Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)
1899-08-23 / 34. szám
2 HETI SZEMLE“ (34-ik szám.) ről sok keserűségre és felháborodásra szolgáltat alkalmat. Sok fegyelmi ügy van vármegyénkben, melynek lefolyását már alig győzzük végére várni. Pedig úgy a megtámadott becsület, mint a közönség érdeke megkívánná, hogy végre valahára dűlőre jöjjön. A huzavona egyik szempontból sem indokolt és nagyon érthetőleg izgatottságot szül. En tudok egyént, kit rágalmazó nyelvek csalással, sikkasztással stb. vádoltak. Kit meghurczoltak a közönség előtt, végre a bíróság becsületét tisztára mosta. Az alatt az idő alatt, mig bünpere folyamatban volt, csakhogy épen bele nem őrült. Az embertelenséggel határos valakit ilyen lelkiállapotnak esztendőszámra kitéve hagvni. o t Számtalan panaszt hallottunk már a közigazgatás roszaságáról. Zúgolódik a nép, lármáznak a lapok úgy a fővárosban mint a vidéken. Épen a számtalan hiány érzete vezetett az államosítás eszméjéhez. Helyes-e vagy nem, — most nem kutatjuk. Az eszme megtestesülése még úgyis jó ideig várat magára. De épen azért, mert még sokáig kell várni, mig az Ígéret földjére jutunk, annyit mégis megkívánhatunk, hogyha mannát nem adnak, legalább ne traktáljanak bennünket vaczkorral. Szóval akiket illett, cselekedjenek a nagy közönség érdekében és igénye szerint. Javítsák a közigazgatás menetét, ahogy csak lehet. Ne legyen irányadó az atyaíiság, sógorság, cziinbo- raság ott, hol bűntény megtorlásáról van szó. A fegyelmi ügyek gyors és minden hanyagság nélküli elintézést követelnek. Eléggé megvilági- tottuk mindkét szempontból. Epen azért reményünk van hozzá, hogy a már régi idő óta folyamatban lévő kérdések elől az illetékes laknak könyei ? Mindeniknek van. Gyakran megesik, hogy elmondhatjuk: Felettem éj, nap. Sötét ború ; Szemembe könyek. Szivembó bu. (Bajza.) Igaza van az én jó barátomnak : a belső ember, a mint az ember őszintén önmaga előtt áll, mindig elmondhatja: mindig esak sírok. Hogy vagyunk tehát mi emberek? Öröm vagy fájdalom ér, mindig csak sírunk. lHllich Ottó. A kath. egyház és a tudomány. —Egy pár adat a sok közül. — Már Herder azt mondá, („Ideen zur Philosophie der Geschichte,“ 20 könyv), hogy „A római hierarchia nélkül Európa valószínűleg a zsarnokok zsákmányává, örökös veszekedések színhelyévé avagy talán mongol pusztává lett volna.“ A tudományok kutatását, művelését nemcsak nem üldözte az egyház, hanem maguk az egyház féríiai voltak a tudomány legkiválóbb művelői, ők voltak a legszorgalmasabb kutatók. Hurter írja: „A zárdák könyvtárai nélkül nagyon csekély tudomást torok törekedni fognak elhárítani az esetleg felmerült akadályokat, és azokat a kívánt megoldáshoz juttatják. A Vigadó-építést ellenzők álláspontja. Az uj „Vigadó“ építésének kérdésében a múlt gyűlésen lefolyót vitából az ellenzék álláspontjának ismertetése végett itt adjuk az egyik kiváló szónoknak, Csomay Imre képviselőnek gyorsírás után felvett beszédét: Méltoságos Főispán ur; Tekintetes Közgyűlés ? Én nem voltam „hotelista“ soha, tehát ellene vagyok annak most is. Nem vagyok a Tanódi helyzetében, a ki előbb eddig akarta a szálloda építést. Tehát én minden nehezebb teher nélkül mehetek ennek a kérdésnek a vitájába, a mely vita pályájának végére azt akarom indítványozni, hogy a Tekintetes Közgyűlésnek minden tagja vesse el ezt a határozati javaslatot, a melyet én a magam részéről, kijelentem, hogy nem fogadok el. Tekintetes Közgyűlés 1 Az én tudtommal, pedig én jártam közgyűlésre rendesen, még sohasem volt az véglegesen és érdemileg eldöntve, hogy arra a telekre, arra a területre mit építsünk ? Egyáltalában épitünk-e, vagy nem ? — Nem volt kimondva, hogy arra bérházat építünk, nem volt kimondva, hogy arra szállodát építünk, — hanem igenis csak olyan utasítást kapott a tanács, hogy puhatolódzék, mit hall, mit vél, hogyan lehetne azt hasznosítani és e tekintetben adjon tervet, adjon javaslatot és érlelje meg a kérdést, hogy aztán annak minden része a közgyűlés elé állíttatván, a közgyűlés abban a helyzetben legyen, hogy döntsön. A mint ma van itt a kérdés , ma, és csakis ma lehet és kell abban a kérdésben intézkedni, hogy azon a telken egyáltalában építkezést akar-e foganatosítani a város közönsége, — s mit épit: hotelt vagy bérházat, arra a telekre ? Hát tekintetes Közgyűlés ! én azt mondom, hogy azt az épületet, a mely ma ott all, ne bontsuk le, hagyjuk ott, mert az az épület Szatmárra nézve emléket képe: ; te'jesen szilárd és erős, és igy nem osztom azun nézetét, hogy az rom volna. Azon épület azon