ifjúság méltóságának a rovására 1 Petőfi nem beszédes, hanem munkás hazaszeretetre lelkesít bennünket f S vájjon elmoud hatjuk-e magunkról azt,, a mivel ő tudta lelktismeretét megnyugtatni : „Tudom, kevés, mit a honért tevék ; De megtevőn, a mennyi telt “ (Miért kísérsz . . , Valóban megtette, és a csatatéren halván meg, hatalmasan ráczáfolt ellenségeire, a kik szerettek szajhősnek nevezni. És önzetlenül tette meg, a mit tehetett, hisz maga mondja : „Nem várok én dicsőséget s dijat Munkáimért Kötelességét ingyen tenni kell, S kötolessóg munkálni a honért “ „ ....................................én Ha sználni s nem ragyogni akarok." (Miért zárjátok el az utamat ?) Tanuljunk hat önzetlen, munkás hazaszeretetei Petőfitől és, ha kötelességünket teljesítet lük, ne keressük, ne is várjuk ma soktól az elismerést, megtaláljuk a jutalmat . . . . önmagunkban I Petőfi őszintesége pe dig mindenekelőtt arra induson bennüuket, hogy legyünk egymással szemben csakugyan őszinték. Sokkal jobban érti mindegyikünk ezen fölszóiiiasnak a jelentőségét, semhogy részletezésre volna szükség! Dicső elődeink az egyetértés, összeköttetés és együttmüködes „szentháromságai“ ajánlottak egymásnak. Legyünk rajta, hogy ezen jelszavakat ne csak megértsük, hanem szerintük is cselekedhessünk I Ez legyen a legszebb és legmeltóbb eredménye a mai Petőfi-ünnepségnek, akkor a magyar ifjúság ma sem faradt ide hiába! Most pedig adjuk át Petőfi szellemének és a jövőnek a jelen magyar ifjúságának ezt a csekély ajándékátI Hulljon le a lepel a Petőfi emléktábláról, hadd olvashassa mindenki, hogy „A magyar ifjus g állította e lábiát az ifjú magyarság langlelkü énekesének és örök dicsőségének, Petőfi Sándornak, kr 1848 márcziüs 15.-én d. u. a magyar szabadság első szabad dalát e helyről szavalta el.“ Álljon itt ez az emléktábla, mint a magyar ifjúság teljes elismerésének, köteles hálójának és hazafiui kegyeletének örök időkre szóló jelvénye ! Lelkesítse mindenkor önzetlen, munkás honszerelemre a haza jövő reményeit I Mert ne feledjük, és ne feledjék késő unokáink se, hogy, ha nem elég ez a hideg, élettelen tábla a nemzeti szellem ébrentartásara, a szabadságra termett magyar nátrium parány egyesüléséből származik. Azt is tudjuk róla valamennyien, hogy talán egy ásvány sem oly szükséges mint ez, mert nélküle izetlen, megehetetlen minden ételünk. — A levegőre nézve azt tanítja a vegytan, hogy minden tömecse egy nitrogén s két oxigén parány keverékéből jönílótre ; a vízről pedig azt, hogy egy oxigén és két hyd- rogén parány alkot egy viztömecset. És e dolgok valóban igazak 1 Ámde megtanulhatjuk, tudhatjuk e testek minden tulajdonságát; ismerhetjük előfordulásuk minden alakjában, más testekhez való minden viszonyukban, még sem fogunk minden kétséget kizáró feleletet kapni a tudománytól a következő kérdésekre: miért jegeczedik a konyhasó mindig koczka alakban ? Miért hasad minden körülmények között a koczka lapjaival párhuzamos síkokban ? Miért for dúl elő a konyhasó mindig szilárd, a levegő mindig légnemű, a viz pedig szilárd, folyékony és légnemű állapotban ? Ki állapította meg a paranyok egyesülésének arányát? Ki telte a vizet kivétellé azon általános physikai törvény alól, mely szerint a testek a hidegben összehuzódnak ? Hogy a természet háztartásában igy van ez legjobban berendezve, azt mindnyájan belátjuk ; de vajnép lelkesítésére: megjelenik majd a nemzete jövöjén aggódó Petőfi szelleme, és szivet lelket rázó hangon fogja mennydörögni: Talpra Magyar! Segélyegyleti közgyűlés. A szatmári rém. kath. egyházmegye néptanítók segély-egyesülete folyó hó 20-án tartotta meg ez évi rendes közgyűlését dr. Keszler Ferencz pápai praelatus, apát- kanonok, püspöki biztos elnöklete alatt. Az igazgató-választmány évi jelentése során Jankovics .János jegyző a részvét meleg hangján emlékezett meg az egyesület, közel múltban elhunyt nagyérdemű alapiló tagjáról, b. e. Novak Antal nagyprépostról, ki a segély-egyesületnek megalapítása óla annak buzgó elnök igazgatója is volt. — Közgyűlés fájdalmas részvétének kifejezése mellett az elhunyt egyik alapító- és elnökigazgató emlékét és érdemeit jegyzőkönyvében örökiti meg. Ezután Erdélyi Imre pénztáros az egyesület nevében bizalommal és örömmel üdvözli az elnöki székben dr. Keszler Ferencz praelatus ur ő méltóságát s kéri, fogadja el a pár év óta betöltetlen elnök-igazgatói állást. — Elnöklő praelatus ur az alapszabályokra való hivatkozással kijelenté, hogy az elnöki állást most el nem fogadhatja, kegyes Ígéretet tett azonban, hogy legközelebb a segélyegyesület alapító tagjai sorába lép, mely kijelentését a közgyűlés örvendetes tudomásul vette. A gyűlés rendes tárgyai voltak : I. Az ig. választmány és