Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-12-28 / 52. szám

VIII. évfol.Tam. 53-ik szám. Szalmái*. 1§99. dcczeinber 38 HETI SZEMLE. lí \ i POLITIKAI ES TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK: évre — — — — — — — — — — 3 frt — kr. vro \ — — — —-------— — — — 1 frt 50 kr. ■y edévre ----------------------------------— frt 75 kr. an itóknak és kézmiiiparosoknak egy évre £ frt: Egyes szánt ára 7 kr. . >. ^Felelős szerkesztő I* ÁTÍIOIIY E NDRE. A lap kiadója : A „PÁZMÁNY-SAJTÓ.“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes J küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány - sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vetetnek fel. Nyilttér sora 20 kr. A lsij» megjelenik minden szerdán. ....... . ...------------/ *.-• . ■ '5= A p üspöki kar körlevele. A szent év megnyitásá. ­Krisztusban Szeretett Híveink! A jövő esztendővel ezerkilenczszáz óv telik be az emberi nem töriónelmének leg­nagyobb az egész világot átalakító esemé­nye óta, midőn Istennek egyszülött Fia vég- hetetlen szeretetből és irgalomból tniérettünk emberekén és üdvösségünkért leszállt az égből s a Szentlélek Ur Isten által fogan­taivá a boidogságos Szent Szűz Mária mé- hében emberi természetünket felvevé (Symb. Nicaen. Constantinop.) s a betlehemi istál­lóban e világra született. Az Isten irgalmá­nak, szent kegyelmének és áldásának tizen- kilencz százada folyt le azóta. S midőn az emberi nem egy uj századba lépni készül, a betlehemi isteni gyermek földi helytartója felemeli hódoló hálás szivét az örökkévaló­ság halhatatlan s láthatatlan Királyához, (I. Tim. I. 17.) hálát rebeg e tizenkilencz század szent kegyelmeiért és áldásaiért, a melyeket az irgalmasság Atyja nyújtott a világnak szentséges Fia által. Hálát rebeg a megváltás nagy müvéért Krisztus Jézus földi helytartója ott szent Péternek a szegény halásznak sírjánál, aki­nek személyében nyerte minden földi hata­lomnál szentebb s magasztosabb hatalmát, hogy legeltesse Krisztus bárányait és juhait, bírja kezében a mennyország kulcsait, kor­mányozza legfőbb hatalmával Krisztus ne­vében, Krisztus képviseletében Krisztus anya- szentegyházát; felomeló szavát Krisztus Jé­zus földi helytartója s lángoló szeretettel az iránt, kit e földön képvisel, buzdítja a nyá­ját, a melyet Krisztus irgalma az ő szerete- tére s gondjaira bizott, tekintsenek az üdv jelen századának végén hitünk elkezdő­jére és bevégzőjóre, üdvösségünk szemző­jére (Zsid. 12. 2.) Jézus Krisztusra s lebo­rulva Előtte a legmélyebb imádó hódolattal s hálát rebegve Istennek a kimondhatatlan ajándékért, (II. Kor. IX. 15.) katholikus szent hitükért, a melyet nekik a teljes szent- háromság örök irgalmas végzése szerint nyújtott, öregbítsék Isten szent kegyelmé­vel hitüket Krisztus Jézus szent tanában s Isten fogadott fiaihoz Kriszlus testvéreihez minél méltóbb szentsége» élet által fejezzék ki legforróbb hálájukat Istennek mérhetlen szeretető és irgalmáért, amelyben Jézus Krisztus állal részesültek. S hogy e hódolat és hála széles e vi­lágon éljen minden katholikus szívben s szálljon ég felé a hódolat és hála imája e föld minden részén, a merre csak állnak Krisztus oltárai: a SzetAéges Atya folyó évi május hó tizenegyedikén az Ur menny- bemenetelének napján, Krisztus Jézus összes híveihez, Hozzátok is intézett levelében, a jövő évet, mint a tizenkilenczedik század utolsó óvót, szent évnek jelentette ki, s nagy jubileumot hirdetvén az egész föld ke­rekségének, kitárja Krisztus egyházának kincstárát, teljes búcsú engedélyezésével, hogy uj életre keltse a lelkeket, a melyek attól hűtlen ül, hálátlanul eltávoztak, még buzgóbb követésre serkentse a Jézushoz hűséges sziveket s megújítsa a gonoszban fetrengő századot, (1. Ján. V. 19.). amely oly hütlenül, hálátlanul elpártolt Jézus Krisztustól, az emberi üd1i^M?