Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-14 / 11. szám

IX. évfolyam. ll-ik Kzám. §zatmár, 1900. márczius 14. POLITIKAI ES TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy éyrs — — — —---------— — 6 korona — fillér. Fé lévre-------—------— — — 3 „ — Ne gyedévre — — — — — — — I 50 „ Tanítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 14 fillér. Népünk veszedelme. Ungvármegye törvényhatósági bizottsága f. év febr. 26-án tartott gyűlésén határozatilag kimondotta, hogy: „Hont vármegyének a pálin- ka-ivás meggátlása tárgyában a képviselőházhoz intézett feliratát hasonszellemü felirattal pártolólag elfogadja, s addig is, mig ezek alap­ján a törvényes intézkedések ineg- tétetnek, a nagy-bereznai járásban és az ungvári járás szerednyei vi­dékén pénz — és áruhitel szövet­kezetek sürgős felállítása iránt a bel­ügyminiszterhez felterjesztést tesz.“ Szomorú valóság ez, mely az ottani helyzetet elég világosan doku­mentálja, és méltán, mert ez a nép teljességgel az alkohol mámoritó „illatában“ találja fel minden illúzió­ját, különösen Ungmegyének észa­kibb részén a ruthén elem, hová a törvényhatóság fenti határozata is konkludál. Ruthén nép- és pálinka; olyas valami fogalom e vidéken, hogy egyik a másik nélkül már nem is képzelhető. Mihelyt ruthén népről van szó, a képzettársításnál fogva mindjárt utána jön az ő ideálja, a pálinka. Hogy a fenti intézkedés égető szükség e vidéken, az bizonyitásra nem szorul, mert ha tekintetbe vesz- szük azt a nyomort, melyben ezen nép valósággal már csak vegetál; — ha tekintetbe veszszük a beván­dorlóit zsidóknak e népen való ural­mát amint üstökénél fogva tartja s béklyóba veri egyéni- és polgári sza­badságát; leigázza, kivetkőzted min­den vagyonából, aztán, — mint aki jól végezte dolgát, szóba sem áll vele, — úgy helyén való, hogy mig az országos intézkedés megtörténik, addig is vas-kezekkel kell gátat vetni a dulásnak s minden alkalmat felhasználni a mélyen elharapódzott seb némileg való gyógyítására. Hogy mily nagy riadalmat oko­zott „Izraelben“ Egán Edének — a Felvidék megmentésére kiküldött miniszteri biztosnak Munkácson tar­tott népes értekezleten elmondott beszéde, kitűnik abból, hogy Da­rányi földművelésügyi minisztert az országgyűlésen meginterpellálták, és miért? Mert köztük élt egy ideig, saját szemeivel látta-tapasztalta azon vandalizmust, melylyel a felvidéki népnek megküzdenie kell a kazá­nosokkal szemben. „ Mit mond Egán Ede? íme né­hány szava: „E felvidékan, hol a kiskorú ruthén nép mellett egy má­sik eszii nép is él, mely jobban ismeri a törvényt az ügyvéd­nél,— különleges intézkedések kel­lenek,“ — aztán igy folytatja: „Az Amerikába való kivándorlásnak egyik fő oka a bevándorlás ; itt haroz van, s ahol harcz folyik, ott ellenség is van. Ez az ellenség a Galiczia felől beözönlő zsidók óriási serege, mely ravaszsággal és nagy eszével kiszipolyozza a föld népét.“ De szóló tagadja, hogy ez a faj zsidó volna. „Meg kell őket nézni. Ezen emberek herkulesi alakúak, fizonomiájuk szőke, fejalkatuk- ka- rekterük más, mint a hazai zsidó- ságé; ez bátor, vakmerő, szinte vad és ravasz. Ez nem zsidó, ez kazár regenát, aki csak később lett zsidóvá. Ellenben a hazai zsidó, aki Judeából való alacsony termetű, göndör hajú, barna, simulékony, alázatos.“ Váltig replikázott a szónokkal Bartha udön és védelmezte hitsorsosait, de a mi­niszteri biztos határozott elszántság­gal rontott neki a zsidók emanti- pátiójának s hangsúlyozta a zsidó elem megrendszabály ozását, mint oly egyén, ki önmaga tanulmányozta furfangos- zsarnokias eljárásukat a szegény néppel szemben, javasolva, hogy a Felvidéket meg kell menteni e szipolyoktól az által —hogy ki kell utasítani őket oda, a honnan jöttek. íme a felvidéki nép rákfenéje, mely a szegény népet először alko­hollal elkábitja s aztán valósággal megzsarolja — saját czéljaira hasz­nálja föl. Ezen —- a felvidéki nép érde­kében tartott értekezletnek a többek között volt egy üdvös eredménye t. i. hogy e vidéken több iskolák sürgős felállítása határoztatott el, melyből napnál világosabban kivi­láglik ama körülmény, miszerint nem elég hatósági intézkedéssel egy népet a jó útra terelni, hanem igen­is szellemi táplálék szükséges neki első sorban, mely megaczélozza őt A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány- sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vetetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdán. a további küzdelemben; felvértezi oly fegyverrel, melyen semmiféle obstruktiós erő győzedelmeskedni nem fog. Ha itt kezdték volna már egy pár évtizeddel előbb, úgy most hol folytatták volna? . . . * Álljunk meg itt egy kissé, s nézzünk széjjel széles e hazában, hogy mily pusztítást visz véghez nemcsak a Felvidéken, de a többi városon és falun az emberek között az alkohollal való visszaélés, — a legbiztosabban ölő gyilkoló méreg: a pálinka. Elgyengeti ez úgy szellemileg mint testileg az embert, s tudjuk azt, hogy amely nép fizikai ereje és szelleme gyenge, annak ellenségei könnyen sírját ássák meg. Hogy milyen mélyen van a seb, mutatják azok a följajduló várme­gyék, hol az intéző körök jónak látják már a törvényhozáshoz for­dulni gyógyírért. De addig is, mig ez bekövetke­zik, az iskolában s azon kívül föl kell venni a harczot az emberiség, — a haza és Isten iránti végtelen szere- tetből; megtenni mindent, mi erőnk­től telik, hogy gátat vessünk e vésznek. De mily eszközzel foghatunk hazánk ezen rákfenéje gyógyítá­sához ? Első sorban : „mértékletességi egyesület“ megalkotása által, mely­nek egy községből sem volna szabad hiányozni, hol arra szükség van. Értessük meg a néppel, hogy: a pálinka megöli a lélek és test üd­vét és jólétét, földulja a házi békét; elvonja az Isten áldását és vele a vagyont; tönkre teszi a keresztény és polgári becsületet; megakadá­lyozza, hogy egészséges nemzedékek származzanak. Ha képes lesz ezt megérteni a nép, csak akkor állíthatjuk meg a sikamlós utón, s terelhetjük vissza az elkorcsosulás lejtőjéről. Olvastam egyszer egy kis könyv­ből, melynek czime: „A keresztény mértékletesség Társulata.“ Ezen kis könyvben a magyar- nemzetnek egy féltett kincsére — az adott szóra van alapítva az ön­megtartóztatás, és nagyon helyesen ; Budapest képviselet REDSZLER JÁNOS vászon és készfehérnemii üzletében Szatmár Kazinezy- utcza Wallon Lajos ur házában tavaszi gyapjú és selyemkélme újdonságok ismert nagy választéka megérke- ’EM? Ti MííW' zett, s kérem ennélfogva a nagyérdemű közönség pártfogását vagyok kesz szolga atta .

Next

/
Thumbnails
Contents