felülvizsgálóbizottság jelentése az 1899. évi pénztári műveletről. Bevétel 1941 frt, Kiadás 1458 frt. 92 kr. Az egyesület vagyona az 1899. óv végén 22,679 frt. 25 kr. — Összehasonlítva az 1898. évi zárszámadással, a többlet 291 frt. 25 kr. — Az egyesületnek volt 2 alapitó-, l pártaló-, 11 rendes-, 8 segély-dijas tagja és 1 kiskorú árvának adott neveltetési pótlékot. Közgyűlés a felolvasott jelentésből tudomást szerzett arról, hogy az 1899. óv folyamán eszközölt bevételek és kiadások igazolva lettek s a tényleg meglevő vagyon jón e tények csak a véletlen művei-e, vagy inkább egy végtelenül bölcs törvényhozó akaratának megvalósulásai, ki a teremtmények mindegyikének meghatározta tulajdonságát, megszabta rendeltetéséti? Sokszor elgondolkoztam a gyümölcsösben, hol az év különböző szakaiban alma, körte, szilva, baraczk, som, szőlő, a pázsiton szanaszét illatos eper, a kerítés mellett málna és szeder késztetett leszakitásra, hogy miként lehetséges egyazon talajból annyiféle szint, izt és alakot, sőt egy és ugyanazon színnek annyi árnyalatát létre hozni a mennyit e növények > utattak ? Láttam, hogy ugyanazon almatörzsbe sokféle almát lehet ojtani s a közös törzs ugyanazon sejtjei mathematikai pontossággal szállítják az egyes ojtógalyokba azon anyagokat, melyek az illető almafajnak megadják a jellegzetes alakot, szint, izt és aromát. Képzeletemben magam elé állítottam, hogy hányszor jut az a nedv válasz-utra, mig rendeltetése helyére kerül s még sem tér el soha a helyes iránytól I Mi emberek mennyit tusakodunk, tanakodunk, midőn jobbra vagy balra el kell határoznunk magunkat! Hogy latolgatjuk a körülményeket, hány álmatlanul töltött éjszaka ;*vési homlokunkra mély barázdák alakegyezik azon összeggel, melyet a számvizsgálat eredményezett, s mivel a kö'csönökre vonatkozó okiratok és az egyesület értékpapírjai rendben és teljes épségben találta tóit: pénztárost, felül vizsgáló-bizottságot és igazgató-választmányt az 1899. évről a számadás további terhe alul elismerésének kifejezése mellett fölmentette. II. Az 1900. évi költség-vetést közgyűlés a következőkben állapította meg. Bevétel 3558 korona 68 fillér — Kiadás, a) segélydijakra 2666 korona 64 fillér; b) neveltetési pótlékra 40 korona; c) tagdij-tőkésités 240 korona; d) tartalék-alapra 300 korona; e) előre nem látható kiadásokra 112 kor. 04 fill, f) pénztáros tiszteletdija 200 kor. Összesen 3558 kor. 68 fillér. III. Nagy Vincze segély-dijas tag indítványára kimondta közgyűlés, hogy a tartalék-alapot külön könyvecskében kezelteti s ebből lesznek fedezendők az időközi segélyezések. IV. A felülvizsgáló-bizottság tagjaiul megválasztattak Meder Mihály elnöklete alatt Jankovics János és Mondik Endre; póttagoknak : Juhász József és Bodnár Alajos. Végül közgyűlés elnök ur ő méltóságának szives érdeklődéséért köszönetét nyilvánította, s a gyűlés befejeztetett. Hire k. A püspök nr jótékonysága. Ő méltósága a püspök ur az egyházmegyei papok nyugdíjalapjára felajánlott 20000(huszezer) koronát az egyházmegyei pénztárba befizette. Dr. Steinierger Ferencz nagyváradi kanonok, a tanító és tannónőképző intézetek volt igazgatója pénteken délelőtt vett búcsút a tanári kartól és a növendékektől. A végleges megválás igen szomorú pillanatokat okozott. Szombat reggel úgy a fi és nőképzők tanári kara, mint az ifjúság megjelent a pálya háznál, hogy mégegyszer. Isten hoz- zádot mondjon a távozónak. Összegyűltek barátai és tisztelői közül számosán. A kanonok ur láthatólag meg volt hatva, mindenkivel váltott nehány szót. Mielőtt felszállott volna, Báthory Endre tanárt megcsókolta e szavakkal : „Adja át az egyházmegyei papjában az elhatározás nehézségét s mégis mily sok ember bánja meg lépését, melyet pedig oly meggondoltnak, annyira helyesnek tartott ! A bükk és a gyertyánfa tőszomszédok az erdőben ; egyforma ezüstös mindkettőnek egyenes törzse, csaknem ugyanolyan szinüek s alakúak a leveleik, úgy hogy laikus szem alig tud különbséget tenni közöttük s mégis mennyire különbözik e két fa egymástól ? Honnan van ez ? Hiszen ugyanaz a föld táplálja mindkettőt, egy eső frissíti fel mindkettőnek leveleit s ugyanazon vihar tördeli mindkettőnek gályáit.! Az akáczfa s a gledicia egyformán tövises ; de az ákácz tövise csak a külső héjnak sajátos átalakulása s egyszerű nyomással könnyen lefejthető az ágról, mig a gle- diciáó, hogy úgy mondjam, a fának szivéből nő ki, valóságos ágacska. Miféle láthatatlaij erő utasítja e fáknak sejtjeit, hogy az akáczfa töviseinél igy, a glediciaénál amúgy sorakozzanak egymás mellé?! Ki tudná megmondani miért tű alakúak a fenyő levelei, mig mellette a tölgy oly büszke széles, karólyos, a nyárfa pedig szív alakú leveleire ? Miért tör ógfeló a jegenye
