Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1900-08-29 / 35. szám

IX. évfolyam. 35<ik szánt. izatmár, 1900. augusztus 30. HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ( ■ V ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évrs — — — — — —-------6 korona — fillér. Fé lévre — — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — —-----------------— L 5o „ Ta nítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő 15 Á T II O R Y E IN D R E. A lap kiadója ; A ,RÁZMÁNY-SAJTÓ.“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány- sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vetetnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. >V lu]> megjeleuik minden szerdán. A király a nemzethez. Amilv őszinte volt a nemzet ér­zelmeinek megnyilatkozása felséges királyunk születésének 70-ik évfor­dulóján, épen oly gyöngéd és köz­vetlen a királyi válasz, melyet az áldott lelkű uralkodó Magyarország miniszterelnökéhez intézett, hogy adja tudtára hódoló nemzete minden fiának. A legfelsőbb kézirat követ­kezőleg szól: „Kedves Széli! Hetvenedik szü­letésnapom alkalmából a magyar korona országainak összes lakossá­gától oly számos szerencse- és üdv- kivánat érkezett Hozzám és a hűség is oly sokféle alakban nyilvánult, hogy a Személyein iránt való álta­lános ragaszkodás lélekemelő mó­don nyert kifejezést. Mélyen meghatóban utasítom Ont, hogy legmelegebb és legbensőbb küszöbeiéinél, mely még a legtávo­labbi kunyhóba is eljusson, ország­szerte hirdesse. Tudják meg Magyarország né­pei, hogy életemet javaknak szen­teltem, hogy boldognak érzem Ma­gamat jólétüket előmozdítani, hogy a hiiség, hazafiasság és kölcsönös bizalomban látom azon erős táma­szokat, melyeken a haza jövője nyugszik. A mindenható Isten áldja meg és oltalmazza azon kapcsot, mely Engemet népeimmel összeköt. Kelt Ischlben, 1900. évi augusz­tus hó 19-én. Ferencz József s. k. Széli Kálmán s. k. A közvélemény és a zsidókérdés. Tiszteletet mondunk Kovács Leo urnák. Férfias nyíltsággal és alapos tudással tárta föl a Galíciából váro­sunkba beözönlő zsidó csőcselék özeiméit, s ugyanakkor, hogy félre ne értessék, igen helyesen, kiemelte az intelligens zsidóság hazafiasságát. Mégis félreértették. A közügyek iránti lelkesedés­nek, a város érdekeit felölelő gon­doskodásnak nem csekély foka kell ahhoz, hogy valaki ir^.ipság az el­ámított közvélemónynyel szembe- szállva, őszintén és leplezetlenül hozzá merjen szólni a zsidókérdéshez. Ez a kérdés nálunk,, ne nyalj hozzám.“ Ki azt feszegetni meri, az illiberális, ultramontán, antiszemitának lesz ki­kiáltva, közönségünk pedig annyira önállóban, annyira hijján van az egészséges közvéleménynek, hogy belemegy vakon a zsidó szellemű sajtó által keltett hangulatba. A szomszéd Mármaros, Bereg, Ugocsa és Ung megyéknek a kul­túra alacsony fokán álló, de munka­szerető és becsületes népét teljesen tönkretették az uj honfoglalók. Aki e megyékben megfordult, tudja, minő lolketlenséggel s vakmerőén pusz­tították el a gonosz indulatu, furfan­gos jövevények alig egy negyed­század alatt a köznép jólétét, szabad­ságát, vagyonát, erkölcseit — szóval mindenét. Áz egykor erőteljes, jómódú munkabíró paraszt most elcsenevé- szett, koldnsszegény rabszolgája egy Galicziából bevándorolt