Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-12-20 / 51. szám

Till. éTfolyam. 51-ik szám. §zalmár. IS90. deozember 20 POLITIKAI ES TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK : Egy évre — — — — — -— — — — — 3frt — kr. Félévre -— — — — — —- — — -— — 1 frt 50 kr. Negyedévre — —■ — — — — — — — frt 75 kr. Tanítóknak és kézmii iparosoknak egy évre 2 frt. Egyes szám ára 7 kr. Előfizetési felhívás. A „Heti Szemle“ január 1-én IX-ik év folyamába lép. Sok nehéz­séggel, az intriguának ezerszámra menő polypkarjaival, az indokolat­lan előítéletek és az irigység alat­tomos aknamunkájával kellett meg­küzdenie, inig positiót tudott bizto­sítani magának, a bebizonyította, hogy ebben a megyében nemcsak létjogosultsága, de valóságos kül­detése van. Ma már elismerik, mert kény­telenek elismerni, ellenségei is, hogy megállotta a helyét s hatalmasan kivette részét azon munkából, melyre a nemzeti kultúrának a vallásos, erkölcsi és szellemi niveau emelése érdekében oly égető szüksége van. Uj programmot nem adunk, jó-, barátaink ismernek bennünket, el­lenségeinktől kegyelmet nem ké­rünk. Nyílt homlokkal léphetünk a jövő év kezdetén ismét a nyilvá­nosság elé, mert működésűnkben az igazság és őszinteség elve volt irány­adó, melytől a jövőben sem fogunk egy hajszálnyira sem távozni, bár- mint búgjon ős Buda tornyán a vészmadár. Úgy a politikában, mint a tár­sadalmi kérdések körül nekünk mindig a közügy lebeg szemeink előtt, félretéve minden párt- vagy 'Felelőn szerkesztő H Ä T XI OKY ÉN DHE. A lap- kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ." egyéni tekintetet, — édes hazánk­nak, e szegény haza népének bol­dogulása dobogtatja keblünket. Nincs több politikai lap Szat- már vármegyében a „Heti Szemlén“ kívül. Egyedül neki van joga kri­tikát gyakorolni a politikai esemé­nyek felett és teszi ezt olv őszinteség- gel, mint az ügy érdeke megkívánja. A katholikus álláspontnak szin­tén ő az egyedüli hirdetője a me­gyében, annak az álláspontnak, melytől az erkölcsök tisztasága, a nemzet jóléte függ, amelytől resz­ket a kurrupczio. n/pen azért remél­jük minden jó katholikus ember támogatását. Előfizetési ár egész évre 3 frt félévre 1 frt 50 kr. Tanítóknak, iparosoknak és ki­sebb gazdáknak kedvezményt adunk, hogy minden nagyobb megterhel- tetés. nélkül járathassák a „Heti Szemlét.“ Nekik az előfizetési ár egész évre 3 frt félévre 1 Trt. Azon reményben, hogy eddigi szives olvasóink és előíizetőink a jövőben is a régi jóakarattal fog­ják törekvéseinket elősegíteni, mély tisztelettel maradtunk. Szatmáron, 1899. deczember hó. A „Heti Szemle“ szerkesztősége. j A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a .,Pázmány- sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér Í9. szám.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttér sora 20 kr. A lap megjelenik minden szerdán. Karácsonyi ajándék. Hnsvétkor szép kriszkindlit ka­pott a nemzet az ellenzéki pártok kegyelméből. Meg is volt vele elé­gedve. Egy büszke fő hullott porba, mely elbizakodott gőgjében az ön­kényuralmat proklamálta, s biztos kezekkel egyengette az ország útját a bukás felé. Kapott még egyebet is. A törvény, jog és igazság szóza­tát, mely úgy derengett nemzetünk egén, mint a boldogabb idők haj­nalcsillaga. Es milyen jól esett ez a mondás népünk szivének! V . . Hiszen ilyenről nem