Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1900-02-14 / 7. szám
„HETI S Z K M L E“ (7-ik szám.) 3 Gábor, a másodikon Matkó József, a harmadikon Fűrész Pál. A jelöltek közül egyhangú szavazással Koós Gábor leli megválasztva. Első osztályú irnokságra Matkó József, a II. osztályúra Berky István választatott meg. Néhai gróf Majláth Antal egy ha- sonszenvi kórházra alapítványt tett, azt a belügyminiszter, mint tudvalevő, a király- helmeczi hasonszenvi kórháznak Ítélte oda, mig az itteni hasonszenvi kórháznak nevezett apóidénak csak abban az esetben Ígért a kamatból némi morzsát juttatni, ha a kórház a törvény kívánalmainak megfeleiőleg át fog alakíttatni. Törvényhatósági közgyűlés a jogügyi szakbizottság javaslatára kimondja, hogy ezek után a régebben tervbe vett hasonszenvi kórház építését elejti s csak az esetben hajlandó uj építkezésbe belemennni, ha a miniszter előre tudatja a város közönségével, mily összeget ad a Majláth-féle alapitvány- kamataiból a kórház czéljaira. A szatmár-erdődi vasútra 95000. frt. törzsrészvényt jegyzett elő a város. A részvénytársaságnak, hogy megalakult, szüksége van a pénzre; de üres a pénztár. Az erdő alap sem tarthat örökké I Uj forrásról kellett gondoskodni. Ilyen uj forrás lett a bikszádi vasút alapja, s a szegények alaptőkéje. A közgyűlés innen vétette kölcsön 5% kamat mellett a törzsrészvények értékét. Az uj korona számítás nemcsak a szegény embernek, de a városnak is bajt, újabb költséget hozott a nyakára. A gyámi hivatalnál a sok pénznek korona értékre való átszámításával annyi a dolog, hogy a közgyám hat hónapi időre egy dijnokot kapott a közgyűléstől kisegítőül. A socialistikus bajok ' orvoslása végett a megyékben s nagyobb városokban úgynevezett munkásközvetitők vannak szervezve. Minthogy azonban nálunk a munkások ke- veslete a kínálatot kielégíti, a város törvényhatósága felir a földművelésügyi miniszterhez, hogy városunk területén külün munka közvetitőre nincs szükség. Az uj tűzoltó főparancsnokot, Nádpa- taky Gusztávot, a közgyűlés megválasztja, illetve állásában megerősíti. Ferenczy Jánost a volt főparancsnokot, eddigi állásától felmenti, azon kijelentéssel, hogy az uj főparancsnoknak az egyesület vagyonát leltár szerint adja át s 15 napon belül legyen arról jelentést. Mátray Lajos indítványát, hogy Írjon fel a város a kormányhoz a végből, hogy azon szőlős gazdákat, kik a filoxera által kipusziitott szőlőterületeiket újra beültetik, szőlőterületük nagysága szerint, tíz éven keresztül 400—1000 liter bor fogyasztási adó elengedésben részesítse, helyesléssel vette tudomásul a közgyűlés is ily értelemben felir a kormányhatóságh z, s átír pártolás végett az összes törvényhatóságokhoz. Az ovoda egyesület városi óvoda néven nevezett óvodáját átadja a városnak 37902 korona vagyonával együtt. Minthogy a város nincs abban a helyzetben a lakosság megterheltetése nélkül a kor követelményeinek megfelelő épületet emeljen a kisdedóvás ügyének, az ovodát vagyonával együtt felajánlja a kormánynak, hogy állami ovo dát emeljen a kiküldött bizottság által kiszemelt alkalmas telken. A szatmármegyei gazdasági egyesületnek a törvényhatóság, 800 koronát szavazott meg az őszszel rendezendő lóverseny céljaira. A rendőrök 5%-os korpótlékának ügyében kimondatott, hogy az a törzsfizetéshez nem számítható, hanem külön jutalom gya- nán tekintendő, mely igy a nyugdíj alapba sem tudható be. A németi ref. egyház beteg tanítójának helyettesítési dijat kért a várostól. Három havi időre 120 ftot helyettesi- tési dijat szavazott meg a közgyűlés, úgy azonban, hogy azt többé egyetlen egyháznak sem fogja megadni. A beteg polgármester két havi szabadságidőt kapott. Á Széchenyi-Társulat. A nemzeti érzés szülötte. Azoké az időké, midőn a magyar társadalom tudatára kezdett ébredni a nép szánalmasan elhagyatott kulturális helyzetének, s belátta, hogy azokon a fenyegető bajokon, melyek az alsóbb néposztály szellemi és morális sülye- déséből fakadva valóságos viharként tornyosulnak a nemzet feje felé, ha másként nem lehet, vállvetve, egyesitett erővel is segíteni kell. Ez az ébredés hozta lé re varmegyénk emez elsőrangú kultur egyesületét, mely attól az időtől fogva áldásos tevékenységét nem szűnt meg szélesebb és szelesebb körben kifejteni a vármegye határai között. A lelkesedés, mely életének hajnalhasadása pillanatában üdvözölte, mondhatni óriási volt. Bejárta a vármegye társadalmának minden rétegét. Méltó volt intelligen- tiánkhoz az a fellépés, melylyel a Széchenyi- Társulat ügyét kezébe vette. A buzgó, önzetlen jellemek falanx módjára csoportosultak köré, leikök egyedüli vágya volt, hogy a nép műveltségi fokát a kívánt