Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)
1899-12-06 / 49. szám
VIII. évfoljam. 49-ik szám. Szalmái*. 1§99. deczeinber 9 POLITIKAI ES TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: \ Egy évre — — — — •—• — — — -— — 3frt —• kr. I Félévre — — — — — — — — — — 1 frt 60 kr. ! Negyedévre — — — — — —- — — — frt 75 kr. Tanítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 2 frt. Egyes szám ára 7 kr. B A Felelős szerkesitő THORY ENDRE. A lap kiadója : A „PÁZMÁNY-SAJTÓ." A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány - sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyllttér sora 20 kr. A lap mindé» szerdán. A vármegye jubilál. A múlt csütörtökön vármegyénk az alispánt ünnepßlhp Ifi űtpftiőségben tiz év óta müködiK É^3a(j*<fr annyira beleélte maláta jubileumokba, hogy maholnap egyik- másik kiválóbb férfiúnak bizonyos számú tüsz- szentése is érdemszámba fog menni, hogy ovátiókban részesüljön. Épen azért az ünneplésnek ma már nincs meg az a morális értéke, ' mely lyel hajdan birt, mikor korszakot alkotó események mozgatói mellett nyilatkozott meg a közvélemény. Abból az ünnepből dicsfény sugárzott az ünnepedre is, magasra kiemelte őt a közönséges halandók sorából, nymbussal vette körül tisztes alakját, ma már csak olyan kétes értékű lombok fakadnak 1 lőle, aminőkkel ide s tova minden tízesztendős suszterinas meg lesz koszorú zva. Ünnepiünk ész nélkül és eszo- \eszeiten. Ünnepiünk olyan egyéneket, kik sem érdemeiknél, sem kimagasló egyéni tulajdonaiknál fogva nem vetkőztek ki a hétköznapi ruhából és olyan czégér alatt, mely gyakrabban bir a komikum hatásával, minthogy ünnepélyes hangulatot kelthetne. Sokkal jobban tenné a társadalom, ha azt az elég tekintélyes summát, melyet a jubileumok elnyelnek, a szegény emberiség javára fordítaná. Egy köztisztviselő, ki hivatalát jól vezette, csak kötelességet teljesített, még akkor is; ha összes erőit, legjobb tehetségét szentelte a közügy szolgálatára. így cselekszik minden lelkiismeretes ember. Akiben nincs kötelesség-érzet, az nem érdemli meg, hogy a közbizalom bárminő positiót is biztosítson számára, hol a közönség ügyei és érdekei felett rendelkezhetik. Nagy László alispán volt és hajó alispán volt, tiz év után mindenesetre megérdemel annyit a vármegye közönségétől, hogy elismerését működése iránt e legilletékesebb helyen, ott a vármegye közgyűlési termében kifejezze. Egy köztisztviselőnek tiz év után ennyit és nem többet. Ez méltóbb hozzá, mint a zajos deklamátió és nem hívja ki maga ellen a kritikát. Szatmár vármegye jubileumára azonban nem akarunk egészen sulykot vetni, mert szeretjük úgy felfogni a dolgot, hogy nem alispánt, hanem egy egyént ünnepelt, kinek társadalmi szereplésé és kiváló lelki tulajdonai fel költötték a közönség figyelmét és rokonszenvét annyira, hogy csaknem rajohgó szeretettel veszik körül. Az már érdem számba megy. ha egy köztisztviselő részt vesz a vármegye társadalmi és kulturális törekvéseiben s azokat szellemének erejével, anyagi áldozatokkal és állásának súlyával is támogatja. Ez érdem, mert eme szereplés alól ki is vonhatná magát. No hát e tekintetben Nagy László résen áll, ott van a vármegye minden kulturális egyesületében, s mindegyikben vezórszerepet követel magának. Egyéniségének másik kimagasló vonása az a ritka talentum, aminővel nem dicsekedhetik minden ember. És ő ezt a szép Istenadományát a közügyek és, a társadalom javára értékesíti. És amiről legelőször kellett volna megemlékeznünk, páratlan jó szive van, mindenki iránt igaz szeretettel