Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)
1900-07-11 / 28. szám
HETI SZEMLE14 (28-ik szám) 3 nagy forgalmáról emlékezett meg s végül az iskolák államosítását megsürgető deputá- cziózás eredményét hozta a közgyűlés tudomására. A közoktatásügyi miniszter — úgymond a jelentés — fél óráig tartó szives tanácskozásba bocsátkozott a küldöttség tagjaival, mely után azt a nyilatkozatot tette, hogy a törvények szem előtt tartásával méltányosan fogja a kérelmezett ügyet elintézni. Ezt a méltányosságot várják a katho- likus polgárok a minisztertől, kiknek — mint tudvalevő — az államosítás nein kell s törvényes képviseletük — az iskolaszék ál tál megfellebbezték a városnak azon határozatát, mely a róni. kath. iskolát is államo- sittatni kívánja a többi iskolával együtt. A méltányos eljárás szerintünk csak az lehet a miniszter részéről, hogy a kath. iskolát az államosítás alól kiveszi. Erre kötelezi őt azon, az országgyűlés színe előtt tett kijelentése, hogy ő az erőszakos államosításnak nem barátja; de még azon nyilatkozata is, hogy, az egyházi főhatóság engedélye nélkül katholikus iskolát, el nem államosít. Az óvoda-egyesület nem régen hozott közgyűlési határozatával az eddig gondozása alatt levő, úgynevezett „városi óvodá“-ját. vagyonával együtt átadta a városnak, miután az egyesület a feloszlást kimondotta. A megkötött szerződést a tanács jóváhagyás végett a közgyűléshez terjesztette be, mely azt elfogadta s kormányhatósági megerősítés czéljából felterjeszti a miniszterhez. Múlt hó 26-án Hermán Mihály polgár- mester egy több tagú bizottság közreműködésével megvizsgálta a városi- és gyámpénztárt. A vizsgálat mindent a legnagyobb rendben talált s a vizsgálatról felvett s a közgyűléshez beterjesztett jegyzőkönyvet elismerőleg tudomásul vették. Id. Berky István Csokonai-uiczai telkéből utczarendezés czéljaira elvágandó 30 négyszögöl tértület kártalanítása fejében négyszögölenkint 30 korona kártalanítási dijat szavazott meg a közgyűlés. Gazdasági tanácsosnak az idei erdei termékek számbavételéről beterjesztett jelentését tudomásul vették. A közkórházi épületnek az igazgató ben van egy nagyon régi barát-zárda, — hatalmas épület körülvéve magas kőfallal, mely a földről egy méternyire van szegélyezve vörös márványnyal, nagy boltíves kapuval, melyen köböl vésett szerzetes alakok állanak összetett kézzel, az ivezet a kapun szinte vörös márvány. Az udvar közepén van egy nagy templom, mellette a zárda hosszú csukott folyosókkal, nagy termekkel, — a falon freskókkal, melyek oly művészi kivitelűek , hogy ritkítják párjukat. Az étteremben élő alakok nagysága szerint láthatók az apostolok, közöttük Krisztus urunk alakja, amint az utolsó vacsoránál ülnek. Nagyon élethűen vannak festve, — aszi- nek oly elevenek, élénkek, akár csak most festették volna. A folyosón meg van örökítve az a jelenet, mikor a zárdát kirabolják, a szerzetesek meg vannak kötözve, a rablók rabolnak. — Ezt a jelenetet egy szerzetes örökítette meg. A zárda falához vannak építve a czel- lák, minden szerzetesnek volt egy czellája, és mellette egy czellanagyságu kápolna, egy vörös márványból készült oltárral, hol minden szerzetes magának misézett, — ezek a szerzetesek azért voltak úgy elkülönitve, főorvos és rendelő orvos lakásainak a távbeszélő hálózatba való bekapcsolására az engedélyt megadta a közgyűlés és erről a közigazgatási bizottságot értesíti, mely már egy alkalommal foglalkozott a kórháznak az említett orvosok lakásainak a telephon hálózatba való bekapcsolásával s azt pártoló- lag fel is terjesztette a belügyminiszterhez, kitől most a közig, bizottsághoz az a leirat érkezett, hogy az ügyet utalja át a közgyűléshez határozathozatal végett. A bekapcsolás évi diját 60—60 frtot a kórházi köz- pénztár fogja fedezni. A városi tanács ia hegyre egy vágóhidat tervez felállítani, s ennek költségeit a mérnöki hivatal 1278 k. 24 fillérbe irányozta elő. Közgyűlés a vágóhíd felállítását elfogadta s az építkezéssel a tanácsot megbízta, úgy, hogy a vágóhíd a hegyközség választmányának meghallgatásával a legalkalmasabb helyen építtessék fel. Minthogy a vállalkozó építési diját csak a jövő évben fogja megkapni, ennek fedezésére a vágatási dijat jelöli ki a közgyűlés s egyúttal a tiszti ügyészt megbízza a hus- vágási szabályok megszerkesztésével. A szabályszerű létszámon felül alkalmazott dijno'-'okra vonatkozólag a múlt hónapi közgyűlés azt a határozatot hozta, hogy az egyes hivatalfőnökök tegyenek jelentést arról, hogy a létszámon felül alkalmazott dijnokok közül kik és hányán volnának költségkímélés okából elbocsátandók. A polgármester a beérkezett jelentések és vizsgálat