Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)
1899-09-06 / 36. szám
E __I_______S _ZE M L E“ (36-ik szám.) Ad akozzunk ! Boldogult Erzsébet Királynénk emlékére Budapesten „Örökimádás templom“ szándókoltatik építtetni, mely czélra országos gyűjtés határoztatott el a budapesti központi bizottság által. A központi bizottság részéről Szatmár megyére én kéretvén föl a gyűjtésre, erre legalkalmasabbnak találom a többi között a megboldogult halála évfordulója napját szeptember 11-ikét, valamint az ezen napot megelőző napot, mely vasárnapra esik. Meszlényi Gyula megyés püspök Ur ő Méltósága engedőiméből a róm. katholi- kus templomokban szeptember 10-én vasárnap az összes misék alatt és szeptember 11-én a gyászmise alatt hölgyek által az emlitett nemes czélra adományokat fognak gyűjteni. Felkérem azért a hiveket: adakozzanak e szent czélra, a legcsekélyebb adományt is köszönettel fogadom. Emlékül minden adakozó a Királyné arczkópót fogja kapni a misék alatt gyűjtő hölgyektől, mely kép szép emlék lesz minden háznál, mert ápolni fogja a Királyné iránti hűséget, lelkünket felemelni az elköltözött dicső Királyné leikéhez, a szeretet kötelékét szorosabbra fűzi és a bánattól sújtott lelkekre enyhitőleg hat. Az eredményért legyen dicsőség az Istennek ! Nagy-Károlj, 1899. augusztus 31. Gróf Hugonnai Bélátié. A kath. álláspont a pedagógiában. A magyarországi kath. tanítók országos bizottságának 1899. augusztus 25-iki közgyűlésén mondott elnöki megnyitó dr. Steinberger Ferencz-töl. Tisztelt közgyűlés! A napi sajtó egyik-másik tekintélyes közege a múlt évben tartott közgyűlésünkről hozott tudósítását azzal a kritikával kísérte, hogy miért gyülóseznek a magyar tanitók vallások és más keretek szerint szóttagozódva külön-külön; miért forgácsolják szót a nemzeti nagy kulturerőt és miért nem egyesíti őket egy táborba a közös hazafias cél ? E széttagazódásnak megvan a maga 2 _______ „H a sipkát nem fogom tudni a daganatoktól a fejemre huzni . . Azért, mert azt mertem mondani, „hogy udvaron fehérük szőre egy tehénnek," azért maga verekedni akar!? Tudja meg hát minden emberi szőrből kivetkőzött ember, maga csak annyi még egy holtra vált tótnak is, mint egy szivarcsutka. Hétbe hasitom, ha magának ilyen szokása van. Olyan csend lett, hogy az Edison fonográfja bátran legyeket fogdoshatott volna, mert a drága ismerősöm köhintését be nem vette volna. Úgy ült a széken, olyan szegény lett ijedtében, mint a vigasztaló szóMegsajnáltam öt perez múlva s hogy a társaságot megkövessem, engedtem a 48-ból. Bélához mentem s megpróbáltam megsimogatni a haját. Persze vakmerő vállalkozás volt, — bár engedte. Látja Béla barátom, — most már barátom volt — Így szóltam, maga olyan jó, olyan türelmes, mint egy nyirott birka. Bár az volnék, sóhajtja. Az lesz, mondom. Mindenkinek van baja. Én például olyan árva vagyok, hogy pszichológiája, legyőzhetetlen erejű indító oka : a lélek természete, mely nem igazodik külső jegecitési kísérletek után, hanem a maga törvénye szerint. A lélek nem tűri a kényszert, elnémul az erőszak előtt, de meg nem adja magát; és ha megnőtt az ereje, széttöri a láncokat, melyek szabadságát megfojtották. Szabadságban izmosodik a nemzet; szabadság élteti a lelket. A meggyőződés tiszta légkörében kiván munkálkodni a lélek. A hol nem a meggyőződés sugalmazza és heviti a szivet, ott a szolgaság és zsarnokság bélyegét hordozzák magukon az emberi tettek. Más a mi meggyőződésünk, mások a mi vezérelveink, mások az iránypontok mint azokéi, kik a magyar pedagógia fej - ledező mezején nincsenek mellettünk egy táborban. A mi eszményünk Jézus Krisztus, azzal a fenséges intózménynyel, melyet ő a történet folyamába beépített, s mely a hömpölygő és vészes áradatok közepette ma is szilárdan és sértetlenül áll fönn. A magyar tanítóság számos tagjának szemében nem az az ideál tündöklik magasztos fényével, mely nekünk, névben és szivben katholikus tanítóknak. Azon 1 eg tó - vesebb nézetnek alapján, hogy a kereszténység egységes hitrendszere össze nem egyeztethető az ész elveivel, az ő pedagógiai evangéliumok a kereszténységtől elszakadt bölcselet, a mely bölcseletnek hivatása szilárd alapokat vetni a pedagógia építménye alá. Nekik Kant, Herbert, Beneke, Spencer, Dittos stb. több, mint a kereszténységnek fön- séges eszméi, igazságai. Mi azonban nevelő munkánkban a bolygókért és mellékbolygókórt föl nem cseréljük a kereszténységnek ragyogó napját, mely megtermókenyité az elméket és sziveket, mely az emberiség arculatára az égi származás nemes