Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)
1899-03-15 / 11. szám
11-ik szám. Till, évfoi.yam. Szatmár, 1890. márczius 15. HETI SZEMLE. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évr9 —-------—---------— — — — 3 frt — kr. Fé lévre — — — — — — — — — — 1 frt 50 kr Negyedévre------------------------------------------frt 75 kr. Tanítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 2 frt. . ■ Egyes szám ára 7 kr. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDKE. A lap :kiadója : A „PÁZMÁN Y-SA.JTÓ.“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmánysajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttér sara ÍO kr. A lívp megjelenik minden szerdán. A szó és gondolatszabadság eszméjének diadala fűződik ehhez a naphoz. Lelkesedést ébreszt szerte a hazában, hol magyar szív dobog, ünnepnek tekinti azt a nemzet fiainak apraja, nagyja. Öröm lángol fel minden kebelben a sajtószabadság legelső termékének, Petőfi „Talpra magyarjának hangjai mellett. Elvonulnak lelki szemeink előtt rég elhunyt nagyjaink, kegyelettel áldozunk azok emlékének, " kik a népek boldogságának, a szabadságnak lelkes bajnokai valának. Nem zavarja a kellemes összhangot semmi fájdalmas visszaemlékezés, egybeforr minden kebel, midőn a magyar nemzeti újjászületésének hajnaíha- sadását ünnepli. Nekünk sem szándékunk keserű érzéseket fakasztani, de a nagy nem- zati vívmány ötvenegyedik évfordulóján lehetetlen, hogy párhuzamba ne állítsa a gondolkodó fő a múltat a jelennel. A kkor magasztos eszmékért küzdöttek a nemzeti kultúra szolgálatában, — ma a sajtószabadság czé- gére alatt hitvány üzelmeket folytat egy bérencz sereg, mely megfelelő sáp fejében kész fegyvert kovácsolni a nemzet alkotásai, a polgár jogai, vagy az eszményi törekvések ellen. Akkor a sajtószabadság dicső apostolai nemes elveket igyekeztek beplántálni a nép szivének közepébe, ma erkölcsrontó iratoktól hemzseg a ponyva, melyek dögleletes levegőt terjesztenek a négy folyam határai között. Akkor az igazság kelt szárnyra, hogy hirdesse létjogát, ma nap-nap után agyonbunkózzák, hogy méltatlan tendentiáknak utat nyissanak. Szép a szabadság, de olyan népnek való, amely vele élni tud, melyben fenkölt gondolkozásu, nemes lélek lakik. Ilyen volt a magyar ötven óv előtt, ma meg van keverve, be van fertőzve, nem az neki többé a sajtószabadság, mi akkor vala. Ma a haszon, az üzlet a fődolog, emellett háttérbe szorul minden magasztos elv, hitvány eszközzé fajult a legdicsőbb vívmány. — De bizzunk a jövőben. Él még a magyarok Istene, vannak még hazánkban lelkes bajnokok, akik ki fogják űzni a kufárokat, s magasra emelik azt a zászlót, mely alatt nagynevű őseink keblében annyi sok szent, magasztos érzelem fakadt. Ez a remény egyesit most is bennünket, azért ünnepeljük oly lelkesedéssel márczius idusát, mert a szabadság eszméjénél nincs fenségesebb, csak élni nem tudtunk vele, eltűrtük, hogy a gseftmeisterek kezétől plántált durva fattyúhajtások elnyomják magát az anyatörzset, melynek gondozása volt volna a legszebb ideál. Sziebír Ede taiepiése. A kassai tarA-wü-kii véfrgífegató, Sziebér Ede, kinek ellenőrzése alá van beosztva városunknak két főgymnasiuma is, most töltötte be tanári működésének 40-ik évét. Ez alkalomból kifolyólag a tudományokban megőszült tanfórfiu előtt, ki most körünkben időzik, városunk nagy közönsége is lerótta tiszteletének adóját. Negyven évet a tanügy szolgálatában tölteni, negyven évig buzgólkodni oly ön- feláldozással mint Szeiber Ede tette a nemzeti kultúra előmozdítása körül, oktatni és nevelni a haza jövendő reményeit, oly magasztos tény, mely