Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1900-08-15 / 33. szám

dára vonatkozólag kimondotta a közgyűlés, hogy tekintettel a pénztár állapotára, a kettős óvoda építését elejti s most csak egy egyes óvodát épit azon a telken, melyet a közelebb összehívandó rendkívüli közgyűlés e czólra meg fog vásárolni.

Biky Károly ev. ref. esperes-lelkésznek a kórt 1200 kor. személy pótlékot megadták. Fizetésjavitást kapott Léber Antal főerdész is, kinek összes jövedelmét 3600 koronára emelte fel a közgyűlés. Jaslcovics Ferencz dalegyleti alelnök azon kérelmét, hogy a dalünnepély alkalmával fizetett 100 korona dij engedtessék el, elutasította a közgyűlés.

Fazekas József és társai városi adóbecsüsöknek, kik — Fejes képviselő szerint-rosz- szul Írták meg kérvényüket, de jól gondolkoztak —■ a kért czizmapénzt megadták.

özv. Giroltán Jánosnénak 164 kor. évi nyugdijat szavaztak meg.

Hatósági átiratok:

Maros-Torda vármegyének a hazai ipar pártolása, Kolozsvár vármegyének a hazai ipar védelme s N.-Várad városának a helységnevekről szóló 1898. évi 10. t. c. végrehajtása tárgyában átküldött átiratait a közgyűlés tudomásul vette.

Több tisztviselőnek szabadság időt adott a közgyűlés, mely után az 5 órakor véget ért.

4 _____ ____ „H

Hí

rek.

Tisztelettel kérjük mélyentisztelt előfizetőinket, szíveskedjenek előfizetési dijjaikat és a hátralékokot kiadóhivatalunkba beküldeni.

Személyi hir. Öméltósága a püspök ur vasárnap este Hámon Róbert szentszéki aljegyző kíséretében Székesfehérvárra utazott, s tegnap az elhunyt püspököt ő temette el. Onnan Budapestre és Velenczére megy, csak szeptember első napjaiban tér székhelyére.

Képviselőválasztás. Máramaros megye visói kerületében e hó 9-én nagy szótöbbséggel Nagy Ferencz államtitkár vállasztatott meg országgyűlési képviselőnek.

Egyházmegyei hírek. Huszár Flórián fel- sődomonyai plébános saját kérelmére okt. 15-től nyugdijaztatott, az igy megürült javakintő, igazságos és következetes, pontos és rendes; szóval egész magatartásával és fellépésével szolgáljon mintaképül tanítványainak. Mert a tanító tetteit senki sem bírálja meg jobban és igazságosabban, mint épen a tanuló.

Őrizkedjék attól a veszedelmes és nagyon is elharapódzott rósz szokástól, hogy tanítványainak csúf neveket osztogasson. Mert ezzel az illető gyermekből minden önérzetet kiölhet, meg a többiek czéltáblájává teszi.

S ha az ily gyermek panaszra jő, tanítója a csufolkodót meg sem büntetheti; mert hisz a csúf nevet ő tőle tanulta el.

Törekedjék arra, hogy előadás alatt tanítványai folyton munkában legyenek s ezáltal figyelmüket annyira lekösse, hogy ne legyen idejük elszórakozni s valami csintalanságon törni a fejüket. Erre nézve dr. Finánczy Ernő, mint igen hathatós eszközt, a kérdésekben való tanítást ajánlja: „A kérdés legyen azon eszköz, mely izgatja, nyugtalanítja, szítja a tanuló érdekeltségét és azt a léhaságtól ellenállhatlan erővel eltéríti; az legyen a korbács, mely az ala- musziságot, közönyt, padokon való faricská- lást, nevetgélést még félszinre sem engedi.

ÉTI SZEMLE“ 33-ik szám.)

dalomra aug. végéig terjedő határidővel pályázat van hirdetve. — Peér István munkácsi gymn. hitoktató saját kérelmére az egyházmegye kötelékéből elbocsátatott, hogy a premontrei rendbe léphessen. — Püspök ur ő méltósága Bagossy Bertalan képezdei tanárt a kir. kath. tanítóképző intézetben a tanulmányi felügyelő teendőivel bízta meg.

Tanárok változása. A nagykárolyi kegyesrendi tnnárikar tagjai közül Jakab Gyula Pozsony Szent-Györgyre, Priváry József Lévára, Vittkó József Debreczenbe lettek áthe lyezve, kiket Nagy-Károlyban Klacskó István Brach József és Niklós János tanárok váltanak fel.

Eljegyzés. Nagy József városi számtiszt a múlt vasárnap jegyet váltott Szentiványi Károly tekintélyes iparos leányával, Etelka kisasszonnynyal.

Az alispán fegyelmi ügye. Nagy László vármegyei alispán ismeretes fegyelmi ügyében folyó hó 6-án döntött a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya. A bizottság a fegyelmi vétség alól felmentette az alispánt s a további eljárás abbanhagyását egyhangúlag mondotta ki.

Gyászhir. Részvéttel vettük a következő gyászjelentést: Alantirottak úgy a maguk, mint a kiterjedt rokonság nevében is fájdalomtelt szivvel tudatják a legjobb fiú, testvér, sógor, nagybátya és rokonnak fogarasi Képessy Elemér kir. s. mérnöknek, Budapesten

f. év aug. hó 7-én d. u. 5 órakor, életének 27-ik évében hosszas és kinos szenvedés után történt gyászos elhunytét. A megboldogult földi maradványa Csengerben f. óv aug. hó 11-én d. u. 4 órakor fog a rom. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szent mise-áldozat pedig

f. hó 13-án d. e. 9 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Csenger, 1900. aug. hó

9-én. Áldás és béke poraira! Özv. fogarasi Képessy Gyuláné, szül. oroszfái Fogarassy Anna, mint anyja, Dr. Képessy Árpád, Képessy Irén férj. Madarassy Sándorné, Dr. Képessy László, Képessy Gyula, mint testvérei. Mezőmadarassi Madarassy Sándor, mint sógora. Ifj. Madarassy László mint unoka- öcscse. A temetést nagyon sok résztvevő jelenlétében Polányi Endre plébános végezte segédlettel, gyászbeszédet pedig az elhunytnak barátja, Wolkenberg Alajos dr. tanár tartott.