színvonalra emeljék, s a nemzeti nyelv terjesztése által keblében a hazafiságot ápolják és megszilárdítsák. Óvodák és ismétlő iskolák nyíltak meg egymásután a legexponáltabb helyeken, ahol épen legnagyobb szükség volt reájok. Mondani se kell, hogy a tudatlan nép bizalmatlanul, sőt itt-ott lelketlen izgatások hatása alatt ellenszenvesen fogadta az újítást. Azonban nem tágítottak, akik a népnek valódi javát hordták szivükön, s pár évi működés után kénytelen volt elismerni a legbutább paraszt, hogy a Széchenyi Társulat a községtől, melyre rátette kezét, köszönetét és hálát érdemel. Kár, hogy az ügy iránt az intelligentia részéről az utóbbi időben lohadt a lelkesedés, csökkent a buzgalom, ámbátor most is vannak derék bajnokok, kik kitartanak az eszme becsülete mellett. A társulat ma is, habár lassan, de biztosan halad czólja felé, s nemes hivatását vármegyénk kulturális életének fellendítése körül szépen tölti be. A társulat igazgatója által a múlt választmányi gyűlésen felolvasott jelentést a múlt év működéséről közérdekű voltánál fogva egész terjedelmében adjuk. Tekintetes Választmány ! Társulatunk 1899. évi működéséről, az előfordult fontosabb mozzanatakról, továbbá a Társulat jelen 1900 évi működési tervéről jelentésemet a következőkben van szerencsém előterjeszteni. Midőn a szegény olasz egére már jól felhaladt a nap, előveszi tarisznyáját, kiveszi po- lentáját, letör belőle egy darabot, azt jó ét- vágygyal “elkölti és iszik rá hideg vizet. Ebédje is ugyanaz, valamint vacsorája. Vasár- és ünnepnap is ugyanazzal él. Még a husvét sem tesz nála különbséget. így él a legszegényebb olasz paraszt. Valamivel jobban élnek az úgynevezett kontadinók vagyis számoló gazdák. Ilyen gazdákat úgyszólván minden holdnyi területen találsz egyet. Ez a polentán kívül főzeléket is eszik, melyet földjének vetemé- nyéből készit, minő pl. a burgonya. Sőt estére azt a luxust is megengedi magának, hogy salátát készít olajjal, és mi több, azt meg is sózza. De húst ő sem lát kivéve a laka- dalom napját. És ekkor bőviben kijut a hus- eledelből a násznép minden tagjának. Násznép alatt Olaszországban a boldog párt, ennek hozzátartozóit és szülőit értik. Laka- dalom napján mindenki elé három tányért tesznek. Minden tányérban, különféleképen elkészítve egy-egy kiló hús vár elfogyasztásra. Ekkor tehát a násznép minden tagja egy nap alatt három kiló húst fogyaszt el ; elfogyasztja egészen, ami annak a bizonyítéka, hogy az olasz parasztnak jó a gyomra. Magától értetődik, hogy ez alkalomra bor is jut.. Hogy el ne feledjem, itt Írom le azt a módot, ahogy az olasz paraszt a bort preparálja. A köznép által termesztett bort csak csigernek lehet nevezni. Már maga a szőllőfaj olyan, hogy inkább a mennyiségre mint a minőségre való tekintettel termesztik. Egymástól 8—10 méternyi távolságra vadfák vannak ültetve. E fák dróttal vannak egymással összekötve. A szőllőtő karóként simul a fa törzséhez aztán felkuszik a fa lombos ágaira, innét tovább küldi hajtásait a dróton és ennek közepe táján összeér a hajtás a másik fa szőllőhajtásával. A fák lombjainak sűrűjében s szőllő sohasem érik meg egészen. Innét a bornak savanyu ize, eltekintve attól, hogy a szőllőfaj sem tartozik a finomak közzé. A fák a szőllőhajtá- sokkal szép képet nyújtanak. Ez okból nevezik Olaszországot kertnek. Ami a parasztok által termesztett bor értékét csökkenti, ez az, hogy annak talaja közönséges szántóföld, az is szegényesen ápolva. És emellett az olasz paraszt alaposan tönkreteszi a bort azzal, hogy a mustot megfőzi. Ezt azért teszi, mert nincs pinczéje, melynek hűvössége megóvná a bort a megromlástól. A felfőzött bor pedig eláll a szobában is. Az igy termesztett és preparált bor csak néhány perczenttel jobb a mosléknál. Nem is nagy az ára az ilyen bornak, 15 krajczárért lehet akárhol kapni egy litert. Ezelőtt néhány évvel, midőn a francziák élelmessége még nem használta fel az olaszok szegénységét, a közönséges olasz bornak alig volt ára. Egy üres hordóért egy másik, hasonló nagyságú hordót borral töltött meg az olasz bortermelő paraszt. Hogy tárgyamra visszatérjek, természetesnek fogja találni a t. olvasó, ha az.olasz egy-egy életre kiható ünnepség alkalmával, minő egy lakadalom, megtakarít egy néhány szoldit — olasz pénz 2 kr értékben — hogy bor is legyen az asztalon akkor, mikor nem sajnált kiadni 80—90. krt egy kiló húsért vagyis egy személyre 2 f. 40 — 2 f. 70 krt. És ez a hús sem valami finom, mintha csak taplót rágna az ember. Minthogy az olasz kontadino az ő földjén a szőllőtők közt búzát is termeszt, búza- kenyérrel ól. De minő kenyér 1 A tésztából, melyhez sem kovászt, sem sót nem vegyit,
