Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)
1899-10-11 / 41. szám
VIII. évfolyam. 41aik szám. £>esiíibjsíe\ 1800. október;! 3. HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK : Eg\v évre — —• — — — — ■— — — -— 3frt — kr. Felévro — — — — — — — — — — 1 frt 50 kr. Negyedévre — — — — — — — — frt 75 kr. Tanítóknak és ké/.m»iparosoknak egy évre 2 frt. Egyes szám ára 7 kr. Felelős szerkesztő HÁTHOIiY ENDK E. A lap kiadója : A „PÁZMÁNY-SAJTÓ.“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összos küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „JPúztnúny.- sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttér sora 20 kr. A líip megjelenik minden szerdán, öhiiteség hiánya. Egyik jeles-Írónk azt mondotta, hogy a politika a színlelés művészete. Ha ez lény, akkor a mi kormány- férfiaink nagy politikusok voltak, mert kitűnően értettek a szinlelés- hez: mást gondoltak, mint a mit beszéltek, másként éreztek, mint a hogy tettek s másfelé ütöttek, mint ahova néztek. Sikereket is értek el ezzel az eljárással, nem ugyan a külföldön, hanem a belföldön. Sikereikből nem háramlót! bár haszon a közre, az országra, társadalomra, de háramlóit reájuk és a velők egy klikkben levőkre. Sokan azt vélték, hogy a Széli- kabinet fordulópontot jelez a belpolitikában. Ezután a férfias egyenesség és őszinteség kiszorítja az előbbi incorrect szellemet. A kormány részéről az őszinteség bizalmat szülhet majd a nemzetben s a kölcsönös bizalom összeforrasztja az erőket, inogac zó hízza, az izmokat, hogy a haza üdvén s a nemzet testén égő sebek beheggesztésén sikerrel munkálkodjanak. Azonban fájdalommal kezdjük sejteni, hogy a jobbak reménye illúzió lesz. Mára Hentzi ügyben tanúsított magatartásáért sem lehet a kormáuyl túlságos őszinteséggel vádolni. Legutóbb pedig a kultuszminiszternek egyik rendelete ejt gondolkodóba. Ugyanis a napokban a kir. tanfelügyelők a kultusz- minisztertől rendeletet kaptak, hogy lépjenek érintkezésbe a városi hatóságokkal és kövessenek el mindent a városi iskolák államosítása czél- jából. A kultusz-miniszter ur a főrendiházban hangsúlyozta, hogy ő csak az illetékes iskola-féntartók határozott óhajára államosítja az iskolákat. A képviselő-házban pedig kijelentette, hogy az államosítást olyan iskolákban sürgeti, melyek nem állanak a kor követelte színvonalon, vagy melyek a hazafiság szempontjából esnek kifogás alá. ÍJgyde a legtöbb városban az iskolák kitünően vannak felszerelve, kiváló munkaerők működnek azokban, a hazafias szellemnek melegágyai; a miniszter ur mégis államosítani akarja. Hát a miniszter ur másképen gondolkodik a parlamentben, a nemzet képviselőinek színe -őfőtt s' másképen az előtte hajlongó hivatalnoksereg előtt. A miniszter urnák mást mond az ajka s másképen ir a tolla? Feledékeny-e a miniszter ur, vagy nem őszinte? Avagy talán az ő tudtán kiviil látott napvilágot az a rendelet? Mi inkább azt szeretnők hinni, hogy valamelyik alantas közeg illetéktelenül intézkedett, mint azt, hogy a , kultuszminiszter ur nem őszinte. Ám bármiként álljon is a dolog, a tanfelügyelők mindent el fognak követni, hogy e rendeletet megvalósítva, érdemet szerezzenek a minisztérium előtt. Sión őrei azonban minden bizonynyal aktióba lépnek, hogy a tervszerű államosítással szemben a kath. tan ügyet megvédjék. Állami iskolák nem nevelhetnek vallásos gyermeket. Az az egy-két hittani óra elégtelen a gyermekek vallás-erkölcsi képzésére, midőn