Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-02-15 / 7. szám

„H E T I SZEMLE“ (7-ik szám.)

A Bibornok Herczeg-Primás elismerése

a magyar kath. tanítók országos bizottsága iránt.

Dr. Steinberger Ferencz, a magy kath. tanítók országos bizottságának elnöke, a múlt hónapban beterjesztvén a Bibornok Herczeg-Primás O Főmagasságához a nevezett bizottságnak 1898. évi működéséről szóló jelentését, a magyar Sión legfőbb őre a kö- vetkező_ levélben fejezte ki a nevezett bizottság iránt magas elismerését, mely méltán fokozhatja a bizottság tagjainak munkaked- vót és munkaerejét.

„Nagyontisztelendő p. Kamarás, Igazgató és Elnök Ur! A hazai kath. tanítók országos Bizottságának folyamatba tett munkásságáról folyó évi januárhó 10 én 2 sz. a. hozzám intézett, nagy gonddal készült, kimerítő jelentéséből örömmel merítettem azt a meggyőződést, hogy a t. Bizottság feladatának magaslatára emelkedve, komoly ügye- kezettel és odaadó munkássággal óhajtja szolgálni kath. tanügyünk magasztos érdekeit.

Aeórt is mielőtt a jelentésre érdemileg válaszolnék, teljes elismerésemet nyilvánítom a t. Bizottság fáradhatlan buzgalmáért és nem habozom kifejezésre juttatni azon erős reményemet., hogy e bizottság a magyar kath. tanügy szilárd támaszát, szakértő és buzgó vezetőjét, alapos és megbízható tanácsadóját fogja képezni.

Köszönetem első sorban és legnagyobb mértékben O Nagy méltóságának, báró Hornig Károly püspök urnák, Veszprém lelkes főpásztorának szól, ki nemcsak nagy szellemének erejével és lelkesedésének füzével, hanem bő áldozatkészségével is oly hathatósan méltóztatott a t. Bizottság tevékenységét támogatni és munkásságának eredményeit előmozdítani.

Teljesen osztom ennélfogva a t. Bizottság egyhangú óhaját, hogy ő Nagyméltósága a „Védnök-Elnök“ gondteljes, de ép oly nagy horderejű tisztét a jövőre is megtartsa és a t. Bizottságnak nemcsak védő, hanem vezérlő szelleme is maradjon, amire lesz szerencsém ő Excellencziáját külön is felkérni.

Áttérve Ntisztelendősóged jelentésének érdemleges méltatására, helyesléssel veszem tudomásul „A magyarországi kath. tanítók országos Bizottságának szervezete“ czim alatt kidolgozott szabályzatot és szívesen tnegerősitem a tisztikar kiegészítése czéljából megejtett választásokat.

Ami a hitoktatás sikereinek biztosítása érdekében foganatosítandó intézkedéseket illeti, megjegyzem, hogy azokat a nagymélt. püspöki kar tudomására hozom és nem kétlem, hogy megvalósításuk készséges támogatásra fog találni.

A folyó évi julius hóban tartandó közgyűlés tárgysorozatát elég gazdagnak mondhatni, mindazáltal kívánatosnak tartanám, hogy kiterjeszkedjék a közgyűlés lehetőleg azon fontosabb kérdésekre is, amelyek jelenleg az elméket sűrűén foglalkoztatják. Ilyen kérdések: a tanítóképző intézetek tanterve; a polgári iskolák reformja; a háztartástani iskolák és mások, melyek nagyon megérdemelnék a t. Bizottság figyelmét és a szakszerű megvitatást, stb.

Midőn ezeket addig is, mig a nagymólt. püspöki kar a t. Bizottság ügyét tárgyalás alá veheti és felőle véleményét nyilváníthatja, Ntisztelendősóged tudomására hozom, felkérem, hogy a nyomtatásban kiadandó munkálatokból a nagymélt. püspöki kar tagjainak számához képest továbbítás végett megfelelő számú példányokat hozzám küldeni szíveskedjék.

Egyébként stb. “

Magyarország kath. tanítói és mindazok, akiknek szivéhez van forrva kath. tanügyünk, hálásan vehetik tudomásul 0 Főmagasságának bölcs irányítása mellett megnyilatkozott azon magas fokú melegséget, amelylyel kath. tanügyünket szivéhez öleli és bizalommal tekinthetnek azon bizottság további működése elé, mely iránt ilyen kiváló mértékben nyilatkozott meg a főpásztori elismerés.

Városi közgyűlés.

1899. febr. 13.

Meglehetős gyenge érdeklődés mellett nyitotta meg az elnöklő főispán, Hugonnay Béla gróf, a közgyűlést. Pedig a tárgysorozat elég változatos és érdekes volt. Dehát a farsang vége következik, s bizonyára emiatt való szomorúságukban maradtak el a többi városatyák. Kü önben állandó csend s csöndes resignálás uralkodott a tanácsteremben : valami olyan bágyadt közömbösséggel morzsolták le a tárgysorozatot, mintha senkit se

érdekelne a kövezet, a közegészség, a köz- biztonság, sem pedig az, hogy az ex-lex miatt a városnak nincs pénze. . Hanem végén csattan az ostor! Már már hangosan kezdték suttogni némelyek azt a örömteljes hirt, hogy 4 órára bevégződik a gyűlés, a mikor is megjelent a tárgysorozat 24.-ik pontja, a mátészalka-, fehérgyarmat beregszászi h. érdekű vasút ügye és egy teljes órán át tartó vitát provokált. A tanács javaslata ez ügyben az volt, hogy a közgyűlés bízza meg a tanácsot, hogy a vasút előmunkálati engedményesei közé beléphessen. Dr. Tanódy és Dr. Kelemen a tanács javaslata ellen foglaltak állást, Dr. Keresztszeghy közvetítő ajánlatot tett, Hérmán Mihály és Papp Géza pedig a tanács javaslatát pártolták. A felszólalások és válaszok után, a melyek minden részről meglehetős hevesek voltak, a szavazás következett, a melyből Tanódy-ók kerültek ki győztesen. — Habár elismerjük, hogy a győzők aggodalmai nem alaptalanok, mégis azt tartjuk, hogy a város

vesztett a tanács javaslatának elvetésével.

