Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1900-01-10 / 2. szám
HETI SZEMLE“ (2-ik szára.) a magyar kultúra emeléséről van szó. Ezenkívül nyújtsanak módot arra, hogy jó képeket kellő árért, esetleg részletfizetésre is vehessen a közönség. Ne engedjék, hogy az elárusitás üzleti nyerészkedésre alapított albérlet legyen, a mely még azt a kevés vásárlót is visszariasztja, akiknek esetleg kedvük volna venni. Ha mentül több családba bejutnak a műremekek s ott a mindennapi szemlélet tárgyai lesznek, akkor fog nálunk hatalmas lendületet nyerni a művészi közérzület fejlődése. Alig zárult be a sirgödör Póhl kanonok felett, a szatmári székes-káptalan ismét egy kiváló tagját vesztette el, ki ötven évi buzgó működésével rászolgált a tiszteletre, embertársainak becsülésére, ki hajdan, mig erejét meg nem gyengítette a sorvasztó betegség, az egyházmegyének oszlopos alakja volt, s nevét emberfeletti erőt meghaladó tevékenysége arany betűkkel irta be annak történetébe. Novak Antal nagyprépost ez a férfiú, kit az általános részvét tegnap kisért örök nyugodalmának helyére. Mint. pap hűséggel szolgálta Istenét, mint ember fényesen töltötte be szép hivatását a társadalmi élet mezején. Egyénisége az egész megyében kimagasló volt, a közérdek’mindig lelkes harczosát találta benne. Önzetlensége nem ismert határt, jelszava volt: mindent másokért. Innen az a gyöngéd szeretet, melylyel körülvette őt városunk társadalmának minden osztálya. Innen az a ragaszkodás, melylyel élete folyamán közeledett hozzá az egyházmegyei papság. Mig csak volt ereje, meg nem nyugodott, a tettek embere volt, melyek megaczé- lozták inkább mint kimerítették volna. Örvendett, ha éltének drága perczeit embertársai hasznára forditá. így működött egy fólszázadon keresztül, mígnem a betegség rablánczokra verte, úgyszólván megfosztotta Területe négyzetkilométerekben 0 egész és egynéhány tizedestört. Pontosabban mél- tóztassanak ma este lábakkal végigmérni. Lakosainak száma ezrekben számítva körülbelül 200 benszülött, mely számot azonban az idegenforgalom évenkint még egyszer annyira növeszti. Valamennyien fegyverfog- hatók s mindenkor készek egy-egy kis csatára. Foglalkozás. A lakosok nyaranta a a földet művelik a fentemlitett lapályokon, a melyet Kuglipályának neveznek. Vannak köztük favágók, a kiket tulajdonképen csak irigységből neveznek igy azok, a kik nem tudnak egyebet mint lyukat ütni. Körülöttük Tercz-Király Béla világhírű kalábriai vonósnégyese huzza. „Vannak“ a kik kontráznak. Szolgálatra kész környezetük a süket-némaságra kárhoztatott kibíczek. A fensikon he- tenkint üléseznek a Tarokk és viszt-társa- ság tudós tagjai, a kik akadémikus vitákat folytatnak. Vannak, a kik félrevonulva a világ zajától a „csendes“ tanyákat keresik fel s ott szorgalmasan vakolnak, javitnak. De szabadkőművességgel senki sem foglalkozik. Vannak köztük továbbá: pásztorok t. i. lelkipásztorok; katonák vagyis a hit őt energiájának minden eszközétől. Elméje elhomályosult, pár év óta már meghalt a társadalomra. Azóta élete szenvedés, minden percze a hajdan duzzadt életerő végső fel- lobbanása. Szinte jótétemény volt már reá a halál angyala, mely földi nyomorától megváltotta őt. Az elhunyt főpapnak óletraj át adjuk a következőkben : Novák Antal a regényes fekvésű Sztrop- kón, Zemplénvármegyében született 1823. évi május 20-án Antal atyától és Bérezik Éva anyától, köznemes földbirtokos szülőktől. Atyját korán elvesztette, édes anyja azonban hosszú életű volt : 1878. február 3-án halt meg Szatmáron 75 éves korában Antal és Ferencz fiainak karjai között; eltemetve a szatmári temető kápolnájának sirboltjában van. Gymnasiumi tanulmányait Szatmáron végezte Novák Antal és ugyanitt lett felvéve növendékpapnak 1841-ben. Feltűnt mint tanuló úgy éles eszével, mint kiváló szorgalmával, mely minden kínálkozó alkalmat megragadott arra, hogy tudományosan képezze magát. Bécsben, ahova a theologiai tanulmányokra sz. e. Hám János püspök küldé, a mellett, hogy a papi tudományok megszerzésében kitűnő sikereket ért el, nem mulasztotta el elöljárói jóakaratu beleegyezésével, de nagy fáradsággal az ottani tudós tanárok előadásait hallgatni a magyar magán- és közjogból, nemkülönben a neveléstanból. Mikor tanulmányai végeztével Becsből hazatért, fiatal volt még arra, hogy pappá szenteljék. Azért udvarába vette őt Hám püspök szertartóul s az ő kíséretében járta meg az 1847 i pozsonyi országyülést is. A sz. e. püspök oldalán bő alkalma nyílott sokat látni, tapasztalni ott s méltó lelkesedéssel fogadni az igazán üdvös nemzeti törekvéseket, más oldalról azonban elitélni mindazt, amit akkor már Ígérgetett