söpredék­népnek. De erről Írni, szólani, ebben segíteni akarni, tiltja a közvélemény, mert az a Galicziából beözönlött cső­cselék véletlenül — zsidó. Ha látjuk és tapasztaljuk, hogy piaczunkon a csalás mennyi furfang- jával hálózzák be az uj polgártár­sak vidékünk jóhiszemű földmives népét, s hogy a szegény paraszt egy idegen jövevényhad hasznáért hul­latja keserves verejtékét; ne mer­jük ez ellen fölemelni tiltó szavun­kat, mert az a jövevónyhad — zsidó, a zsidót pedig immunissá avatta ná­lunk a — közvélemény. A múlt héten olvastam, hogy 15 negativ megye van az országban, Gyerekségek. A gyerekségekhez nem föltétlenül szük­ségesek a gyermekek, most mégis mivel Manókáiól van szó, a gyerekségek nem múlnak el gyermek nélkül. Manóka és Nanóka jó barátok voltak s így egyformák. De mégis volt különbség is köztük : Nanóka vén banya, Manóka pe­dig 3 éves aranyos kis baba, mellesleg fiú volt. Nanóka korán kelt fel s lokötőben járt; Manóka pedig kis kötőjébe dörgölte az orrát, ha fölköltöttók s legfeljebb nagyon fölköltős volt, mert szeretett aludni. Manóka négykézláb is eljárt, Nanóka pedig mert vénasszony volt, megelégedett hárommal. A paedagogusok azonban és a pápaszemes dadák, mint szakférfiak és szakasszonyok csak egy lényeges különbséget állapítottak meg Manóka és Nanóka közt t. i. hogy mindketten gyerekek, csak, hogy az egyik három, a másik pedig egy hián hetvenhá­rom éves. Volt a Nanókának egy mérges órája, a melyik a szempillantást is mutatta. Mikor az megérkezett a Manóka olyan formás obstonktiot rendezett a kis kezével, hogy a kova is összetört volna a Nanóka-dada zse­bében; úgy összenéztek egymással, mig Na- nókában a végén egy csepp tűz, Manókában pedig egy szikra viz sem maradt, úgy bele­izzadt a verekedésbe. Mérges teremtés volt mind a kettő. Egy szép tilinkós délután, mikor a vén bacsu nótázott a kis bojtár hátán, lehallat- szott a pusztára : csitt, csatt, dühösen költ fel Manóka a manóba. Ne sírjon Manóka 1 csitította a dada, Nanóka. Csak azért is, bümbüm á! Még a csacsi is megsajnálta s esőt jósolt; i-á 1 i-á 1 Könybeborult a Manóka élete. Ojjé! Babuka, babuka! Megyünk tata, tralala, bum az ajtónak, bum, bum. Szegény Nanóka a vén gyerek úgy csitította a kis gyermeket ; de nem használt. Nanóka mint a Popoka- tepete tűzhányó hegy folyton hányta a tü­zet, úgy hogy Nanókáról csörgött a veríték. Szegény Nanóka 1 Utoljára a nagyságához folyamodott: nagysága sir a gyerek és nem tudom le­szerelni. Hát szerelje fel, adja oda neki, a miért sir, bökte oda a nagysága. De semmiért sem sir, sírta a vén asszony. Semmiért nem sir a gyerek ! kontra volt a válasz a nagyságától. De most semmiért sir — recontra, á, á I rebegte Nanóka. Menjen a manóba ! Menjen vele a komédiába! adta ki az ukázt a nagysága. Délután volt. Hogy regényesen kezd­jem, egyike volt azon délutánoknak, melye­ket verőfényeseknek szoktak nevezni a tér­m JÓZSEF szabó üzletében Szatmár Deák-tér (városház épület.) Teljes katonai fölsze— relési czikkek raktára, egy éves önkéntesek, tartalékos tisztek elegánsan és előnyösen fölszereltetnek, elvállalom mindennemű egyen­ruhák átalakítását, polgári ruhák a legújabb divat szerint készíttetnek. Papi öltönyök, reverendák előnyös árban. TÁBCZA.

Next

/
Thumbnails
Contents