Heti Szemle, 1900. (9. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-11 / 28. szám

2

HETI SZEMLE“ 28-ik szám.)

Semmi, de semmi jót, —- valódi, lényeges jogokkal biró önkormányzatot pedig semmi esetre sem várhat.

Bebizonyult tehát, a mit az egyház lelkes férfiai és a kath. sajtó, régen hangoztat, hogy a katholikusok Magyarországon semmiféle jogaik érvényesítését sem vívhatják ki máskép, sőt meglevő jogaikat is lassan kint elvesztik, hacsak minden földi magán érdeket félretéve a törvényhozásban alkotmányos utón nem vívják ki, jogos emancipátiojukat a képviselő-választások által.

A kongressusnak tehát most már nem marad más hátra, mint a kath. egyház jogainak ünnepies fentartásával re infecta befejezni tanácskozásait; appell ál ni a főkegyur- hoz ; appellálni egy jövő kormány nagyobb jogérzetéhez; addig is pedig az elbukott nemes ügy zászlóját kezükbe ragadni s mindmegannyi apostolokként szerte hordozni az országban ; a reá irt jogok alkotmányos kivívására szervezni a katholikusokat, hogy ez az uj igazságos kormány mielőbb eljöjjön.

így küzdöttek jogaikért az elnyomott németországi katholikusok. így küzdöttek O’ Connel-el élükön Angliában a protes- tántizmus által földre sújtott irlandi liitsor- sosaink. így küzdöttek régebben hazánkban is a protestánsok. És az eredmény mulatja hogy nem hiába küzdtek. Mert a jogot elhomályosíthatják a sophismák, de meg nem szüntethetik; az igazságot elnyomhatja az erőszak, de meg nem ölheti. Mert az erőt megdönti az erő; az igazság napja keresztül tör a tóvely fellegein át és a jognak nem áshat sirt senki, — csak a kislelkü lemondás.

Ne féljünk tehát, — hogy ha most ki nem vívhatjuk, — eltemetjük az autonómiát!

Csak hazudni tessék, hogy semmi baj ne essék.

Deák Ferencz nagy hazánkfia, hogy sok baj és igazságtalanságnak útját állhassa, csupán e két szót: „hazudni tilos,“ szerette volna törvénybe iktatni. A „Suhancz“ színmű Írója azonban, mint a mai liberális kor gyermeke, fennen hangoztatja: „Csak hazudni

tessék, hogy semmi baj ne essék.“ S alig hangzott el a színpadon ezen bünteljes és erkölcstelen tanács, azonnal szállóigévé vált az egész országban, annyira, hogy most már a magasabb rangban állók sem röstellik és nem pirulnak törvénytelen cselekedeteiket a legotrombábbhazugságokkalpalástolni ósmen- tegetni. És sikerül nekik a jóhiszemű és legeszesebb férfiakat is megejteni, félrevezetni. Mindazonáltal e liberális hazugokról is bebizonyul: Ignotos possunt faliéra, séd notis sunt derisui. Nem tudom, nem ismerem, de nem is kutatom : ki ? vagy kik ? voltak azok, a kik Széli Kálmán kormányelnököl infor- mácziójukkal oly alaposan félrevezették, de annyi tény, hogy az ördögnél is ügyesebben és jobban tudnak hazudni.

Mit is mond csak a félrevezetett kormányelnök a ruérki kálvinista imaház építési ügyében a hozzá intézett interpelláczióra adott hires válaszában? „Ha annak a református hitközségnek nem engedték meg, hogy máshová építsen, hát ugyan hová építsen, ha nem a saját telkére? És tehet-e róla, hogy az közéi van a római katholikus templomhoz? Méltóztassék csak objectiv nézni a dolgot. Az ottani túlnyomóan katholikus lakosságnak akarata szerint történt, hogy a reformátusok nem kaptak külön területet. Már most meg nem engedni nekik, hogy a saját telkükre építsenek, még pedig három és fél méter kiszögelléssel: bocsánat, ez lehetetlenség“ (Budapesti Hírlap 1900. 160. sz)

Az „Alkotmány“ nem közölte a kormányelnök e nyilatkozatát, azért nem reflektáltam arra múltkori czikkemben. De mert több oldalról jóakarattal figyelmeztettek reá, noha a „Heti Szemle“ egyik czikkében már röviden szólottám ez alaptalan állításról s meg is czáfoltam azt, a jelen alkalommal el nem mulaszthatom ismételve kijelenteni, hogy Széli Kálmánt ezen informáczióval is félrevezették és becsapták. Nem igaz abból egyetlen állítás sem, hanem mindmegannyi hazugság. A mérki kálvinisták egyátalában nem akartak más helyre építkezni, jóllehet a plébános magának Domahidy kálvinista gondnok- és főszolgabírónak három, sokkal szebb és alkalmasabb helyet ajánlott és mutatott az építkezésre. S bármelyiket választják a

kijelölt három hely közöl, egyetlen csapással lett volna megoldva a gordiusi csomó. De hát kérem szépen Domahidy Elemér kálvinista gondnok- és főszolgabírónak a róm. kath. kántorlakás, iskolaépület is kellett volna, sőt azt is követelte, hogy a plébános költözzék ki a plébániai lakból, hogy a kálvinista pásztor költözködhessék bele. Sonst hat er keine andere Schmerzen gehabt, már t. i. egyelőre, mert mint a jövő zenéjét ezt is kilátásba helyezte. Külön területet a kálvinistáit sohasem kértek, tehát ennek elnyerésében a róm. katholikusok meg sem akadályozhatták. Végre saját területükön senki sem gördített volna nekik akadályt az utjokba. A 3V2 méternyi terület nem egyéb, mint óriási humbug. Szóval: a kormányelnök szájába adott válasz nem egyéb, mint a zsákmányolás és jogtalanság, az erőszakosság és a törvényes színezetű kaparintás joga.

