Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-09-06 / 36. szám

3 „H E T I S Z E M L E“ (36-ik szám.) Hát ezt a romboló filozófiát vigyük-e be az iskolába, mely ha lehatolna a népré­tegek leikébe, nem a katb. vallást döntené meg, hanem felforgatná a társadalmi lét­rendet ? Egy konkrét eset csattanósan világítja meg a hitetlen bölcselet pusztítását. Berlin­ben történt néhány év előtt, hogy egy litog­ráfus fiatal munkás egyik társát halálosan megsebesítette. Az esetről igy irt akkoriban a berlini „Börsen Courier": „Nem maga a tény az, a mi a közfigyelmet magára vonja, hanem az a lélektani előzmény, a mely a tettnek okául szolgált, kelti fel a szokatlan feltűnést. Egy fiatal munkás, megzavarva elméjében Hartmann bölcseleti iratainak ol­vasása által, azért akarta társát meggyil­kolni, hogy részint barátját a boldog meg­semmisülés, az édes Nirwanna örömeinek részesévé tegye, részint a maga részére egy nehány évi csendes visszavonul tságot, sze­rezzen arra, hogy indiai bűnbánó módjára elmólkedhessék az élet hiúságáról és min­den munka s életküzdelem hiábavalóságáról. A vádlott mindezt őszintén megmondta a bíróság előtt, s kifejezte forró óhaját, hogy a börtön sötét falai közzé zárják. — S mi­dőn a bíróság azt kérdezte tőle : Nem érez-e bánatot e szörnyű tette fölött, azt felelte: Semmi esetre; én teljesen egy véleményen vagyok Hartmann Ede bölcselővel, hogy az életnek semmi értéke nincs és hogy meg­gyilkolt barátom nekem hálával tartozik ? hogy őt a siralom völgyéből kiszabadítot­tam,“ (Hammerstein „Schulfrage“ 107. 1.) Az iskolának kér. alapon kell állania, ha áldás akar lenni hazánkra. A keresztény­ellenes bölcselet mindenütt bomlasztó hatás­sal volt a nemzetekre, de a keresztény val­lás ezer éves múltúnkban állam fentartó erőnek bizonyult. Sehol másutt annyi kárt nem okozhatunk a nemzet egészséges fejlődésének, mint az iskolában, ha az ifjú sziveket a kér. eszméktől eltereljük és a vallás üditő hatása alól kivonjuk. Hogy a magyar nemzet poli­tikai fölényét ebben a hazában megtartsa, szükséges, hogy ősi erényeit, melyeket a vallás ápolt, el ne veszítse. A kér. vallást akarjuk mi komolyan és igazán. Nagy következetlenség : a vallást, mint valami fenséges nagy dolgot elismerni és azt mutatkozik is hanyagnak, vagy dolgozik a saját szakállára. Erre nézve általános bizonyíték az itteni keresztények üldözésének egész története. Méltóságos püspökünk: Reynaud Pál Mária a legfőbb törvényszéket táviratilag és Favier Alfonz, pekingi püspök és a franczia követség közvetítésével szóbelileg isórtesitette irigylésre vajmi kevéssé méltó helyzetünkről A csekiangi uj alkirály erre a legszigurubb utasításokat kapta arra nézve, hogy a zavar­gásoknak oly gyorsan, a mint csak lehet, véget vessen és a keresztényeknek, t. i. a katholikusoknak igazságot szolgáltasson. Sőt megütközésüknek is adtak kifelyezést az al­király ellenében azért, hogy mindjárt hivata­loskodása elején oly nagy rendetlenségek for­dulnak elő. Ez utóbbi megjegyzés úgyszólván a letétellel való fenyegetést fejezi ki, ha ha­marjában rend nem lesz. Jól megértette ezt az alkirály és azonnal kirendelt a legfelsőbb rangbeliekből egy valóban igen tehetséges mándárint, hogy teljhatalmú