szép alakjában, azon építési modorban fenntartható lakható és ma is kifizeti magát; lebontani, beszereztünk volna az emberiség hoszu korszakos viszonyairól; nem egy országnak összes történelmi emlékeit a zárdák mentették meg az utókor számára ; ezek nélkül keveset tudnánk a múlt idők eseményeiről. („Innocenc|III) — Sem Herder, sem Hurter nem hive a katho- likus egyháznak111), de annyi jellemük van, hogy történeti tényeket kereken el ne tagadjanak. Okén, a jénai radikális elvű természet- búvár így ir: „Nagy hiba volt a zárdák elpusztítása és lakóik szétszórása. Az efajta bűnök előbb utóbb megbosszulják magukat, ahogy azt rpá.r is látjuk. Hol vannak volta- kép a zárdáktól elrabolt kincsek, hol vannak könyvtáraik, természettudományi gyűjteményeik, fizikai kézsülékeik? A zárdák szellemikicstárai és oktató intézetei voltak az országnak és a melyek nem azok voltak, azokká lehetett volna tenni őket, hogy ha már államaink mást nem tűrnek meg, mint amiből pénzt kipréselhetnek. És utóvégre nem maradhattak volna meg a zárdák eredeti rendeltetésük iránti tiszteletből is? Nem-e ők művelték először a talajt, oktatták a népet, terjesztettek egy szelíd vallást s vele erkölcsi és tudományos műveltséget?“ „Mik *) *) Ilurtor később katholikussá lett. Szork. lyette ujjat építeni, bérházat vagy mást, szerintem a legnagyobb bűn és szerencsétlenség; mert Szatmáron ma már két téglát egymásra tenni haszonnal nem lehet. Átmentünk itt többen az építkezés kínjain, tehát azt tudjuk, mi különösen a piacz és környéke. Mél- tóztassék csak a zárszámadásba beletekinteni, mindenütt a bérlet és jövedelem-csökkenést éppen az épületek mutatják. Tehát bérház alakjában építkezni nem lehet, már maga ez a körülmény olyan, hogy még gondolatnak is szerencsétlen. Egy bérháznál, mint a minő a mostani épület is lehet, a melyet lehet osztani száz és száz fiókra, lehet különféle osztálybeli, társadalmi állású és rangbeli lakót összegyűjteni de egy szállodában lehet-e, ha nem akad bérlő, ha szintén úgy fogunk állani, mint a főváros; mert Budapesten a Vigadó üresen áll 1 (Igaz! Zaj. Elnök többször csenget.) — Ha tehát a fővárosnak példáján okulni és tanulni akarunk akkor a szállodaépítésbe nem mehetünk. Tekintetes Közgyűlés! szállodát építeni, mikor a fővárosban is alig fizeti ki magát, vidéki városban merőben meggondolatlanság; ma, a mikor a zónakort éljük, a mikor az ideérkező két óra múlva tovább mehet, a mikor a jelen helyzetben, az általános, úgy nevezett „vigéczforgalom“ 20 embernél többre naponként nem megy, ma, midőn a vásárok kora is lejárt, épen a közelség folytán, a vidéki közönség mindennap érintkezhetvén a várossal; ms •táneztermet építeni, mikor a bálok kora lejárt ma nagytermet építeni, midőn chambre sepa- rébe szeret vonulni a közönség; teljességgé nem lehet. Maga az a cél, hogy ott tánctérén építtessék, mindig nehezen értékesithetővé tesz azt az épületet, mert a bérlőnek mindig szá mitásba kell venni annak a szállodának e ré szénéi a világítási, karban tartási költséget, ; mely pedig neki jövedelmet nem hoz. Én ; a magam részéről, Tekintetes Közgyűlés, szálloda építésnek határozottan ellene vagyok még pedig egészben ! Arra a telekre pedig kü lönösen szállodát építeni én valósággal meg gondolatlan dolognak tartom; mert az a tele frontjára nézve keskeny, a szomszédok áltr bezárva van, annak sem levegője, sem világos sága nem lesz, pedig első főkellék a szállodát- nézve, hogy annak világossága és levegője le gyen, mert különben ott az egészség kérdés volnánk mi mostan a régi zárdák nélkül Semmi, mint félvad germánok! Nincs a n korunknak már érzéke a hála iránt? 01 megérjük még, hogy a kormányok a rombc ló fölvilágosodásból kijózanodva, örüln fognak, ha a düledező kolostorokba ujr bevonulnak a szerzetesek s ott Isten dicsé ségére és a nép épülésére karénekhez ke: denek.“ így Okén a radikális termószetkutat De minek idézzek tovább, beszéljene csak a száraz tények 1 Rabanus Maurus, 823— 842-ig fűid apát, korának egész tudománykörét felölel hatalmas szellemével és az „Univerzumn Írott 22 könyv“-e ma is respektussal talá kozik a tudósoknál. Yidukind korvey-i szerzetes megírta szász föld történetét, mely ma is fórrá munkául szolgál a kutatóknak. Strabo reicheni apát (849) NómetorszÉ legelső botanikus kertjét teremté me kolostorának könyvtárát 400 kötetig gy; rapitolta, az akkori időkben hallatlan szár Ezen kolostornak volt tagja Hermanni Contractus, kinek csilagászati, mennyiségtar természettani, történelmi nagy ismereteit' fényes bizonyságot tesznek müvei és kit