Hrabovai Hrabovszky István

plébános.

Városi közgyűlés.

Szatmártt, 1900. jut. 9.

Városunk törvényhatósága e hó 9-én tartotta meg julius havi rendes közgyűlését gróf Hugonnai Béla főispán elnöklése mellett. A nagy dologidő miatt a városatyák csak közepes számmal jelentek meg a közgyűlésen s gyorsan pergették le a tárgysorozatot, mely amúgy is elég rövid volt s nélkülözte azt az érdekességet, mely más alkalommal szenvedélyes szóharczra szokta ragadni a bizottsági tagokat. Most csak a városi óvoda építése és államosítási ügye vont maga után néhány felszólalást.

Elnöklő főispán három óra után lépett a terembe, hol a képviselők felállással üdvözölték. Elnöki székének elfoglalása után a bizottsági tagokat üdvözölve, a gyűlést megnyitotta, a hitelesítő küldöttséget kirendelte, s a hitelesítés helyét meghatározta.

A polgármesteri jelentés a törvényhatóság állapotáról s a városunkban közelebb lefolyt ünnepségekről: a Lendvay-ünnepély ről, a Dalárda 25 éves jubileumáról a hegyi vasút megnyitása és annak folyton emelkedő

melyet uj várnak neveznek, a régi vár kapujánál folyton katona áll őrt, mert a várban sok lőszer és fegyverek vannak elhelyezve. A vár területe befásitva, kertté alakítva, tiszti lakokkal van kiépítve, a bejáratnál egy kőből vésett női szobor áll, mely az ellenségnek fügét mutat.

Tata kies fekvésű mezőváros gyönyörű vidékkel, az Esterházy grófok ősi fészke. Szép régi kastélyuk van, mely nem egy fejedelmi vendéget látott. A régi időkbe varázsolja ott minden vissza az embert, a folyásokon látható női és férfi arczképek évszázadok előttiek, a nők tornyos frizurájukkal, pikáns arczczal oly ridegek, hogy az ember megborzad tőlük. A fogadó teremben feltűnt egy szép festett kép, mely gróf Esterházy huszár főhadnagyot ábrázolja életnagyságban, a mint audeneziára készült I-ső Ferdiuánd császárhoz. A szép huszár főhadnagy nagyon hiú volt, erősen befűzte magát, hogy a huszár attilája fesseb- ben álljon. Ennek következtében ott a császár előtt meghalt, szivszólütés érte.

A kastély kápolnájából kijut az ember az erkélyre, ott, azon a kis erkélyen irta alá 1748-ban Mária Terézia férje Lothringiai Ferencz az ácheni békekötést. A kastélytól nem messze van az erődített vár, mely a

város közepén álló nagy halas tóra néz. E vár nagy termei valóságos régiségtárak. Itt látni Hunyady Mátyás királytól egy sisakot, pánczél inget, kardot, és egy lópánczélt. AzEszterházy grófok őseinek kardjai, buzogányai, sisakjai, pánczéljai mind láthatók itt. A vár udvarán van egy kápolna, melyben a halálra Ítélt rabokat gyóntatták. Mátyás király szeretett itt mulatni, (az nem is csoda) mert a nagy erdők ellátták udvarát vaddal, a nagy halastó hallal, a bajhegyi szőliők jó borral. Közel a várhoz van a tópartján az álló ráesozva,' szép virágokkal beültetett gruppokkal, kínai sátrakkal. Az is igen szép.

Tóvároson van a szép angol kert, melyben szinte nagy tó van, rajta — hattyú ligetek, hol százával költenek a szép hattyúk. A tó partján áll egy török mecset, mely még a török időkből van; avval egy irányban van a hattyú étető, hol naponta háromszor étetik őket. Van a kertben egy római épület is, melynek falai, Íves kapui a régi római időkből valók, amit a régi latin feliratok is bizonyítanak. A romon egy erkély van, melynek egy patak veszi útját, lezuhan az erkély alatt levő római kőkoporsóba s tovább foly egy kőbarlangon át, melyet a tatai lakosok pokolnak neveznek — s ennek világosabb részét menyországnak. Szép kastély is van itt, — de az folyton üresen áll, — csak kivételes esetekben, ha a grófnak fejedelmi vendége volt, vonult oda. Tatához IVa órajárásnyira van (vonaton 1 *U óra) Bánhid falu, melynél a Vértes-hegyek húzódnak, — s abban a hegy oldalban van a Szemeluka nevű alagút, mely Budáig vezet. Török világban sok magyar veszett itt el, kik a törökök elől ide menekültek, egy asszony által elárulva (mert gyermekének nem adtak vizet) kénnel megfojtattak. Bánhidtól 3A óra járásnyira van a környei erdőben egy régi várrom, Vitámvár, mely oly magas hegyen áll, — amelyre csak lVaóra alatt lehet feljutni. A törökök nem bírták e várat bevenni. Abban az időben Serpentin utak vezettek fel; most a sziklákon nőtt bokrokon, fatörzseken lehet feljutni. Gyönyörű kilátás volt a magas hegyről a romok között, melynek két magas fala és Íves kapuja áll. Komáromot egészen lehetett látni körülötte elterülő falvakkal.

Innen 1 órányira van a gesztesi erdőben egy várrom, - de ez már nem volt oly erős, mint az előbbi, a törökök azt be is vették, sok magyar vérzett akkor el. Abajk kisfalu már Fehérmegyóbe esik. A csákvári

Eszterházy grófok uradalma. — Itt az erdő-