megbízásából kifolyólag maga vizsgáljon meg minden ügyet taycsui prefekturánkon és döntsön végérvé­nyesen. Ez az, európai műveltségű kiküldött a címnek használni, de az abból folyó kö­vetkezmények elől elzárkózni. Fejleszteni akarjuk a magyar pedagógiát azzal az erővel, mely a mai kultúrának éltető forrása volt, a katholicizmus isteni erejével. Nem zárkózunk el a modern kor tapa ztalalai elől. Nem kicsinyeljük a tudomány igazi vívmányait. De a régi kipróbált alaptól a Jézus Krisz­tustól megadott iránytól nem térünk el sem­miféle bölcseleti rendszerekért, mert abban élet van és fejlesztőképesség. Egyik kezünk­kel féltékenyen őrizzük a hitel, az állami és társadalmi rend védő bástyáját: a másik ke­zünkkel azon dolgozunk, hogy a pedagógiát a kér. szellemű bölcselettől megjelölt irány­ban gazdagítsuk és közkincscsé tegyük. Ez az elválasztó vonal mi köztünk és azon magyar pedagógus testvéreink között, a kiknek előbbvaló Kant és hasonló szellemű bölcselők, mint a kereszténység isteni intéz­ménye. Egy ponton azonban összetalálkozunk minden magyar pedagógussal és a magyar állammal; abban ugyanis: hogy hazafias szellem uralkodjék az iskolákban. Mi is azt akarjuk, hogy a magyar állam nagy, hatalmas és egységes nemzeti allam legyen és a ma­gyar faj ebben az államban a hengemoniát megtartsa. És éppen azért, mert forrón sze­retjük hazánkat, az állam fentartó erőnek bizonyult kér. vallástól el nem tántorodunk. A nemzet alkotmányának védőbástyájából a szegletköveket kibontogatni nem engedjük. A közgyűlést ezennel megnyitom. Hírek. Gyászmise lesz e hó 11 -én, boldogult ki­rálynénk szomorú halálának évfordulóján d. e. 9 órakor a székesegyházhan a melyet maga Ő méltósága a püspök ur fog végezni. A szent mise alatt — mint mai vezérczikkünkből lát­ható — a királyné emlékének Budapesten eme­lendő „Örök imádás templomára“ gyűjtés ren- deztetik. A Mária-pócsi bucsumenet tegnap reggel 8 órakor indult el hosszú útjára Ékkel Lajos káplán vezetése mellett. A szép számú, buzgó közönség hat zászló alatt, nagy csapat fehér ruhás, ártatlan leánykával húzódott végig a meg is érkezett ideHaimengbe a mi misszió­igazgatónkkal, Lepers kér. Jánossal együtt (1899.) junius 4-én és lelkiismeretesen akart tisztében eljárni. De ihol ni a nyomorúság, melyre az imént czólzás történt. Éppen a prefektura mándárinjai és köztük első sorban éppen azok, kiket a kötelességtudás kifejtése leginkább megilletett volna, bámulatos huza­vonát, gyávaságot és korlátoltságot tanúsí­tottak és a mi leginkább visszatetszést szül­het, egyenesen engedetlenséget mutattak a kiküldött tervszerű utasításaival szemben. Ekként az alkirály tejhatalmu kiküldöttjének névszerint Ou-Tsoung-Liennek hatalma a nullafokra szállíttatott le és a zűrzavar még nagyobb fokban ruháztatott fel a jogosság látszatával úgy, hogy Ingväte a kiküldött mándárinnak ott időzése alatt is egyre foly­tathatta garázdálkodását. A valóban nemes szivü kiküldöttnek be kellett érni a keresz­tények legfelötlőbb szerencsétlenség-helyeinek felületes megtekintésével. A jog és igazság érdekében tett becsü­letes fáradozásainak keserű jutalmául azt nyerte, hogy az idevaló bűnös mándárinok az alkirály előtt befeketítették, mire junius