Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-28 / 13. szám
IX. év l‘o Ir it in. lS-ik szám. Hzatniár, 1900. in síre* ins 38, POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — —■ — ■— — 6 korona — fillér. Félévre — — —■ — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — — — l 50 „ Tanítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 4 korona i Egyes szám ára 14 fillér. ■ , j_ii.im.i_ j i . Felelős szerkenátő 11ÁTHORY H1NDKE. A lap kiadóját: A „PÁZMÁNY-Sj-VJTÓ.“ j A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány- I sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19, szám.) ' Hirdetések jutányos árban vetetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A lap meg jelenik luimlen szerdán. Szomorú jelenségek. A mai társadalom — Írja egy franozia bölcsész — úgy, amint van, egészében, a valaha létezett társadalmak között a legjobb, alapelvei a legfönségesebbek, mert a polgári egyenlőség, a közszabadság, a szeretet, a humanismus, az emberi méltóság érzetein épült föl. Nos, bármily szépek is a szegletkövek, magán a művön sok a torz vonás, ez oda nem illő, a bomlásnak indult részlet. Különösen áll ez a magyar társadalomról. A 60-as évek vezérem béréi egységessé, erőssé, nagygyá akarták tenni a különböző elemekből álló magyar társadalmat és a mai klikk uralom nemcsak hogy darabokra akarja szétszedni a szebb jövőre jogositó, harmonikus építményt, de maholnap az alapokat is kitördeli alóla. Az uj társadalom egyik alapelve vala a polgári egyenlőség. Fönséges eszme, isteni gyökér: az evangélium adott létet ennek. A magyar társadalom — fájdalom! — kezdi rombolni ez alapkövet: különbséget tesz ember és ember, polgár és polgár közt. A törvény védelmét élvezi, elő- haladás, rang, kitüntetés, az osztályrésze, pártfogolásban, sőt még bünpalástolásban is részesül a szabadelvű párti, a zsidó és s&abadkőmives, de az ellenzéket, a katholikusokat; főleg a papokat ésl szerzeteseket ki akarják zárni még az alkotmány sánczai közül is. A magyar társadalom másik alepelve volt a közszabadság. De kérdem: nem sebezték e véresre a közszabadságot a szórónyok a választáskor és az Ugrón, Egán ellen indított utálatos hajsza nem eléggé bizonyítja, hogy a szólás szabadság, mint üldözött vad, nyugtot nem talál a hazában. A szeretet és humanismus szellemét háttérbe szorítja a felekezeti torzsalkodás. Maga Bánffy a volt miniszterelnök protestánsaink között egy tábort szervezett és a vallási érdek örve alatt tulajdonképen pedig elvesztett positiójának visszaszerzéséért hadat indít a katholikusok ellen. íme a katholikusoktolerantiája:- egy protestáns főgondnokot, a ki felekezetének híveit pártfogolta a politikában . . . segítette a megyei, és állami előkelő állásokra, szó nélkül tűrtek a kormány-elnöki széken . . és ime protestáns testvéreink elfogultsága, — tisztelet a kivételeknek — akik a hazáját, alkotmányukat, szabadságunkat elárulni kész emberrel nem szégyelnek szövetkezni, midőn e szövetségtől hasznot remélnek. De a megindult harcz egyúttal méltánytalannak is, mutatja protestáns testvéreinket. Ok, akik büszkén hivatkoznak a múltra, a kik egy történeti czimhez is görcsösen ragaszkodnak, a történelem és törvény által szentesített tulajdonunkat, az egyházi vagyont, nem átallják támadni. Végre az emberi méltóságérzetének is ijesztő csökkenését mutatja társadalmunk akkor, midőn erős gyanú merült föl arra