Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-11 / 28. szám

4 „HETI S Z E M L E“ (28jk szám,) mindenkinek engedik a körülményei, hogy a kereszténység központjába zarándokoljon. Igen jó alkalmat nyújtott az isteni Üdvözítő iránti hódolatra Jézus szentséges Szivének ünnepe, mely az idén is Szatmáron a kál­vária templomban 3 napon át tartott, junius hó 22. 23. és 24 ikén. Jó szívvel Ikövettók megint sokan az édes Jézusnak kegyes hivását: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik fáradoztok s ter­helve vagytok ; és én megenyhitlek titeket.“ (Máté II. 28.) Hatvanra megy a községek száma, a honnan közelről s távolról ájtatosan seregeitek Jézus szentséges Szivének szen­télyébe, ahol már ezren meg ezren kerestek és találtak vigaszt, kegyelmet, áldást, segít­séget önmaguk és szeretteik számára. A szen­télynek neve is — a Kálvária — nagy je­lentőségű s kedves a kereszt hívei előtt. A kéttornyú templom dombon áll, előtte s kö­rülette szép kert terül el. Az árnyas fák, a kellemes zöld pázsit jótékonyan hatuak a szemre s a kedélyre is. A mondott 3 napra pedig még számos kisebb-nagyobb lobogó, koszorúk s virágok, képek, szobrok és Ízlé­ses sátor alatt felállított szép oltár tették a kertet még kellemesebbé. Jézus szentséges Szivének többfelé elhelyezett képe oly meg­hatóan szólt a szívhez. De legmeghatóbb bizonyára a kis templom feldíszített főoltá rán Jézus szentséges Szívének nagy szobra. A szentbeszédek a szabadban voltak. Szó volt a Jézus szentséges Szivéhez való ájtatosságnak hasznáról s annak kellő mód­járól; szó volt az ezen isteni Szív iránti hitről, bizalomról és szeretőiről; szó volt arról, milyen volt az édes Jézus életében az emberek iránt, s milyen ő mostan is főleg a bűnösök iránt. A megyés püspök ő méltósága pedig a szentbeszédben kenetteljesen fejte­gette: a világ kórház, az emberiség beteg, Krisztus Urunk az emberiségnek orvosa. Oh bárcsak meg is értené és követné is minden ember az isteni Szívnek hivó szózatát: Jöjje­tek hozzám ! Megindító volt továbbá és nagyon emelte az ünnep fényét a díszes sátor alatt tartott infulás szent mise, s ennek végén az Oltáriszentséggel a stációi kápolnák körül ájtatos énekek közt tartott szép körmenet, valamint az egyházmegyének a méltóságos főpásztor által végzett felajánlása is. A me­gyés főpásztorral hálát rebegett az egész nép a Jézus irgalmas Szivétől kapott ke­gyelmekért, tőle bocsánatot s uj kegyelme­ket kórt, újból hűséget ígért, a szeretet szö­vetségét magában megújította; s ekképen az isteni Üdvözítő iránt hódolatát ünnepélye­sen tanusitotta. A gyóntató székek főleg a két utóbbi napon folyvást ostromállapotban voltak. Az Úr Isten a megmondhatója, hányán nyertek itt enyhet és uj lelki erőt a rosznak kerülé­sére, a jónak pedig követésére. 1200-nál többen járultak ezen három nap a Kálvárián a szent gyónáshoz és erősödtek meg az an­gyalok kenyeróval, egyesültek szent szere­tőiben Jézus szentséges Szivével és kérlelék eme szent Szivet önmaguk s mások javára. Mily szép, lélekemelő, igazán katholikus a Jézus szentséges Szive iránti ájtatosság! A választottak ájtatosságának lehetne nevezni. De, a mit Krisztus Urunk a saját személyes működéséről mondott, ezen ájtatosságon mai- napság is nem ritkán valósul meg a szegé­nyeknek hirdettetik az evangélium, az üd­vösség tanitmánya. (Máté II, 5.) A légváltoztatás