város utczain a székesegyházból a hidontuli temetőbe, hol rövid ima után a kísérőktől meg­válva a zarándoknép útra kelt. Uj felűgyelőbizottsági tag. a vall. és közokt. miniszter Melles Emil szatmárnémeti gör. kath. esperes lelkészt a németi állami óvoda felügyelő bizottságába rendes tagnak nevezte ki. Kinevezés. A vall. és közokt. miniszter dr. Csighy Antal belényesi gör. kath. gymn. tanárt a beregszászi állami gymnásiumboz rendes ta­nárrá nevezte ki. Róza nap. A Hérmán Mihályné polgár- mesternnél f. hó 4.-én nevenapja alkalmából a nőegylet egy fényes küldöttsége tisztelgett a küldöttséget, melynek tagjai voltak: Jáko Sándorné alelnöknő, Junk Károlyné, dr. Tanódy Mártonná, Dr. Fejes Istvánná, Ko­vács Leóné, R. Nagy Endréné, Tankóczy Gyu- láné, Unger Istvánná, Bakó Ignáczné stb. Dr. Fechtel János az egyesület főtitkára vezette, ki a deputáczió nevében meleg szavakkal üd­vözölte az ünnepeltet. Az árvaházi gyermekek is megjelentek a gondnoknő vezetése alatt s egyik leányka díszes rózsa csokorral kezében tolmácsolta az árvák háláját a jó elnöknő iránt, az elnöknő átvette a csokrokat és megvendé­gelte a gyermekeket. Mi is gratulálunk a nő­egylet buzgó fáradhatatlan Elnöknőjének. Vármegyénk főispánja komárommegyei birtokán, Kömlődön tartózkodik, hol a napok­ban József kir. herczeget fogja fogadni, ki fő­ispánunk látogatását kívánta viszonozni. Ezért a közigazgatási bizottság és az állandó választ­mány ülésein, melyek a jövő szombaton tar­tatnak meg, Nagy László alispán fogja az el­nöklésben helyettesíteni. Megbízás és kinevezés. Az ungvári kir. kath. főgymn. igazgatói teendőinek végzésével a vall. és közokt. miniszter Medreczky István ottani főgymn. tanárt bízta meg, Kauffmann Aurél munkácsi főgymn. helyettes tanárt pedig eddigi állomás helyére rendes tanárnak ne­vezte ki. Egyházmegyei hir. Reiter Endre róm. kath. segédlelkész hasonló minőségben Dobó-Rusz- káról Erdődre küldetett. Gyászhir. Tmmann Olivér Nagy-Bánya város polgármestere e hó 2-án elhunyt. — Munkács városát szintén súlyos veszteség érte a napokban két előkelő tagjának elhunytával. Az egyik Lasztókay Béla megyei tiszti főügyész, végén, fontos tanácskozás örve alatt, egészen hirtelenül visszahivatott. Nem tudtuk eléggé megnyugtatni az iránt, hogy mi misszioná­riusok semmiféle jelentést sem tettünk ellene. Épen a fölötti fájdalma, hogy nem szolgál­hatott nekünk eléggé, epesztette e nemes szivü embert leginkább. Püspökünknél és után Hancsuban az alkirálynál tett látoga­tása alkalmával ismerte meg a chinai mán- dárin-világ cselszövő lelkét a maga valójá­ban. — Nem mulaszthatom el, hogy e ma- gasrangu hivatalnokot a Chinában szenvedett megaláztatásért, némi kárpótlásul be ne mu­tassam Európának s jelen soraimmal ennek bámulatát és elismerését irányában fel ne keltsem. On-Tsoung-Lien szerény fellépésű, kö­rülbelül 45 évts férfiú, tud francziául már azon idő óta, hogy Pekingben végezte ta­nulmányait. Titkára volt a chinai szövetségnek Pá- risban, Brüsselben, Londonban és Rómában, mely utóbbi városban egy kihallgatás alkal­mával látta XIII. Leó pápát, pogány létére védelmezte egy katholikus képzőintézet ügyét, mely intézetet a chinai kormány annak ide­

Next

/
Thumbnails
Contents