a felforgatás szelleme. Pozsonyi időzését azonban nem ez teszi emlékezetessé, hanem pappá szenteltetése, mely 1847. deczember 21-én. sz. Tamás Apostol napján ment végbe. Első sz. miséjét, miután a diéta még mindig tartott s a püspökkel kellett lennie, Ausztria területén, Hirtenberg községnek (Enzesfeld pléhonvédei ; vámszedők és publikánusok, orvosok és egészséges gyomorbajosok, van jogtudós, fogtudós, a kinek (sokszor húzzák a fogát; vasutas, a ki énekel, fináncz, a ki szónokol, magyar oláh pap, orosz magyar pap ; mindenféle iparos, molnár, kádár, kovács, szabó, szűcs, varga, kalapos, vaskalapos; hírlapíró, titkos drámairó, olvasó, felolvasó és spiritiszta. Termények. A hit kalásza, a szeretet rózsája, az erény lilioma, béke olajága, a remény zöld repkénye, a szerénység ibolyája, a keresztény nevelés gyümölcsei, a humor szőlőbogyói, a szatíra tövisei, a szelíd köte- kedés bogáncsai, tenger fenéki állatok, melyek virágoknak látszanak, kőszén, a melyet eszünk, iszunk, stb. Alkotmány és történelem. A kaszinó történetét három korszakra lehet osztani, úgymint ó-kor, középkor és újkor (sem a ezukor, sem a vaczkor nem tartoznak a helyesebb felosztások közé). Ó-kor. Kaszinónk őstörténete a szubjektív történetírás szempontjából, mint a legtöbb intézményé, a múltak ködös homályában vész el. Én ugyanis csak 10 évvel születtem előbb, mint e város kath. közönsége szüksébánia fiókegyháza) kis kápolnájában mondotta el 1848. január 6 án, Vizkereszt ünnepén. Manductora a pottensteini esp. kerületnek főesperese volt, az ünnepet pedig a Pallavicini őrgrófi család rendezte, melynek főúri, de szives körében bécsi növendékpap korában a szünidőket töltötte, mint a család egyik sarjának tanítója. Amaz oltárt melyeD első sz. miséjét mondotta, Pallavicini grófnő sajátkezüleg lefestette, a képre rávezette a dátumokat s átadta az ujmisés papnak, ki azt kegyelettel őrizte meg. A pozsonyi országgyűlés után Hám püspök szertartójával együtt visszatért Szat- márra. Novák rögtön disposicziót kapott Erdődre. hol az apostoli egyszerűségű Kallós Is'v ti [’áplánja volt 1848. okt. 15-éig, a mii ,'Iunkácsra helyezték át. Nehéz idők ezek! Egyik részről a nemzeti törekvő o . másik részről az osztrák abszolutizmus ozertelen izgatottságba hoztak minden magyar hazafit, Novákot is, kit mindenki úgy ismert, mint nagy magyart. Bizony munkácsi káplány korában majdnem életével lakolt erős magyar érzelmeiért. Csakhamar Eőr-Darmára került a szemevilágát vesztett, jámbor Gaál-Homoky Ambrus mellé ideiglenes adminisztrátorul, majd 1850. decz. 10 ig Tisza-Ujlakon működött. 1850-ben kezdődik tanári pályája, melyen 24 éven át működött, először mint a görög nyelv és számtan tanára az újonnan szervezett szatmári gymnasiumban, majd 1857-től az akkor királyi katholikus jelleget nyert tanitókópezdénól 1863-ig, amikor a szatmári kir. kath. főgymnasium élére lett állítva mint igazgató, végül 1874-ben rövid ideig mint a dogmatika professzora a papnevelő intézetben. Novákot mint tanárt igy jellemezte avatott ember előttünk : széleskörű sok tudással rendelkezett, melyet azonban sohasem fitogtatott; előadásai, melyekre mindig sok gonddal készült, menten minden szóvirágtól a legegyszerűbbek voltak s arra czéloztak, hogy minél világosabbá tegyék a tudnivalót a tanítványok számára, kiktől a beszámolást pontosan megkövetelte, de követelőző sohasem volt. Bánásmódja tanítványainak rajongó szeretetét biztosította neki. Főgymnasiumi igazgatóságának idejére esik emez iskola tudományos nívójának, szellemi gét érezte annak, hogy egy oly intézményt létesítsen, a melynek én húsz év utáu alel- nöke legyek. S igy beláthatja mindenki, hogy ón a legnagyobb anakronizmus nélkül nem lehetek objektiv törtónetiró a kaszinó keletkezését illetőleg. Lelkiismeretes búvárkodás és a források alapos tanulmányozása utján, továbbá egykorú tanuk vallomásiból sikerült mégis megtudnom, hogy bölcsője körülbelül ott ringott, a hol most a Reiter Jakab legifjabb csemetéjének bölcsője ring. A keresztségben nyert nevét féltékeny szomszédai rituálisra keresztelték el. Középkor. Népvándorlás kora. Az erőteljes ifjú törzs előttem ismeretlen okokból nem sokára más talajba lett átültetve valahol az Attila utczán, a mint egy krónikás hiányos adata bizonyítja. Nomád életének egyidőre véget vetett a Rákóczy-utczai letelepedése. Itt már szépen berendezkedett. Lapályain hatalmas gesztenyefák vetettek hűs árnyékot földmi- velósben kifáradt lakosainak nyugvóhelyeire. Mezőit dús tenyészet tarkította. Sétányait vad pöszméte szegélyezte s virágágyaiban sürü bozót közül királyi büszkeséggel emelte Novák Antal nagyprépost.
