Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1900-12-05 / 49. szám
XII. évfoyam. ftO-ik szám. Szatmár, 1900. Deczembor 5 HETI SZEMLE. V. POLITIKAI ES TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évre — — — — — — — — 6 korona — fillér. Félévre —-------— —----------------3 „ — Ne gyedévre — — — — — — — 1 50 „ Tanítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTQ." A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázniány- sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vétetnak fel. Nyilttér sora 40 fillér. A lí»|> megjelenik minden szerdán. Menjünk Amerikába. Lapunk múlt számában emlékeztünk meg röviden azon lelketlen üzelmekről, melyeket különösen hazánk szegényebb vidékein a speku- látio felesküdt apostolai szabadon emellett minden hazafias, sőt emberi érzést félretéve napról-napra elkövetnek. Elbolonditják a szegény, félrevezethető népet, hogy attól a kis vagyonkájától is megfoszszák, amit még megkíméltek számukra az idők viszontagságai. Beletaszit- ják a legszánalomraméltóbb nyomorba, hogy maguknak pénzt szerezzenek. És ezek a bitangok büntetlenül, szabadon folytathatják alávaló mesterségüket, nem mer ellenök fellépni senki, nehogy valamiképen antisemitismus hírébe keveredjék. Mert hát azok a kufárok véletlenül mindig és mindenütt zsidók, kiket az általánosan bevett társadalmi felfogás szerint bántani nem szabad. Nem szabad, pedig a bűn, amit elkövetnek, — égbekiáltó, rettenetes. A kormány felhívásaiban csak utasításokra szorítkozik, hogy a hatóságok igyekezzenek felvilágosítani a tudatlan népet és minden rendelkezésökre álló eszközzel tartsák vissza a kivándorlástól, azt azonban még csak távolról sem pedzi, hogy tekerjék ki a nyakát az ilyen szívtelen népbolondilókuak, mihelyt a kezek ügyébe kerül. Az ágens pedig mutatóujjánál fogva a mellényzsebbe' erősített tenyerével legyezget és lebeg tovább a hatóság emberei közöd, tudva azt, hogy ez a loyalis fellépés nem sokat árt az ő üzletének. Elég az hozzá, hogy a kuntschaft napról-napra jobban virágzik, mit a vérszopó piócza önelégült mosolyra gömbölyödő ar- czával mindinkább konstatál. Mert ne gondolja senki, hogy összevissza csekélység, amit aljas mesterségével összeharácsol. Egész vagyon az, akár minden pereputtya bársonyba bújhat, mégis marad bőségesen nemcsak foghagymára, de libamájra is. Hiszen másként képzelni sem lehet, hogy valaki ilyen prostiutált munkára adja a fejét. — Az ágens azonkívül, hogy megkapja szállítmánya után az őt megillető perczentet, a hurokra került szegény áldozatok vagyonkájáff“akik szö- szön-boron adnak el mindent, csakhogy minél hamarabb eljuthassanak abba a mesés Eldorádóba, olcsó árért megkaparitja. Lesz belőle könnyű szerrel háztulajdonos és földesur. Had’ sírjon majd a bolond paraszt Amerikában, az ő rá egyáltalán mit- sem tartozik. Aki nem hiszi, hogy igy van, vegyen magának fáradságot és győződjék meg róla. Nagyon jól tudják ezt azok is, akiket illet, mégsem mernek belemarkolni a darázsfészekbe. Félrendszabályokat statuálnak, melyeknek a szegény népre nincsen semmi jótékony hatásuk. Palástja alatt a szédelgés burján módjára tenyészik. Tessék megbo- xolni azokat az elvetemült kufárokat a törvény szigorával, de alaposan, hogy nyögjenek is bele egy kicsit. Tessék az idegent kivezetni az ország határára és ott taszítani egy jót rajta, hogy vegye észre magát, merre van tulajdonképen az ő