sokszor tagadhatatla­nul üdvös hatást gyakorol a tüdőre s ideg­zetre. De talán még üdvösebben hat a lélekre efféle kis bucsujárás vagy a rendesen kívüli ájtatosság. Tapasztalták is ezt Jézus szenls. Szivének igazi tisztelői mindenkoron. Ezen szent Szív nem engedi magát nagylelkűség­ben felülmulatni. Ezen szent Szív a kegyel­meknek kimerithetlen forrása, s a maga kegyelmeinek kiosztásában nem akar határt szabni mindazok javára, akik áldást, kegyel­met ő nála keresnek. — Vegyük ezt szi­vünkre ! Hírek. Személyi hir. Gróf Károlyi Istvánná a városunkban lefolyt dalünnepségek után br. Vécsey József családjának meglátogatása vé­gett Sárközre utazott. — Dr. Tény Ödön belügyminiszteri felügyelő a napokban meg­látogatta a járványkórházat, a törvényszéki fogházat s a tapasztalt rend felett megelé­gedését nyilvánította. — Dr. Fcchtel János főgymn. tanár nagyobb útra készül. Meg akarja ismerni Európa tekintélyesebb álla­mait. Megtekinti a párizsi világkiállítást, beutazza Franciaországot, Angliát, Schwei- czot és Németországot. Alapítvány. Dr. Keszler Ferencz pápai praelátus, nagyprépost, a róm. kaih. i.-kola- szék elnöke, a szatmári róm. kath. egyház- megyei néptanítók segélyegyletébe 200 korona adományával az alapitó tagok sorába lépett. A sególyegyesület választmánya ez utón is legmélyebb háláját fejezi ki a főpapnak nagy­lelkű alapitványáért. Uj képezdei igazgató. Ö méltósága a püspök ur a kir. kíath. tanítóképző intézet igazgatójának Percnyi János nőképezdei ta­nárt nevezte ki. Herényinek hosszas tanári működése, melyet a legaprolékosabb részle­tekig lelkiismeretes pontossággal és kiváló szakképzettséggel teljesített, méltán megér­demli az elismerést. Kineveztetósót ennek jutalmául keli tekintenünk. Hymen. Antal Sándor dr. ügyvéd e hó 5-én esküdött örök hűséget Zilahon özv. Bikkfalvy Istvánná leányának, Lenke kis­asszonynak. — Siidy Aladár Elemér kát. segédmérnök, Siidy Károly városi számtiszt fia, a múlt szombaton tartotta esküvőjét Buda­pesten Halász Antal pénzügyminiszteri szám- tanácsos leányával, Francziska kisasszony nyal. — Török Gábor révi magy. állam vasúti főnök és tartalékos hadnagy a napokban esküdött örök hűséget özv. Ullman Rudolfnó kedves és müveit leányának, Gizellának. Kinevezés. A Fehér-Kereszt-Országos Lelenczház-Egyesület ugocsai fiókintézetének igazgató főorvosává dr. Skultéthy Tivadar kór­házi igazgató-főorvost nevezte ki a központi igazgatóság. Az intézmény szabályzata értel­mében az igazgató-orvos fogja vezetni a le­lenczház összes ügyeit. Gyászhir. Mintha csak Afrikában volna, — pedig nincsen Ott, Máramaros megyében fekszik Akna Sugatag. Még a múlt hó 21 -én halt ott meg egyházmegyénknek egy öreg nyugalmazott plébánosa, Torjay József, s halálának hire csak most érkezett el hozzánk. A kevés igényű, szerény öreg urnák életrajzi adatait a köv. adjuk ; Szinyér-Váralján szü­letett 1824. márcz. 