vonásait lehelte. .Meghajtjuk zászlónkat a józan bölcselet fönsége előtt. A legmagasabb szférákban szárnyaló tudomány az. Fényt és élt kölcsönöz az észnek, ősi és eltörülhetetlen bélyeget az emberiségnek, mert általa társalog az ember az Istennel. Az emberi ész által létesített tudományok rangfokozatában a filozófia az első helyet foglalja el. Ő szolgáltat ha felmászok egy fára, semmim sem marad a földön. Omnia mecum porto. De van haja! vétó ellen. Haja! haja! baja! — Ne szomoritson el. Legyünk jó barátok. Itt a kezem. Béla elfogadta. Megittuk az áldomást s reggelre Béla barátom is nyirott birka lett s kinőtt jókedvében fején a — csuhája ! Pili ich Ottó. Levél Chinából. Vasvármegye szülöttje, Wilfinger József, chinai bithirdető a következő levelet intézte Iliés Ferencz kanonok úrhoz : China, Tschekiang, Haimeng 1899. jul. 6. Nagyságos és Főtisztelendő Kanonok Ur! Péter és Pál ünnepének nyolezada ismét alkalmat nyújt nekem arra, hogy Nagyságodat egyről-másról értesítsem, a mi nem lesz talán egész érdektelen. Minthogy nekünk, a Jézus Szent Szive e missziója három misszionáriusának, a legkülönfélébb mandarinok egy és ugyanazon ügyben eddigeló már 60-ra szaporodott hivatalos látogatása következtében elég alkalmunk nyilt arra, hogy elveket és ád világosságot minden más tudománynak. Az ő kalauzolása mellett épül fel igazi ludománynyá minden más ismeretkör, sőt a hitnek is őre és a vallásnak védőbástyája az igazi bölcselet, mert ennek vas logikájával és minden izekre szétszedő erejével lehet visszaverni a támadásokat, melyeket a vallásellenes irányzata bit ellen intéz. Ámde a bölcseletnek fényoldalai mellett sötét árnyékoldalai is vannak. A filozófia szirteit csak a legóvatosabb és legjózanabb elmék kerülik ki. Abban a magasabb körben, melyben a bölcselet mozog, nagyon sok elme elszédül és örvénybe sodortatik, ha a tévedésnek alávetett emberi észt egy fensőbb világosság nem .kalauzolja. Innen van, hogy a kereszténységtől elszakadt bölcselet évkönyveiben a legszörnyűbb vegyü- lókót találjuk a legellentótesebb rendszereknek, melyek annyi pusztítást okoztak az elmékben, szivekben és társadalmakban. Rousseau, a legkevósbbó sem áhitatos lelkű .ró a ki apróra ismerhette a kereszténység- ellenes bölcseletét, maró gunynyal ostorozza azt: „Kerüljétek azon embereket, kik azon ürügy alatt, hogy a természetet magyarázzák, rombold tanokat hintenek el az emberek szivében s a kik látszatos szkepticizmusukban sokkal merevebbek, sokkal dogtna- tikusabbak, mint ellenfeleik határozott hangja. Azon fenhójázó ürügy alatt, hogy egyedül ők a felvilágosodottak, őszinték és becsületesek, parancsolólag alávetnek bennünket indokolatlan határozataiknak és követelik, hogy a dolgok igaz alapelveiül fogadjuk a legérthetetlenebb rendszereket, melyeket képzelődésükben építettek. Különben pedig felforgatva, lerombolva, lábbal ta- podva mind azt, a mit az emberek tisztelnek, megfosztják “a szerencsétleneket nyomoruk utolsó vigaszától, a gazdagokat és hatalmasokat pedig szenvedélyeik utolsó fékétől; elrabolják a szivek mélyéről a bűn mardo- sását, az erény reményét és még az emberiség jótevőiül akarnak tartatni. Az igazság — mondják — sohasem ártalmas az embereknek; én is azt hiszem velők együtt, és nézetem szerint ez a nagy bizonyítók a mellett, hogy a mit ők tanítanak, az nem igazság.“ (Chateaubriand „A kér. sz. 4 k. 275 lap.) azoknak gondolkozásmódját, beszédeit, cselekedeteit vagy cselekvéstől való tartózkodásukat pontosan kitanulbasuk és megítélhessük : csaknem magától érthető, ha az ekkép szerzett ismereteink arra sarkalnak bennünket, hogy alkalom adtán közöljük azokat. E levelem tárgyává tehát a mandarinoknak az itteni keresztények üldözésével szemben tanúsított eljárást teszem. Sokszor^hangoztatják e szót: „mandarin“ de talán csak ritkán úgy, hogy annak valódi értelmét világosan és határozottan tudnák is- A kinai szó : Küöfü annyit jelent, mint Cu- rátor, intéző és e jelentményóben általános czime minden hivatalbeli személynek. Minden rangfokozatbelinek az alkirálytól kezdve le a legkisebb rangú, az úgynevezett „kis man- datm“-ig, külön czime és jelvénye van, mely őket egymástól megkülönbözteti. Az egész császári hatalom sajátságosán van megosztva mégpedig úgy, hogy egyáltalában csak akkor lehetséges valaminek a dűlőre való kivitele, ha a mándárinok temérdek sokasága mind egy szálig megegyezett a fenforgó ügyre nézve. Ennek következése aztán, hogy hiába beszól az alkirály, hába maga a császár is, ha csak egy vagy két alárendelt hivatalnok