előtt kalapot kell emelni minden müveit embernek. Az ünneplés lefolyását a következőkben adjuk. E hó 10-én este Va 6 órakor a kir. kath. főgymn. ifjúsága jelent meg a püspöki palota dísztermében, hol a püspök, a kanonokok és a tanári kar által körülvett főigazgatót szerenáddal ünnepelték, s hozzá Haller István VIII. oszt. papnövendók intézett talpraesett beszédet, tolmácsolva az ifjúság örömét és fiúi ragaszkodását. Ezután Tanódi Endre VII. o. egy alkalmi költeményben méltatta a főigazgató tanári pályáját. Szieber Ede az elhangzott üdvözlő szavak után a következő beszédet mondotta : Kedves ifjalc! A fiúi bizalom, ragaszkodás és szeretetnek zsenge, romlatlan kebleikből fakadt nemes érzelmeikért, melyeknek derék pályatársaik oly lelkes tolmácsolói voltak, fogadják őszinte, hálás köszönetemet. Őszintén megvallom, hogy gyengéd megemlékezésök tanári működésemnek 40-ik évfordulójáról, lelkemnek jól esik. Igen, 40 évvel ezelőtt léptem a tanári pályára, eltelve jóakarattal, lelkesedéssel és azon nemes vágygyal, hogy az ifjúság vallási, — erkölcsi — és hazafias nevelése és tanításával szeretett magyar hazám jólétének, felvirágoztatásának és boldogságának előmozdításához csekély erőmhöz képest hozzájárulhassak. 11 éve pedig annak, hogy mint főigazgató először jöttem a szatmári kir. kath. virágzó tanintézetbe és azóta mindig örömmel látogatom meg e tanintézetet, mert tapasztalom azt, hogy a haladás, a tökéletesedés utján folyton előre tör; nevelői, oktatói magasztos hivatását sikeresen, eredményesen és hazafiasán oldja meg. És nemcsak szellemileg kellőleg kiképzett, vallásos, erkölcsös, hanem érzelmeikben és tetteikben igazi magyar ifjakat bocsát ki szárnyai alól az életbe, gyarapítva velők hazank intelli- gencziáját. Azért kiváló benső örömmel fogadom e tanintézet derék ifjúságának e gyengéd figyelmét, a melyet ime irántam tanúsított. És midőn jókivánataikórt, kedves, igen sikerült dalaikért ismételve őszinte köszönetét mondok, csak szivem sugallatát követem, ha önöket, kedves fiatal barátaim, most is, midőn nekem örömet szerezni jöttek, úgy önnön boldogságuk megalapithatása, mintédes magyar hazánk második ezred éves életének biztosítása és felvirágoztatása végett atyai szeretettel és jóindulattal ez alkalommal is arra kérem és buzdítom, hogy ápolják híven fogékony kebleikben az igazi benső vallásosságot és nemes tiszta erkölcsöt és igy azután emberi boldogságunk ezen sziklaszilárd, rendithetlen alapján állva, legyenek munkaszeretők, tudománykedvelők, törvénytisztelők. Szeressék lángolón és egész önfeláldozással édes magyar hazánkat és testvéries érzületben egybeforrva, munkálkodjanak vállvetve felvirágzásán. Koronás apostoli királyunknak és a felséges családnak legyenek mindenkor és maradjanak minden körülmény közt tánto- rithatlan, rendíthetetlen hívei és végre imádkozzanak buzgón, fohászkodjanak a magyarok Istenéhez, hogy jóságos szivü, őszbebo- rult királyunkat, ki atyai szeretőiével, böl- cseségével, törvénytiszteletével, nemzetünket most is egy nagy válságból mentette ki, hazánk és nemzetünk jólétére igen sokáig a legjobb egészségben tartsa és éltesse. (3-szo- ros élénk éljenzés.) És ezen jóakaratukért buzdításul és kérésül önöket mindnyájukat atyai keblemre ölelve s kívánom a Mindenhatótól, hogy leikeiket, sziveiket említettem erényekkel felvértezve és önöket további pályájukon szerencsésen kisérje és áldásával halmozza el! A szatmári kir. kath. főgymn. derék, lelkes ifjúsága éljen ! Vasárnap este a Társas-kör üvegtermében fényes bankett volt, hol a két főgymn. s a többi intézetek tanári karán kívül lárczius 15.