6-án. Középiskolai tanul­mányait és a theologiát Szatmáron végezte. Felszenteltetése után Sándorfaluban, Erdődön, Mező-Petriben és Munkácson káplánkodott, 1855—63-ig Sáros Orosziban adminisztrátor, majd Márok-Papiban lelkész volt, 1880 ban ismét Sáros-Oroszjban lett adminisztrátor, mig 1899 ben nyugalomba vonult. Lemondott főparancsnok. Nádpataky Gusz­táv, mivel a csendőrsóghez megy át, s váro­sunkból távozik, lemondott a tűzoltó főpa­rancsnokságról Ezt az állást a városi köz­gyűlés tölti be. Itt volna az ideje, hogy a legméltóbbat, ki a tűzoltóság ügyét évek óta nemes lelkesedéssel szolgálja, Thurner Alber­tet válaszszák meg a távozó főparancsnok helyére. A „Szatmár és Vidéke“ laptársunk teg­napi számában azt mondja, hogy Bodnár Gáspárt képzőtanárnak nevezték ki, Báthory Endre pedig az internátus vezetésével lett megbízva. Laptársunk hire a valóságot egy futammal megelőzte, mert ezek el nem inté­zett ügyek. A legnagyobb valószínűség sze­rint azonban ilyen formán fognak történni. A képzőtanár kifejezésre annyi megjegyzé­sünk van, hogy ez a régi időkből maradt fenn, mikor a képezdéknél csak egy tanár működött, — a többi óraadó volt — a ren­dezés óta minden tanár egyforma. Panasz-birák. A városi tanács a munka­adók és munkások közt felmerülő ügyek elbírálására a folyó évre dr. Korhay Károly főkapitányt jelölte ki, helyetteséül pedig Tankóczy Gyula tanácsjegyzőt rendelte ki. Körorvos választás volt szombaton Ér- Endréden, mely alkalommal dr. Ember Géza lett megválasztva. Nagy idők tanúja. Egy tisztességben, s közbecsülésben megőszült férfiú költözött el szombaton reggel az örökkévalóság honába. Mindenkinek Ruprecht bácsi volt, mert jó szivéért mindenki szerette. Elszántan küz­dötte végig a szabadságharczot, melyről gyakran nagy lelkesedéssel beszélt, ha a fiatalabb nemzedéket maga köré gyüjthette. Azóta mint városunknak tekintélyes polgára mindig ott volt látható a közügyek terén, mint képviselőtestületi és iskolaszéki tag s a takarékpénztárnak igazgatósági tagja mű­ködött évek hosszú során keresztül, mígnem az utóbbi időben aláhanyatlott testi ereje visszaszorítoita a szereplés mezejéről. Csa­ládjának gondos és szerető atyja volt, melyért minden áldozatot kész volt meghozni. Minden fiának tekintélyes állást biztosított. Neje, számos tagból álló családja és kiterjedt ro­konság gyászolja elhunytát. Temetése vasár­nap délután volt, városunk közönségének általános részvéte inellett. Tóth József helyet­tes lelkész a könnyekig megható gyönyörű gyászbeszédei tartott sírjánál. A család által kibocsátott halotti jelentés következőleg szól: „Özv. Ruprecht Antalné szül. Orosz Anna úgy a maga, mint gyermekei, valamint az összes rokonság nevében is a megtört szív legmélyebb fájdalmával tudatja a forrón sze­retett férj, drága jó édes apa, nagyapa és rokon Ruprecht Antal 1848/49-es honvéd, Szatmárnémeti sz. kir. város bizottsági s a takarékpénztár egyesület igazgatósági tagjá­nak, folyó évi julius 7-én reggel 3 órakor életének 79 ik, boldog házasságának 49-ik évében hosszas keresztényi türelemmel viselt szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után történt csendes elhunytát. A felejthetetlen drága halottnak hült tetemei folyó hó 8-án délután fél 6 órakor tétetnek Eötvös-utcza 4-ik számú házától a róm. kath. egyház szertartása szerint a hidontuli teme tőbe örök nyugalomra. A kedves halott lelki nyugalmáért az engesztelő szent mise-áldozat folyó hó 9-én reggel 7 órakor mutattatik be a székesegyházban a Mindenhatónak. Szatmár, 1900. julius 7-én. A béke sngyala őrködjék drága hamvai felett! Gyermekei: József és neje Gábriel Róza, Alajos, Antal és neje Laupp Emília, Julia, Erzsébet s férje Morvái János, Sándor. Unokái: Komka Ist­ván, Rupreeht Ilonka, Orosz Annuska, Orosz Milcsike, Morvái Erzsiké.

Next

/
Thumbnails
Contents