is álmodott. Hajdan kemény nyaka beletörődött már abba a járomba, melyet saját fiai raktak reá, hogy nyögjön ? és tanulja meg, mi a lemondás. Önér­zetről fogalma sem volt, térden- csuszva hajlongott a pártiális nagy­ságok előtt, meg volt elégedve ma­gával, ha leadhatta bor és pálinka­gőztől füstölgő vótuinát az egyedül üdvözítő kormányrendszer támoga­tása niellett. Es mikor már teljes apáthiába volt sülyedve, egy ilyen nagy ha­ranggal bekongatnak neki. Volt üdvriadalom az egész vonalon. A régi rendszer romjain felcsillant a megváltás keresztje. Azóta sok viz lefolyt a Dunán, sok csalódásból volt alkalmunk kiábrándulni. Egy §ff TÁRCZA Hl Tárcza a Tárczáról. Irta: Bodnár Gáspár. A szerkesztő barátom-uram levelet irt, melyben tőlem azt kívánja, hogy a kará­csonyi számba „Tárczát“ Írjak. De eredetit és szellemest / No hát kérem, már ez a kívánság nem kis terhet rak az én — szegény vállaimra. Mert tárczát lehet ám „venni“ „jót“ és meg is lehet tömni ezresekkel, százasokkal, tízesekkel, meg koronákkal■ is ! Es ezt a tár­czát minden emberfia „tömött“ „sikerült“» tárczának fogja tekinteni. Hiszen a pénzes tárcza mindig reális értéket képvisel. Száz ember közül talán éppen száz ember lesz azzal tisztában, hogy „mit ér az a tárcza?“ A közvélemény, meg a piacz az ilyen tárczákra nézve pompás egyetértésben van ! De szerkesztő barátom-uram ! Egészen máskép vagyon azon „Tárczá“-val, melyet neked kell hetenkint megtömni ! Milyen kö­zönséged van neked? Ugyan az ég szerelméért, hogy is sza­kadt ez a „Tárcza“ a szerkesztők nyakába! Lehet, hogy az újságírók kó-vagy vas­korszakában valóban kincseket érő, — tár- czába való nagy értékű dolgokat kellett produkálni. Úgy van-e mostanság is ? Nem merném állítani ? Azt tudom, hogy az emberek tekintélye ma már valóban a tárcza szerint igazodik, Itt első regula : a tárcza ; második is a tárcza és a harmadik is a tárcza ! De hogy a szerkesztőknél ma már a becsület, érték nem a „Tárczák-“nál kez­dődik, azt senki sem fogja — kétségbe vonni. Mert jómagam legalább azt tapasztal­tam, hogy ma csúfságára az üzleti tárczák- nak, a lapok „Tárczájá-“ba annyi tartalom, „bélés“ özönlik, hogy belőle — még az iro­dalmi könyvpiaczok is bőven táplálkoznak. És ma már a könyveknek is — piacza van ! Tudom, bogy ismered a jelenlegi ka­rácsonyi könyvpiaczot ? A gazdák évek óta panaszkodnak, hogy nincs termésük ! No hát pótolja — a könyv­termelés. Valóban gazdagabb piacz ennél ma nincsen ! Tudod-e azt, hogy ez a könyvpiacz nagyobbára — a „Tárczák“-ból táplálkozik ? Barátom, bocsáss meg, de a ti „Tár- czá-“lok neveli — az uj iroi generácziót! Meg vagyok győződve, hogy hosszas szerkesztői működésed alatt — ezt a tapasz­talatot megszerezted ? A versiró egy kis helyet kér a „Tár­ozódban. A kinek szive tele van és könnyi- teni akar rajta, leírja szive érzelmeit, mert megígérte, hogy „majd a Tárczá-“baD 1 így történik aztán, hogy a szerkesztő­nek üres a „fcör“-tárczá“-ja, de a lapja, Tárczájában van elég bélés, bár —- azt hiszem — te is tapasztaltad — nem egyszer gon­dolkodtál: „nem“ jut-e bele hamis pénz? Nénikém édes, hová? hová? — Megyek a Kossuth áruházba, (Deáktér 14. sz. Kovács Ágoston féle ház), hol igen szép karácsonyi és újévi ajándékokat a legjutányosahb árért lehet kapni. ItiT Lapunk mai száma 12 oldalra terjed. ~TS£jj

Next

/
Thumbnails
Contents