Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-09-06 / 36. szám

E __I_______S _ZE M L E“ (36-ik szám.) Ad akozzunk ! Boldogult Erzsébet Királynénk emlé­kére Budapesten „Örökimádás templom“ szándókoltatik építtetni, mely czélra országos gyűjtés határoztatott el a budapesti központi bizottság által. A központi bizottság részéről Szatmár megyére én kéretvén föl a gyűjtésre, erre legalkalmasabbnak találom a többi között a megboldogult halála évfordulója napját szeptember 11-ikét, valamint az ezen napot megelőző napot, mely vasárnapra esik. Meszlényi Gyula megyés püspök Ur ő Méltósága engedőiméből a róm. katholi- kus templomokban szeptember 10-én vasár­nap az összes misék alatt és szeptember 11-én a gyászmise alatt hölgyek által az emlitett nemes czélra adományokat fognak gyűjteni. Felkérem azért a hiveket: adakozzanak e szent czélra, a legcsekélyebb adományt is köszönettel fogadom. Emlékül minden adakozó a Királyné arczkópót fogja kapni a misék alatt gyűjtő hölgyektől, mely kép szép emlék lesz min­den háznál, mert ápolni fogja a Királyné iránti hűséget, lelkünket felemelni az elköl­tözött dicső Királyné leikéhez, a szeretet kötelékét szorosabbra fűzi és a bánattól sújtott lelkekre enyhitőleg hat. Az eredményért legyen dicsőség az Is­tennek ! Nagy-Károlj, 1899. augusztus 31. Gróf Hugonnai Bélátié. A kath. álláspont a pedagógiában. A magyarországi kath. tanítók országos bizottságának 1899. augusztus 25-iki közgyűlésén mondott elnöki megnyitó dr. Steinberger Ferencz-töl. Tisztelt közgyűlés! A napi sajtó egyik-másik tekintélyes közege a múlt évben tartott közgyűlésünk­ről hozott tudósítását azzal a kritikával kí­sérte, hogy miért gyülóseznek a magyar tanitók vallások és más keretek szerint szóttagozódva külön-külön; miért forgácsol­ják szót a nemzeti nagy kulturerőt és miért nem egyesíti őket egy táborba a közös haza­fias cél ? E széttagazódásnak megvan a maga 2 _______ „H a sipkát nem fogom tudni a daganatoktól a fejemre huzni . . Azért, mert azt mertem mondani, „hogy udvaron fehérük szőre egy tehénnek," azért maga verekedni akar!? Tudja meg hát minden emberi szőrből ki­vetkőzött ember, maga csak annyi még egy holtra vált tótnak is, mint egy szivarcsutka. Hétbe hasitom, ha magának ilyen szo­kása van. Olyan csend lett, hogy az Edison fo­nográfja bátran legyeket fogdoshatott volna, mert a drága ismerősöm köhintését be nem vette volna. Úgy ült a széken, olyan sze­gény lett ijedtében, mint a vigasztaló szó­Megsajnáltam öt perez múlva s hogy a társaságot megkövessem, engedtem a 48-ból. Bélához mentem s megpróbáltam meg­simogatni a haját. Persze vakmerő vállalko­zás volt, — bár engedte. Látja Béla barátom, — most már ba­rátom volt — Így szóltam, maga olyan jó, olyan türelmes, mint egy nyirott birka. Bár az volnék, sóhajtja. Az lesz, mondom. Mindenkinek van baja. Én például olyan árva vagyok, hogy pszichológiája, legyőzhetetlen erejű indító oka : a lélek természete, mely nem igazodik külső jegecitési kísérletek után, hanem a maga törvénye szerint. A lélek nem tűri a kényszert, elnémul az erőszak előtt, de meg nem adja magát; és ha megnőtt az ereje, széttöri a láncokat, melyek szabadságát megfojtották. Szabadságban izmosodik a nemzet; szabadság élteti a lelket. A meg­győződés tiszta légkörében kiván munkál­kodni a lélek. A hol nem a meggyőződés sugalmazza és heviti a szivet, ott a szolga­ság és zsarnokság bélyegét hordozzák ma­gukon az emberi tettek. Más a mi meggyőződésünk, mások a mi vezérelveink, mások az iránypontok mint azokéi, kik a magyar pedagógia fej - ledező mezején nincsenek mellettünk egy táborban. A mi eszményünk Jézus Krisztus, azzal a fenséges intózménynyel, melyet ő a törté­net folyamába beépített, s mely a hömpölygő és vészes áradatok közepette ma is szilárdan és sértetlenül áll fönn. A magyar tanítóság számos tagjának szemében nem az az ideál tündöklik ma­gasztos fényével, mely nekünk, névben és szivben katholikus tanítóknak. Azon 1 eg tó - vesebb nézetnek alapján, hogy a keresztény­ség egységes hitrendszere össze nem egyez­tethető az ész elveivel, az ő pedagógiai evan­géliumok a kereszténységtől elszakadt böl­cselet, a mely bölcseletnek hivatása szilárd alapokat vetni a pedagógia építménye alá. Nekik Kant, Herbert, Beneke, Spencer, Dit­tos stb. több, mint a kereszténységnek fön- séges eszméi, igazságai. Mi azonban nevelő munkánkban a bolygókért és mellékbolygókórt föl nem cse­réljük a kereszténységnek ragyogó napját, mely megtermókenyité az elméket és szive­ket, mely az emberiség arculatára az égi származás nemes vonásait