* *

*

Részletes tudósításunk a következő.

Gróf Hugonnay Béla, főispán, megnyitván a közgyűlést, kirendelő a hitelesítő küldöttséget s meghatározta a hitelesítés helyét és idejét. Majd a polgármester olvasta fel havi jelentését, a melyben kiemelkedő rész volt az, hogy a belügyminiszter helybenhagyta a Szatmár-városára már igazán reáférő vízvezetéki és csatornázási terveket. A belügyminiszter helyben hagyta-csekély módosítással — a házi pénztár költségvetését, de már Oravecz János, volt gazd. tanácsos keg.ydiját nem engedélyezte, csupán az őt megillető 1010 frtnyi nyugdijat.

Ezután a tanács előtériesztései következtek, a melyeket kivétel nélkül egyhangúlag vett tudomásul a közgyűlés. így a szatmárhegyi gör. kath. egyház nem kap segélyt. — Lóderer Mihálynó kártalanítási kérelmét elvetette. — Árvaszéki ülnökké lettek Bossin J. Papp Gézaés Litteczky Endre. Majd az igazoló választmány elnökét és három tagját választotta meg a közgyűlés. A megüresedett III.-ad osztályú számtiszt állását a márczius havi közgyűlésen fogják betölteni. Az adófelszólamlási bizottság tagjaivá leltek Makkai A. és Wallon Ede. — Majd Melles Emil gör. kath. lelkésznek szavazott

Riadjon ének Isten háza csöndjén,

Köszöntse öt ma minden érzelem.

Kinek alakját üdvözölve fönt én Ily ihletettnek, szentnek képzelem.

Szeráfi arczczal csillogó szemekkel,

Tekintetén a lelkesült öröm,

Mint álomüző, szende, nyári reggel A tiszta nap ha fényderitni jön.

TÓTH JÓZSEF.

A hosszú élet recipéje.

Irta s a kath. kaszinóban 1899. febr. 5-én felolvasta.'

Dr. Fechtel János.

De hagyjuk a régibb időket titokzalos erőfeszitéseikkel és nézzük az újabb kort. A XVIII. század utolsó éveiben megújulni látjuk a nevetséges tévelygéseket, melyek az emberi szellemet századokon át foglalkoztatták. Egy sereg „csalhatatlan“ módot, eszközt találunk a természet rendes folyamának megakasztására és az öregség megelőzésére, íme egy pár mutatványszám:

1. B. Hirschen életsója.

2. Saint Germain gróf élet-theája, melynek receptje nálam megtekinthető. Ez a thea,

azt mondják, csodákat művel. Ennem hiszek bennük.

Cagliostro gróf, 1770—86 közt (vopek) halhatatlansági elixirje, a mi nem volt egyéb, mint jelentéktelen stomachikus folyadék. Cagtiostro, igazi nevén Balsama József, bátor fellépésű, elegáns és kiváló suggeráló képességű iparlovag volt, ki alchimiát űzött s szépítő szereket is árult. Orvosi képzettsége nem volt s csak abból élősködőit, a mit szerzetes-növendék korában a gyógyszerészeiből ellesett. Miután rossz viselete miatt kicsapták a szerzetből, beállított a máltairend nagymesteréhez, ki alchimista volt, s kitől ajánló leveleket kapott, Nápolyba, Rómába.

Ezzel életpályája meg volt alapítva. Bekalandozta egész Európát, sok pénzt szerzett s fejedelmileg költekezett. Legmerészebb volt londoni fellépte, szabadkőmives lett, sőt uj páholyt, az egyptomi kőmivessóget alapította s annyira ment, hogy magát a nagy Koplita és Illés küldöttéül vallotta. Különösen a nők rajongtak érette. Párisban a legmagasabb körökben megfordult, a királyi palotában is, végre üzelmei miatt kitiltották,

Rómában pedig várfogságra Ítélték, hol 1795-ben meghalt.

Julius von der Fisch-Weiller, ki 100 évesnél idősebb volt, azt mondta, hogy a ki hosszú életű akar lenni, az legalább éjjel ezt a positiót csinálja :

A fej az éjszaki sark irányában legyen fordítva, a test vízszintesen délfeló fordittas- sék lehetőleg. Ezen elhelyezkedés az illetőt állandó érintkezésbe hozza a föld felszínén járó delejes áramokkal. Ebből állandó szabályos és normális delejezése származik a szervezetünkben levő vasnak s az életerő elvének jelentékeny megszilárdulása.

Annyi bizonyos, hogy mindazok, kik a hozzánk közeli korban az említett csodás erejű szereket gyártották, közönséges csalók voltak, kik nem éltek egy pillanatig sem illúzióban recipéik értéktelensége felett és semmi egyéb vágyuk nem volt, mint sok pénzt szerezni a hiszékeny publikum becsapásával.

A középkori panaceák ellenben hosszú tanulmányozás, fejtörés munkája voltak s apostolaik mély meggyőződéssel hirdették természetfeletti hatásukat.