nézve, hogy pártvezérek és politikusok idegen tőke szolgálatába szegődtek s idegen bankároknak adták el szabadságukat, függetlenségüket és meggyőződésüket. Szegény magyar haza, mely ennyi sebből vérzik, szomorú társadalom, melynek alapjai düle- deznek! De nem, ez nem maradhat igy ! Dolgozni kell minden egyes egyénnek, kinek keblében a nemesebb eszméket az önérdek ki nem ölte, hogy társadalmunkban a közszabadság, polgári egyenlőség, a szeretet hamanus szellemét és az emberi méltóság érzetét megszilárdítsuk. TARCZA Van-e Isten? Felolvasta Zahoránszky István a kath. kaszinó múlt vasárnapi estélyén. Mióta ember él a földön, a nagy természet. az ő mérhetetlenségének megszámlálhatatlan tüneményével, tüneményeinek majd elragadó szépségével, majd lebilincselő, megdöbbentő nagyszerűségével folytonos hatással volt az emberre, mindig döntő szerepet vitt az ember lelki életének történetében. Az a bámulatos erő, mely tavaszszal rügyeket fakaszt a gallyakon, levéllel s virággal borítja a meztelen ágat, késő őszszel pedig ismét megfosztja minden ékességétől a tájat; az a titokzatos hatalom, melynek erős keze fényt és meleget ad a nap sugarainak, irányt szab a tomboló viharnak s csodálatra méltó összhangot hoz ebbe a nagy a mindenségbe, melynek határai rejtvék az emberi ész előtt: ez a bámulatos erő, ez a titokzatos hatalom örökösen magára irányitá a dolgok valódi okát kutató ember figyelmét, ennek megismerése mindig hő vágya, ollhatatlan szomja volt az emberiségnek. De mig az ó-kor egyszerű embereinek szárnyakat adott a természet, melyeken a magasba emelkedve ismét megközelítették a természet Urának trónját s ha többé-kevésbé torzított alakban is, de újból meglátták az őskinyilatkoztatás Istenét, kit hosszú századok folyama alatt homály takart el szemeink elől : addig a mi felvilágosodott korunk tudósainak nagy része annyira hozzánőtt az anyaghoz, hogy szánandó mosolylyal nézi le azokat, kik elég vakmerők hinni, hogy a látható világon kivül van egy láthatatlan is, hogy az érzékeink alá eső tünemények oka nem esik mindenkor érzékeink alá, szóval hogy él egy öröktől fogva létező, végte- lenől bölcs Isten, ki a nagy mindenség teremtője, fentartója és kormányzója s ki az összes tünemények indítója és végső oka. Csodálatos, de igaz, hogy mig az ó-kor népeinek s a mai műveletlen nemzeteknek is egész sereg istenségre volt és van szükségük, hogy a lépten-nyomon előforduló tüneményeknek előttük ismeretlen okát megmagyarázzák, addig a mi korunk épen az ellenkező hibába esik : az egy Istent sem akarja elismerni csupán azért, mert a vegyészek lombikjában mint külön elem ki nem vált, mert nagyitó üvegén még egy tudós sem szemlélhette, legfőképpen pedig azért, mert felfuvalkodott esze s romlott szive nem akarja elismerni létezését. Felolvasásom tárgya lesz, Hölgyeim és Uraim, kimutatni, a mennyire ily szűk keretű eszmefuttatás határai között lehetséges, hogy a mindennapi élet legegyszerűbb tapasztalati tényei, legközönségesebb jelenségei is mily hangosan hirdetik a végtelenül bölcs Isten léiét mindazoknak, kik nem tusakodffl h DO A Budapest képviselet RESZLER JÁNOS vászon és I A Ml A készfehérnemü. üzletében Szatmár, Kazinezy- IflllUil utcza Wallon Lajos ur házában tavaszi gyapjú és selyemkélme újdonságok ismert nagyválasztéka megérke- • dt?C'7T rn Tf Ú zett, s kérem ennélfogva a nagyérdemű közönség pártfogását vagyok eszsz°gaatta •
