Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1900-08-15 / 33. szám

JET I ___S Z E M L E“ (33 ik szám) 3 me lyet nem keresett, hanem úgy ajánlottak fel neki, elfogadia, hogy igy főpásztoia le- hessen annak az egyházmegyének, hol a népszerű főherczegi család lakik, melynek közel szomszédságában volt főpapi szék­helye, 1899-ben január hóban nevezték ki püspökké. Steiner politikailag is nagy szerepet játszott. Nagy tevékenységet fejtett ki az egyházpolitikai küzdelmek alatt, melyben ő volt a kormánynyal szemben erélyesen küzdő főpapi vezér. Legutóbb a magyar katholikus jubile­umi ünnepségek rendezésében volt nagy része és tudvalevőleg befolyását annyira ér­vényesítette, hogy nemcsak Esztergomban, hanem Székesfehérvárott is készült, jubiláris ünnep, ezt azonban hirtelen halála megaka­dályozta. Függetlenségét és hajthatatlanságát ta­lán legjobban jellemzi, hogy magas méltó­sága daczára sem rendjele, sem egyéb ki­tüntetése nem volt. Az elhunyt után végrendeletnem maradt. A beteg séf/ története. Steiner Fülöp dr. székesfejérvári püspök julius 1-je óta tartózkodik rendes nyaralási helyén, Teésen. Kedden estefelé szertartójá­nak, Viszota Alajosnak, és Bundala Mihály központi szemináriumi spirituálisnak kísére­tében sétakocsizást tett az erdőbe. Mikor odaértek, leszálltak a kocsiról, mert a püs­pök gyalogsétát kívánt tenni. Alig távozott azonban száz lépésnyire fogatától, midőn hirtelen roszullét lepte meg. A püspök fe­jéhez kapott és megtántorodott. El is esett volna, ha kísérői karjaikban fel nem fogják. Az elalélt főpapot erre gyorsan kocsira, tet­ték és visszahajtattak vele a villába, hol azonnal ágyba fektették. Egyben táviratoz­tak Rutsek dr. orvosért Várpalotára és Bi- erbauer dr. megyei főorvosért Székesfejér- várra. Időközben a beteg ismét visszanyerte eszméletét és Mayer kanonokot kérette ma­gához Székesfejórvárról. Nemsokára rá azt az óhaját fejezte ki, hogy gyónni szeretne. Sebestyén József teési esperes-plébános meg­hallgatta a püspök gyónását s azután ellátta az utolsó kenet szentségével is. Az orvosok konstatálták, hogy a 61 éves főpapot szél­hüdés érte. Beszélő képességét nem vesztette el, de állapota nagyon aggasztónak bizonyult. Betegágyához sietett dr. Major Ferencz or­szággyűlési képviselő iSj ki a legnagyobb gonddal ápolta a páczienst. Szerdán némi javulás látszott bekövetkezni állapotában, mert nem állott be kompíikáczió, de az el­múlt éjjel válságosra fordult állapota, oly annyira, hogy a legrosszabbtól kellett már tartani. A szélhüdés következtében Steiner püspök bal szájszeglete és bal szeme meg­merevedett. Pénteken délután 1 órakor tüdővizenyő lépett fel. Ekkor az orvosok már feladtak minden reményt. Az egyházfejedelem per- czei meg voltak számlálva. Mindazáltal erős szervezetével sokáig kellett küzdenie a ha­lálnak. A vas-szervezet csak lassan engedett a szélhüdésnek, mely tagról-tagra terjedt, mig végre éjfél után 2 óra 15 perczkor az őt önfeláldozó gonddal ápoló orvosok karjai­ban kiszenvedett. Városi közgyűlés. Szatmár, d.900, augusztus 13. Városunk törvényhatósági bizottsága e hó 13-én tartotta meg aug. havi rendes köz­gyűlését Hermán Mihály polgármester elnök­lése mellett, kit a főispán bízott meg a gyű­lés vezetésével. A gyűlés nem valami látogatott volt. Bizonyosan a nagy munka­idő és fürdőzés tartotta tsjvol a városatyák egy részét. A polgármesteri jelentés megint foglalkozott az üresedésben levő plébánia ügyével, melyről a következőket hozta a közgyűlés tudomására: A város kegyurasá- gához tartozó róm. kath. plebánosi állás be­töltése ügyében a városi tanács megbízta a polgármestert, hogy .a közgyűlés katholikus vallásu tagjainak a közgyűlésen kivül álló több tekintélyes róm. kath. egyházi taggal való kiegészítése mellett igyekezzék a róm. kath. egyházi híveknek e tekintetben nyil­vánuló akaratát kipuhatolni s a prezentálandó személyt a városi tanácsnak bejelenteni a további intézkedések megtétele végett. Be­fejezésül Ruprecht Antal bizottsági tag el- hunytáról emlékezett meg a jelentés, ki ön­zetlen működésével, minden szép és nemes iránti érdeklődésével általános tiszteletet és elismerést érdemelt ki. Emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvében örökítette meg. Kovács Leo bizottsági tag a hegyi vasút gyakori kisiklása és az idegen betűkkel és nyelven irt czógtáblák eltávolítása ügyében interpellátiot nyújtott be a közgyűléshez, melyet szóval bővebben meg is okolt. A kisiklás ügyében erélyes intézkedés megté­telét sürgeti, hogy, a mi még eddig szeren­csére nem következett be, halálos kimenetelű szerencsétlenség be ne