az egész tanítást kath. szellem nem hatja át. Másrészt paedagogiai elv, hogy a gyermek előtt az ellentéteket nem kell feltüntetni addig, inig benne a jó, szép és helves gyökeret nem ver. A ki- fejlett judiciummal nem rendelkező gyermek, ha egymás mellett látja az igazat és igaztalant, a helyest és helytelent; úgy megszokja azokat, hogy közönyös lesz minden iránt. Epen igy van a vallási dolgokban is. Aki hitoktató volt állami iskolában, az hallhatta a katholikus gyermekek panaszát: Tisztelendő ur x zsidó gyermek azt mondta, hogy Krisztus gonosztevő volt, azért feszítették keresztre. Alig végezte talán az egyik, midőn előállott a másik : J. ref. gyermek boszantott benTARCZA Mezzofanti József bíboros, a világhírű nyelvtudós. — Irta: I>r. Feelitel János — 1819- ben I. Ferencz császár Itáliában járt és M.-it látni kívánta. A császár kíséretében magyarok, németek, csehek, morvák, stb. valá- nak, M. mindenikkel saját nyelvén beszélt. Ekkor hívta őt Ferencz császár Becsbe, a toscanai nagyherczeg pedig Florenczbe. 1820— 30. között M. kiválóképen gazga- gitá nyelvismereteit. Dánul Molbecchel, angolul Smith kapitánynyal, oroszul, lengyelül Bolkonski herczeg- gel kifogástalan accentussal beszélt. Meg kell jegyeznem, hogy M. a különböző nyelveket nemcsak beszélte, de teljes hibátlansággal irta is. Ismerte a nyelvek szerkezetét, vagyis u. n. sprachfeitigkeitját egye. sitette a philologiai tudással. Különben a nyelvek lényegének ismerete, összehasonlítás, tudományos rendszer nélkül szükségszerűen fejében babyloni zűrzavar állott volna elő. 0 a nyelvek egyes szójárásait is tanulmányozta és különböző tud. társaságok nyilvános ülésein a természetéről, rokon vonásairól egy német phi- lologusnak is becsületére valló szakszerű kutató és élesen biráló szemmel értékes, becses felolvasásokat tartott. Jacobs Frigyes német philologus igy nyilatkozik M.-ról: nagy emlékező tehetség nélkül persze nem lehel nyelveket tanulni, de ez még nem elég, hogy valaki a nyelveket correcte folyékonyan hibátlan accentussal beszélje, azon társalogjon, ehhez egyébb is kell. És mily könnyen elfelejti az ember a megtanultat, ha nincs gyakorlata. Az pedig sohasem hagyta el Bolognát, aztán olasz volt, a kinek a sok má- salhangzós szláv nyelvek elsajátítása rengeteg nehézségeket támasztott .... Egész lényében semmi nyoma a charlatanismusnak. Közép termetű, inkább kicsiny, sovány és sápadt. IV. Frigyes Vilmos trónörökös korában látta M.-it és igy szól róla : „Valóságos csoda, velem úgy beszélt németül, mint egy német, Ancillon titkos tanácsossal francziaul, mint egy franczia, Bunsennel angolul, Grőben generálissal svédül tökéletesen.“ Perzsa nyelven Hafiz ódáit olvasta és irt, a birmai nyelvet jól ismerte.*) Tanulása módszeréről azt mondja, hogy ő a szavakat és paradigmákat leírja és jól megtanulja. 1830. nov. 8-án meghalt VIII. Pius 1 évi és 8 havi pápaság után. Utóda XVI. Gergely lett, kinek üdvözlésére Bologna is küldött deputation A deputatusok közt volt M. is, kinek értékét a pápa, ki a propagandánál működött, nagyon meg tudta becsülni. Trónra lépte után *) 1830-ban a híres astronomus Libri látogatta meg M.-it, a ki neki az indiai népek astronomiájáról és mat he ír íLa siói a le j kitrciitohb felvilágosításokkal szolgált" HOLE JÓZSEF polgári, papi és egyenruha üzletében, Szatmár Deáktér városház épületben a legjobb szabású polgári és papi öltönyök, reverendák a legjutányosabb árért készíttetnek.