viseltetik, senkinek kárát nem akarja, a humanismus oly méltékben ki van nála fejlődve, hogy egy köz- tisztviselőnek hivatali működésére talán még hátrányos is. Nagyon sokszor megesik, hogy szándékosan nem vesz észre kisebb mulasztásokat csak azért, hogy alantas tisztviselőtársának ne kelljen kellemetlen perczekct szereznie. Ez a páratlan jó szív kapcsolta őt szorosan össze a vármegye közönségének szivével, mely ma érte lángol s érte minden áldozatra kész. Ez teremtett számára népszerűséget, ennek rendezte a múlt csütörtökön jubileumát a vármegye. És ebben az értelemben a jubileum indokolt, ha oly kiváló tulajdonságokat tesz ünneplése tárgyává, melyek a jubilánst a közönséges emberektől megkülönböztetik. Ne beszéljünk tehát alispáni érdemekről, mert azok, ha vannak, csak olyan érdemek, amelyekkel minden alispánnak bírnia kell, ellenkező esetben nem méltó reá, hogy alispáni székben foglaljon helyet.Ezekhezaz érdemekhez azonban sok szó fér, épjen azért a vármegye közönségének ez irányban történt felbuzdulásához is. Faiskoláink berendezése. A mezőgazdaságról szóló 1894. évi XII. törvény értelmében minden község tartozik faiskolát felállítani és azt a szükséges kellékekkel ellátni. E törvény végrehajtására kiadott 2051. számú „Utasítás“ pedig a fatenyésztésnek elméleti és gyakorlati oktatását rendeli el a népiskola V. és VI. osztályában, valamint folytatólag az ismétlő iskolában, újabb intézkedés szerint a gazdasági ismétlő iskolában. Hogy tehát az idézett törvénynek mindkét tekintetben eleget tehessünk, szükséges, hogy faiskolánkban a jövő tavaszra ne csupán apró magonczaink legyenek, hanem oltásra alkalmas 1 és 2 éves magcsemeték, oltványok stb. Hogyan rendezzük be tehát faiskolánkat a szükségesekkel a nélkül, hogy az nagyobb költségünkbe kerüljön? Forduljunk kérelmünkkel egyenesen a nm. földmivelésügyi m. kir. minisztériumhoz, mely a f. év 80,170 számú rendeletével intézkedik az állami intézeteknél készletben levő csemeték, vadonczok, oltóvesszők ingyenes kiosztásáról, valamint az oltványoknak és dugványoknak mérsékelt árban való eladásáról. Ugyanis a budapesti m. kir. kertészeti tanintézetben, a magyar óvári gazd. akadémiában, a keszthelyi és kolozs-monostori gazd. tanintézetekben; az adai, algyógyi, jászberényi, nagy-szt.-miklósi, pápai, rimaszombati földmives iskolákban ; a kolozsvári, lugosi, mezőhegyest, tihanyi, trencsényi, tarczali és ungvári állami faiskolákban, továbbá a lőcsei, nagy-bocskói, tordai és kis-szebeni kertmunkás iskolákban, végül a kecskeméti Miklós-telepen óriás meny- nyiségü vadoncz, csemete, oltvány, dugvány, nemes oltóvessző, szölővessző, valamint gazdasági és erdei facsemete áll a fatenyész- tóssel foglalkozók rendelkezésére. így pl. vadalma és alma-csemete 865,920 drb., körte csemete 436,308 drb., eper 543,300 drb., egyéb csemete 180,470 drb. van jelenleg készletben 1 Igaz ugyan, hogy ezeknek egy része jutányos árban eladatik, de megjegyzi a nm. minisztérium, hogy a kimutatásban feltüntetett magcsemeték és vadonczak dij nélkül és kiosztatnak oly községi faiskolák számára, melyek megfelelő talajjal és fekvéssel, továbbá kellő kerítéssel, kuttal és felszereléssel el vannak látva, továbbá a melyek kezelője kellő szakismerettel bir, és a hol a faiskola megmunkáltatása akadályba nem ütközik. Ezen feltételek létezése a kir. tanfelügyelő, a fatenyésztési vándortanitó, vagy a INGÜK JÓZSEF polgári, papi és egyenruha üzletében, Szatmár Deák-tér városház épületben a legjobb szabású polgári és papi öltönyök, reverendák a legjutányosabb árért készíttetnek.