hazája, hogy ne merészkedjék idegen földön tiltott mesterséget űzni. Tessék határt szabni az ámításoknak, tessék elkobozni az összetoborzott vagyont, és a machinátorokat megfelelő és jól kiérdemelt fegyházbüntetéssel sújtani. Megcsappan akkor a jókedv, az ágens ur észhez kap és vagy kimasirozik oda, ahonnan hozzánk szakadt, vagv ha ezen az áldott földön látták ideg szemei a napvilágot, tisztességesebb munkára adja a fejét. A szolgabirák, meg a jegyzők atyai tanácsait, melyekkel észre akarják a népet téríteni, megmosolyogja és hamar meg is találja rájok a slagvortot. Hiszen az urak azért beszélnek, mert nálatok nélkül nem tudnak *j§ TÁRCZA. Emlékvers. (Serly Ferencz isk. igazgató és neje, szül, Jerabek Borbála névünnepén.) E verssel emelem kelyhemet Te érted! .... Remélem — Ferenczem — beszédem megérted ; Megérted lényegét, melyre kelt ez ének, .............Szép fejtegetését eszem szekrényének. Ne essél egyébbként kétségbe kedvesem, . . . Nem leend temérdek e fejtegetésem. Szerénységem esmert, Te sem ellenkezel. Beszédem ép ezért megkezdhetem ezzel: Égnek Fejedelme, seregeknek Feje ! Ez este — Te érted — Ferencznek estéje, És ezért én kérlek e vendég sereggel : Kegyelmezz Énjének, éltesd egészséggel. Terjesszed feléje kegyelmednek fényét, Ne lelje semerre testének veszélyét. Tenyésztess keblében kegyes érzelmeket, Szeressen engemet s e szép vendégeket. Seregével szemben derék Vezér legyen, Szeretve, kedvelve térségen és hegyen. Kedves feleségét szeresse, boczézze, Kedvét két gyermeke épséggel tetézze. S mert kell ez életben: pénze legyen elég, — Ember" életében ez lényeges kellék. — Szép neje, gyermeke szeresse, kedvelje, Életének fényét, kedvét ez emelje, — — De mert ez estének természetes fele Kedves némberednek*) lővén felszentelve, Kérek még egy csepp lét e kehelybe szépen Mert terjesztem beljebb megkezdett beszédem . — Kedvelt Ferenczemnek kedvelt felesége ! E perczben Te érted zeng nyelvem beszéde. .... Éltessen Tégedet Égnek Fejedelme, Épséggel, erélylyel lepjen meg kegyelme. Lelj fel békességet kedves seregedben. Ne legyen ellened némber ez életben. Kedves Ferenczednek légy hiv felesége, Két szép gyermekednek szerelmetessége. És Végre még egyet, de ne neheztelj meg: E szép névestékhez keresztelést érj meg, Mert e két gyermekhez még egy-két testvérke, — Nemde kedves Ferencz ? — bezzeg még felkérne. Beh szép képet nyerne ezzel seregecskéd — Szemlélvén meg benne egy-két némberecskét, . Melyek tested, lelked szépségét, erényét Felvéve — képeznék szentélyednek fényét. Seregeknek Feje, Égnek fejedelme! Engedd, teljesedjék keblemnek kérelme. Éltesd Ferenczemet s kedves feleségét, Pénz, erély s épségnek ne érezzék végét. Kedves vendég sereg! ... Ez beszédem vége .’ Éljen Ferencz! éljen kedves felesége ! Elzengő e verset Beregmegye székhelyén, deczember elején: Radies Mihály. *) Borbála decz. 4. Egy jó emberről. Őszbeborult, szelíd ember volt. Halvány arczára egy küzdelmes élet rótta fel barázdáit, szemeinek elmélázó tekintetében csak a boldogság, a nyugalom reménye tükrözte vissza az életkedv biztató sugarát, a hitet, hogy egyszer még ő is boldog lesz. Boldog? A különben hallgatag embert e gondoINGÜK JÓZSEF szabó üzletében tartalékos tisztek előnyös árak mellett fölszereltetnek, polgári ruhák legújabb divat szerint készítettnek, fekete színes öltönyök, téli kabátok bámulatos olcsó árak mellett készítettnek.