Szóval ez a tan mód legyen a tanítónak mintegy varázsvesszeje.“ Igaz ugyan, hogy még az ily eljárás mellett is lesz az osztályban egy csekély töredék, melyben érdeket kelteni nem lehet, a nagy többség figyelmét azonban mindenesetre le fogjuk kötni.

Lepje meg a tanító gyakrabban óra előtt is tanítványait. így megismerheti a ren- detlenkedőket, a rakoncsátlankodás vezetőit, kikkel nyomban atyai szeretetettel párosult szigorral lépjen fel.

De a fegyelem föntartására nem elég, ha azt csupán az iskola falain belül teljesítjük. Ki kell annak terjednie a templomra, utczára és játszóhelyekre is. Nagyon rósz véleményt formál magának a tanitóról akár a szülő, akár a közönség, ha látja, hogy a gyermekek az iskolából mint méhraj tódulnak ki s az utczán egymást lökdösve, haji- gálva, lármázva rakonczátlankodnak. Ezt a tanítónak tűrnie nem szabad, mert ez a fegyelem rovására történik.

A fegyelemtartás általános szabályai közé soroztam másodsorban a jutalmazást és büntetést, mint, melyek nélkül a tanító Lub ' rich szerint olyan, mint a kertész olló nélTanári kinevezés. A vall. és közokt. miniszter Pásztor Istvánt, a budapesti rovartani állomás adjunctusát a IX. fiz. osztály 2. fokozatába való sorolás mellett a beregszászi állami főgyimnasiumhoz rendes tanárnak nevezte ki.

Lelkes ifjúság. Hazánk reményeire, a lelkesedéssel, ambitióval és hazaszeretettel felvértezett egyetemi ifjúságunkra méltán tekinthetünk teljes önérzettel és büszkeséggel. Nemcsak az egyetem falai között végzik ők nemes munkájokat, hanem ott találtai ál j uk minden országos mozgalomban, hogy megjelenésükkel a nemzeti törekvéseknek nyomatékot adjanak. Az a szép határozat, melyet most a kereszténység kilenczszáza- dos évfordulójának megünneplése alkalmából hozott az egyetemi kör, becsületére válik és örök időre szóló érdeme leend a budapesti magyar ifjúságnak. Kimondotta, hogy az Esztergomban rendezendő ünnepségeket nemzeti ünnepeknek tartván, azokon részt vesz és kiildöttségileg képviselteti magát. A küldöttség tagjai : Bóta Szilárd, Brázovai Kálmán, Ko- rászi Károly, ifj. Mihályi Péter, Tahy András, ifj. Weisz Konrád. Az általános Egyetemi Sególyegylet elnöke Zsembey István szintén bejelentette csatlakozását. A küldöttség tagjai zászló alatt diszmagyarban jelennek meg az ünnepélyeken.

Anyakönyvi kinevezés. A belügyminiszter az ó-pályi anyakönyvi kerületbe Fedóra István községi bírót anyakönyvezető helyettessé nevezte ki s őt a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbizta.

Áthelyezés. A vall. és közokt. miniszter Greguss Ilona tur-terebesi áll. el. isk. tanitónő elhalálozásával mogüresedettállásra Turcsányi Katalin pályini -{Ung megye) áll. el. isk. tanitónőt helyezte át.

Óriási jégvihar vonult keresztül a múlt héten két Ízben is Beregszász határán. E hó 6-án az ardói és a muzsalyi részen kívül tönkre tette az egész beregszászi hegy-vonalat, csütörtökön pedig a város felett dühöngött s ekkor az ardói hegyet is elpusztította. Tyúktojás nagyságú darabok hullottak alá, melyek a kerti véleményeket, tengerit és egyéb még kintlevő termónyekettönkreverték.

kül. Itt is azonban a tanitó gyakorlaton alapuló tapintata és a tanulók egyedisége az iránytű. Legyen a tanitó úgy a jutalom, mint a büntetés alkalmazásában takarékos és körültekintő. Mert, ha azokat gyakran, vagy nem a maga helyén és idején alkalmazza, minden értéküket elvesztik s megszoktatják a gyermekeket. Pedig, hogy ennek a megszokásnak milyen romboló ereje van, legyen elég ez az egy példa : Egy angol iró beszéli, hogy mikor az iskolában először látta a testi fenyíték alkalmazását, az oly megrendítő hatással volt reá, mintha valakit akasztani vittek volna a szemeláttára. De később any- nyira hozzászokott, hogy egész közömbös volt az iránt is, őt vagy mást ér-e büntetés vagy jutalom. A tanitó tehát csak akkor jutalmazzon vagy büntessen, mikor a gyermek már nagyon is megérdemli s mindenesetben úgy, hogy ne csak az osztály, de még maga az illető is meg legyen győződve arról, hogy a tanitót részrehajlatlan igazság vezeti, belássa mindenki, hogy a jutalom a valóban megérdemelt jóság vagy szorgalomnak jutott, s a kiszabott büntetés valóban nem ártatlanra sújtott le.

A jutalmazás eszközei: megdicsérés,