után bejelenti a közgyűlésnek, hogy a létszámon felül alkalmazott dijnokokra bizony nagy szükség van ; mert a szervezeti szabályok életbeléptetése óta eltelt 12 éve alatt annyi a munkaszaporulat, hogy ezek nélkül nem lehet elvégezni. A kapitányi hivatalnál a bűnügyi előnyo- mozás,az anyakönyvi hivatalnál ások mindenféle másolás statisztika, rubrikázás, stb. stb. szükségessé teszik a pennát forgató dijnokok alkalmazását. Csupán az adóosztályban van egy dijnok, kit el lehet bocsátani, mert munkáját egy számtisztnek lehet kiosztani, a ki annak végzésére kcmpetensebb is. Südi Károly számtisztre vonatkozólag az jelente— mert néma barátoknak nevezték őket, nem szabad volt nekik egymáshoz beszélniük csak egy évben kétszer, — akkor össze jöttek a gyűlés terembe, átnézték egymás irodalmi müveit, és festményeit. Tanulmányaikból egymást kikérdezték, azután visszavonultak czellájukba, s ismét működtek és imádkoztak. A czellák ajtóin olvashatók Eszterházy herczeg, gróf Cziráky, gróf Batthyány nevek, felül czimereik vésve vörös márványból, mind ezek akkori időben szerzetesek voltak. Nagyszerű az udvaron levő vörös márványból készült mély kút, melynek most is iható jó vize van. A zárda alatt katagombák vannak, melyek elhúzódnak az erdőbe. — Sok csont került ki innen, mert a szerzetesek ide temetkeztek. II. József, Mária Terézia fia törölte el e zárdát 1788-ban. Egy időben posztógyárnak is használták, az Eszterházy grófok kiadták egy ausztriainak. Jelenleg vadász kastélynak használják a régi épületeket, melyek oly sok szép időkre emlékeztetnek vissza. Bt tik be, hogy mivel ő a vámhivatalnál teljesít szolgálatot s annak érdekében működik, fizetését a vámhivatal térítse meg a közpénztárnak. Az előterjesztés után a közgyűlés a felhozott indokoknál fogva a dijnokokat — egynek kivételével — alkalmaztatásukban továbbra is meghagyha, s kimondja, hogy a szolgálat érdekében a tanács előtt esküt kötelesek tenni. Ez eddigi egyhangúságot az óvoda építése és államosítása ügyénél egy kis élénkség váltotta fel. Mint tudvalevő az óvodaegyesület óvodáját és vagyonát átadta a varosnak. Az egyesület tulajdonát tevő óvoda közveszélyes voltánál már nem felel meg rendeltetésének, miért is annak szüksége állott elő, hogy a város a rozoga óvoda-épület helyett egy megfelelőt építsen. Több rendbeli tanácskozás után egy bizottság küldetett ki, hogy nézzen alkalmas telek után, hová az uj óvoda felépíthető lesz. A bizottság több telket szemelt ki s ezek közöl legalkalmasabbnak találta a Rákóczy-utczai 25. számú telket, melyhez a Szinház-közön levő Tóth Györgyné-féle telek kisajátítandó volna. Ide építtetne a város egy két tanteremmel — nemek szerint elkülönitve — óvónői lakássaL s a szükséges épületekkel ellátott épületet óvodául s azt annak idején a miniszter által kívánt feltételek mellett majd állami kezelés alá adná. Mátray, Tanódi, Csotnay képviselők a mellett szólalnak fel, hogy ne egy helyen két ovoda, hanem a város megfelelő helyein külön-külön egy-egy óvoda építtessék. Farkas Antal azt mondja, hogy ne hozzunk határozatot, mielőtt a fedezetről nem gondoskodunk. Nyakig uszunk már úgyis a 108%-os pótadóban. Legyen positiv alapunk és erre építsünk. Yeréczy képviselő a mellett van, hogy a közgyűlés határozott nyilatkozatot addig nem tehet, mig nem tudja, mibe kerül egy egyes és egy két tanteremmel biró óvoda-épület. A közgyűlés az elhangzott beszédek meghallgatása után az építésre vonatkozólag kimondotta, hogy végleges döntését akkor teszi meg, ha az óvoda költségvetése beterjesztő tik. A szatmárhegyi alkapitányi hivatal fűtésére szükséges tűzifa beszállítása és felvá- gatására 8 frfc szavaztatott meg. Főerdész előterjesztésére a Nagy-erdőn egy erdővédi lakás építését határozta el a közgyűlés, melynek építési költsége az erdő jövedelméből utaltatik ki. A csererdei őrházaknál tartánykutakra 300—300 koronát szavaztak megs az építéssel a tanács megbizatott. Fógel Károlynó kérelmére kiskorú gyermekeinek nevelési járuléka kiutaltatott. Raáb Gyula egyetemes orvostudor oklevelének kihirdetése után a közgyűlés Papp Istvánnak 4 heti, Péchy Antal t. b. főkapitánynak 6 heti, Pethő György gazdasági tanácsosnak egy havi, Tankóczi Gyula tanácsjegyzőnek 4 heti szabadságidőt engedélyezett. Va6 órakor a főispán éltetésével a közgyűlés véget ért. Jézus szentséges Szivének ünnepéről. Az idei jubileumi esztendőben hazánk fiai közöl is számosán mutatták be isteni Üdvözítőnk iránti hódolatukat Rómában, Krisztus Urunk helyettese előtt. A szent hitben megerősödve, nagy vallási lelkesedéssel tértek is vissza édes hazánkba. Hála legyen az Úr Istennek minden kegyelmeiért! De nem