lehelte. .Meghajtjuk zászlónkat a józan bölcse­let fönsége előtt. A legmagasabb szférákban szárnyaló tudomány az. Fényt és élt kölcsö­nöz az észnek, ősi és eltörülhetetlen bélyeget az emberiségnek, mert általa társalog az ember az Istennel. Az emberi ész által léte­sített tudományok rangfokozatában a filozó­fia az első helyet foglalja el. Ő szolgáltat ha felmászok egy fára, semmim sem marad a földön. Omnia mecum porto. De van haja! vétó ellen. Haja! haja! baja! — Ne szomoritson el. Legyünk jó barátok. Itt a kezem. Béla elfogadta. Megittuk az áldomást s reggelre Béla barátom is nyirott birka lett s kinőtt jókedvében fején a — csuhája ! Pili ich Ottó. Levél Chinából. Vasvármegye szülöttje, Wilfinger József, chinai bithirdető a következő levelet intézte Iliés Ferencz kanonok úrhoz : China, Tschekiang, Haimeng 1899. jul. 6. Nagyságos és Főtisztelendő Kanonok Ur! Péter és Pál ünnepének nyolezada ismét alkalmat nyújt nekem arra, hogy Nagyságo­dat egyről-másról értesítsem, a mi nem lesz talán egész érdektelen. Minthogy nekünk, a Jézus Szent Szive e missziója három misszio­náriusának, a legkülönfélébb mandarinok egy és ugyanazon ügyben eddigeló már 60-ra szaporodott hivatalos látogatása következ­tében elég alkalmunk nyilt arra, hogy elveket és ád világosságot minden más tu­dománynak. Az ő kalauzolása mellett épül fel igazi ludománynyá minden más ismeret­kör, sőt a hitnek is őre és a vallásnak vé­dőbástyája az igazi bölcselet, mert ennek vas logikájával és minden izekre szétszedő erejével lehet visszaverni a támadásokat, melyeket a vallásellenes irányzata bit ellen intéz. Ámde a bölcseletnek fényoldalai mel­lett sötét árnyékoldalai is vannak. A filozó­fia szirteit csak a legóvatosabb és legjóza­nabb elmék kerülik ki. Abban a magasabb körben, melyben a bölcselet mozog, nagyon sok elme elszédül és örvénybe sodortatik, ha a tévedésnek alávetett emberi észt egy fensőbb világosság nem .kalauzolja. Innen van, hogy a kereszténységtől elszakadt böl­cselet évkönyveiben a legszörnyűbb vegyü- lókót találjuk a legellentótesebb rendszerek­nek, melyek annyi pusztítást okoztak az el­mékben, szivekben és társadalmakban. Rousseau, a legkevósbbó sem áhitatos lelkű .ró a ki apróra ismerhette a kereszténység- ellenes bölcseletét, maró gunynyal ostorozza azt: „Kerüljétek azon embereket, kik azon ürügy alatt, hogy a természetet magyarázzák, rombold tanokat hintenek el az emberek szivében s a kik látszatos szkepticizmusuk­ban sokkal merevebbek, sokkal dogtna- tikusabbak, mint ellenfeleik határozott hangja. Azon fenhójázó ürügy alatt, hogy egyedül ők a felvilágosodottak, őszinték és becsületesek, parancsolólag alávetnek bennünket indokolatlan határozataiknak és követelik, hogy a dolgok igaz alapelveiül fogadjuk a legérthetetlenebb rendszereket, melyeket képzelődésükben építettek. Külön­ben pedig felforgatva, lerombolva, lábbal ta- podva mind azt, a mit az emberek tisztelnek, megfosztják “a szerencsétleneket nyomoruk utolsó vigaszától, a gazdagokat és hatalma­sokat pedig szenvedélyeik utolsó fékétől; elrabolják a szivek mélyéről a bűn mardo- sását, az erény reményét és még az embe­riség jótevőiül akarnak tartatni. Az igazság — mondják — sohasem ártalmas az embe­reknek; én is azt hiszem velők együtt, és nézetem szerint ez a nagy bizonyítók a mellett, hogy a mit ők tanítanak, az nem igazság.“ (Chateaubriand „A kér. sz. 4 k. 275 lap.) azoknak gondolkozásmódját, beszédeit, cse­lekedeteit vagy cselekvéstől való tartózkodá­sukat pontosan kitanulbasuk és megítél­hessük : csaknem magától érthető, ha az ekkép szerzett ismereteink arra sarkalnak bennünket, hogy alkalom adtán közöljük azokat. E levelem tárgyává tehát a manda­rinoknak az itteni keresztények üldözésével szemben tanúsított eljárást teszem. Sokszor^hangoztatják e szót: „mandarin“ de talán csak ritkán úgy, hogy annak valódi értelmét világosan és határozottan tudnák is- A kinai szó : Küöfü annyit jelent, mint Cu- rátor, intéző és e jelentményóben általános czime minden hivatalbeli személynek. Minden rangfokozatbelinek az alkirálytól kezdve le a legkisebb rangú, az úgynevezett „kis man- datm“-ig, külön czime és jelvénye van, mely őket egymástól megkülönbözteti. Az egész császári hatalom sajátságosán van megosztva mégpedig úgy, hogy egyáltalában csak akkor lehetséges valaminek a dűlőre való kivitele, ha a mándárinok temérdek sokasága mind egy szálig megegyezett a fenforgó ügyre nézve. Ennek következése aztán, hogy hiába beszól az alkirály, hába maga a császár is, ha csak egy vagy két alárendelt hivatalnok

Next

/
Thumbnails
Contents