következzék. Inter- pellátiójának második részénél városunkat egy szép fához hasonlította. Sajnos, úgymond, hogy e fa az utóbbi időben penészgombá­val leti tele, melyet kiirtani már nem lehet; de korlátozni igen. Penészgomba alatt azt a sok jövevényt érti, kik városunkban nap­nap után beözönlenek. Tele van az egész város pájszlival, melynek viselői minden nyelven beszélnek, csak magyarul nem. Idegen ákumbákumokkal ezek Írják tele czég- tábláikat és hirdetik: Itt kóser étel, kóser pálinka kapható I Miért ne lehetne ezeket magyar betűkkel Írni ? . . . Szóló annyira megcsömörlött már ezektől, hogy azt sem tudja, idehaza van-e akkor, mikor Szatmá- ron van. Erélyes intézkedést kíván itt is, mert az az óhaja, hogy a ki a magyar haza levegőjét szívja s annak kenyerét eszi, tud­jon és beszéljen magyarul. Az interpellátióra a polgármester nyomban megadta válaszát, melyet a közgyűlés is, az interpelláló Í3 tudomásul vett. A földművelésügyi miniszter leiratára munkásközvetitőül Pethő György gazdasági tanácsost választotta meg a közgyűlés. A Kossuth-kertbe tervezett gőz- és kádfürdő tervezetén a miniszter némi módo­sításokat kívánt. E módisitásoknak megfe- lelőleg a tanács a tervet Toásó Pál mü- épitészszel átdolgoztatja s az építkezést azon­nal megkezdeti. A közgyűlés a tanács ezen intézkedését jóváhagyta. Az ápril. és május havi adó elő-és le-- Írásokat tudomásul vették a városi erdők megvizsgálásáról a gazd. tan. által beterjesz­tett jelentéssel együtt. Az árvaszéknél egy dijnok alkalmazhatását 1901. márcz. 1-ig megengedték. Az ipartanács jegyzőjévé Tan- kóczi Gyula választatott meg. A városi óvo­Milyen feleletet is adhatunk tehát erre a kérdésre: mi a fegyelem: Dr. Kis Áron szerint: „A tanítónak tanítványai erkölcsi jellemének fejlesztésére irányított minden­nemű beavatkozását nevezzük fegyelemnek.“ Ha tehát a gondjainkra bízott gyermek eszét annyira fejlesztjük, hogy képes az igazat, a jót felismerni; ha szivét oda műveljük, hogy az erkölcsi jót szeresse; ha jellemét úgy szilárdítjuk meg, hogy ereje a jóban állha­tatosan megmaradjon : akkor már nemcsak neveltünk, de fegyelmeztünk is. S melyek azok az általános szabályok, melyek képesíthetik, vagy legalább irányt adhatnak a tanítónak arra, hogy mindezeket elérhesse ? A feleletet a következőkben fog­lalom össze: A tanító' tekintélye és egyénisége, továbbá a jutalmak és büntetések helyes mértéke és alkalmazása. Ha a tanító tekintélylyel bir tanítványai előtt, akkor bátran elmaradhat a sok bün­tetés; de a jutalmazás nagy részére sem igen lesz szüKség. Igen fontos dolog tehát, hogy a tanítónak tekintélye legyen, amely is lehet kétféle. Külső, erőltetett, hogy ne mondjam csinált, ha azt vas-szigor, megfélemlítés, mintegy porkolábi modor által éri el. Csakhogy ily esetben a gyermek nem azért cselekszi a jót, mert arról meg van győződve, vagy pláne, hogy tanítójának vele örömet szerezzen; s viszont nem azért kerüli a roszat, mert az rósz, mert vele tanítóját szomoritja: hanem mivel rettegi őt, mivel a büntetéstől fél. „Pedig a fegyelemtartásnak nem az a czélja, mondja Herbart, hogy a gyermeket büntetés által javítsa, hanem hogy mintegy|önkónytelenül vezesse a jóra.“ Szerezzen tehát a tanító olyan tekin­télyt, mely tanítványainak belső meggyőző­déséből, szeretetóből és bizalmából alakul ki. „A gyermeket csak a szeretet nevelheti“, mondja Eötvös báró. A szeretetteljes, a nyájas, az egyformán igazságos bánásmód legyen tehát vezérelve akkor is, mikor ju­talmaz, akkor is, mikor büntetnie kell. Ne ígérjen semmit, ne fenyegessen olyasmivel, amit nem teljesíthet; mert ha ez többször történik, tekintélye csorbul. Legyen vallásos és a vallásosságot igyekezzék tettel és szó­val tanítványai leikébe csepegtetni. Ragad­jon meg minden alkalmat, hogy az Isten jóságára, irántunk való szeretetére őket figyelmessé tegye. A közös nevelés az igazságszeretet is­kolája. Az igazság iránt való ösztön pedig mélyen bele van vésve a gyermeki lélekbe. Megítéli magát, társait és tanítóit. Igazság- szeretete szerint becsüli meg tanítóját. Igaz­ságos tanító, ha még oly szigorú is, mindig tisztelt, gyakran szeretett személy. Részre­hajlót, ingadozót se nem szeret, se nem tisz­tel, legfeljebb fél tőle. Legyen tehát a tanító éber, körülte­hsuk rom szabó üzletében Szatmár Deák-tér (városház épület.) Teljes katonai fölsze­relés! czikkek raktára, egy éves önkéntesek, tartalékos tisztek elegánsan és előnyösen fölszereltetnek, elvállalom mindennemű egyen­ruhák átalakítását, polgári ruhák a legújabb divat szerint készíttetnek. Papi öltönyök, reverendák előnyös árban.

Next

/
Thumbnails
Contents