£.váltójától. S a Szentséges Atya kinyújtja áldó jobbját a katholikus szivek nagy mozgalmára, amely- széles e világon készül ünnepélyesen ég és föld előtt imádó hódolatát s háláját letenni a mi édes üdvözítőnknek Krisztus Jézusnak lábaihoz. S midőn Krisztus Jézus földi Helytar­tója e század alkonyán annyi szeretettel, oly ünnepélyesen hivja fel Krisztus Jézusnak nyáját a hódolatra s hálára az ő megváltója iráut, Mi, főpásztoraitok, a kiket a Szent­lélek Ur Isten rendelt, hogy hűséges egyes- sógben szent Péter utódjával, hűséges en­gedelmességgel az ő legfőbb hatalma s ve­zérlete iránt, kormányozzuk egyházmegyén­ket, (Apóst. csel. XX. 28.) vezéreljünk Titeket az örök üdvösségre, lelkűnkbe véstük a pásztorok pásztorának buzditó szavát s a mi szánk megnyílt Hozzátok, Krisztusban sze­retett Hiveink és a mi szivünk kitágult (II. Kor. IV. 11,) hogy buzdítsunk, lelkesítsünk Titeket Istennek szent kegyelmével a leg­mélyebb hódolatra, a legforróbb hálára a mi Urunk és üdvözítőnk Jézus Krisztus iránt, Mit tett érettünk az Ur Jézus Krisztus ? Ti ismeritek katholikus^szent hiteteket. Krisz­tus "Jézus, az élő Istennek fia, vóghetetlen H TÁBCZA Hf A béreit esernyő. Zimankós őszi idő volt odakint. Az el­sárgult falevelek zörögve hullottak alá, a csipős ójszaki szól tombolva száguldozott végig a néptelen utczákon. Ólomszürke, sö­tét felhők vonták be a mosolygó kék eget s az esti alkony leterité a kimerült termé­szetre fekete fátyolét. Miután Feri barátom csinos kis szobájában egy meleg kandalé pattogó tüzónólkedvemre kibeszéltem magam, hazafelé indultam. Alig hogy kiléptem, nagy szemekben kezdett cseperegni az eső. Bará­tom marasztalt, de mennem kellett, különben a vacsorának csak hült helyét találtam volna meg. — Tudod barátom — szóltam hozzá — mi az étkezésben is pontosak vagyunk. Ne marasztalj, hanem inkább adj egy esernyőt. Menten kezembe adott egyet. Tyü 1 Ez már aztán esernyő 1 Hol szerezted ? Kérlek ez pazarlás : selyem esernyő s hozzá mily elegáns ! Barátom ünnepélyesen mosolygott s ba­juszát megpederve igy szólt : — Csak úgy négy szemközt mondom neked, hogy ez az esernyő nem az enyém. Szkugcsik Athamár adta ki nekem bérbe heti öt garasért. — Ejha! Még ilyet sem hallottam 1 Bé­relt házról, bérelt földről, bérelt páholyról, bérelt lóról és kocsiról, bérelt ruháról van tudomásom, de bérelt esernyő I No ez igazán mesés. Felnyitottam az esernyőt s büszkén ballagtam hazafelé. Útközben a furcsa bér­leten gondolkodtam. Esernyő I Mily prózailag hangzik I Pedig kérem az esernyőről regényt lehetne Írni például ily czimen : „Az esernyő mint biztos ótalom az élet viharos óráiban; vagy tudományos értekezést ily czimen : „Az esernyő, mint fónyüzési czikk a forró nap hevében. — S csuda-e, ha ily gondolatok be­hatása alatt elhatároztam, hogy legközelebb magam is esernyő — bérlőnek állok be. Másnap kötelességemnek tartottam át­adni az esernyőt bérlőjének. Mit sem sejtve nyugodtan lépdeltem lakása felé, miközben azon igyekeztem, hogy a kezemben levő eser­nyőt mindenki megláthassa. Hiába I Gyarló az ember, szeret kérkedni a csinos holmival. Épen a lakás kapujának kilincsére tettem a kezemet, amidőn két alak eleinbe áll. — A törvény nevében álljon meg az Ur! Végig néztem a tolakodókon s megvető- leg szóltam feléjök : — Pusztuljanak, míg jól vannak I — A törvény nevében! — szólt dörgő hangon az előbbi. — Ön lopott. Foglyom. Kövessen 1 Azt gondoltam, hogy valami kiszaba­dult lipótmezőivel vau dolgom. Rószvóttel- jesen pillantottam reá azt akarván mondani: „szegény bolond“. Hanem az nem tágított. Kigombolta kabátját, büszkén mellére mu­tatott. Erre már ón is megijjedtem ; láttam, hogy titkos rendőrrel van dolgom. — Ezt az esernyőt egy félév óta kér ® Monílrnm édes, hová? hová? — Megyek a Kossuth-áruházba, (Deáktór 14. sz. Kovács Ágoston féle ilCfllftCIIl ház), hol igen szép újévi ajándékokat a legj Hiányosabb árért lehet kapni.

Next

/
Thumbnails
Contents