Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)
1899-08-23 / 34. szám
„HETI S Z E M L E“ (34-ik szám.) 3 kényes helyzetbe jő es igy a szomszédoknak is veszedelmére lenne az épület. Ha csak- ugyan közszükséget képezne, hogy szállodát kell Szalmáról! épiteni, másutt kellene azt épiteni. Erre nézve egyetlen egy okot, józan érvet nem hallottam. De mégis hallottam egyet a legbölcsebbet. Nagyon szép lesz, mikor ott a fősoron egész éjjel világos lesz, mondta egy úri egyén a maga jargonjában. Ha valaha szállodára, ha valaha táucz- teremre lesz szükség, ott van az, a mely ma is a város szállodája, a Zöld fa, az kínálkozik ily czélra leginkább. A város most azt a hibát követi el, hogy a saját szállodájának támaszt konkurrencziát, annak az értéket csökkenti. Felépítve az uj szállót, megrootatik. Egy ipartársulat pedig, a mely egy kellő és alkalmas tánczterem helyiséget fenntartott eddig, melyet a kor igényeinek megfelelőleg csak azért nem rendez be és alakit át, mert ennek a kérdésnek miként eldőlte vagy el nem dőlte tartja függőben az elhatározást. (Igaz! úgy van ! Zaj. Elnök csenget.) Én, Tekintetes Közgyűlés, határozottan károsnak tartom a szálloda felépítését; én annak semmi előnyét nem látom, hanem látom annak a legnagyobb mértékű veszedelmét érlelődni, mert belemegy ez a közönség egy 400.000 forintos építkezésbe. Mig a bérlet a kamatot és a törlesztési költséget megtéríti, 230 ezer frt után a többi úgyszólván el van veszítve. Már eleve nem adja meg a vállalkozás azt a hasznot, a melyet a befektetett töke után várni kell és lehet. De az a jövedelem maga is problematikus. Senki mint szállodára és vendéglőre bérajánlatot nem tett; már azt hittük, hogy az egész kérdés elaludt. Végre a versenytámasztás által kényszeritettek egy embert oda, hogy Ígéretet és ajánlatot tegyen, hogy ennélfogva legyen alapja az építkezésnek. Nem hiszem el, hogy az a bérlő higgadtan, józan észszel ment volna azon elhatározásba, a mely ő neki magának káros és a város érdekeinek is megrontását eredményezi; nem hiszem el, hogy nem állott kényszer befolyása alatt, hogy azt az ajánlatot megtegye. (Fölkiáltások: Nem kényszer! Szabad akarat! stb. Zaj.) Hiszen most már állhatatosan és szigorúan ragaszkodik elhatározásához, mert ez már meg van írva, most már szavát adta. De kérem, ha a körülmények megváltoznak, tarthatja-e azt az protestáns történetíró Giesbrecht „az első német tudósnak“ nevez a szó szigorú értelmében. Egy tengernseei szerzetes találta föl az 1000-ik óv körül a üvegfestószetet. Abban az időben, mikor a könyvnyomdászatot még nem ismerték, a zárdákban Írták a könyveket; külön irodák voltak itt, hol az egyik a pergamentet vonalozta, a másik irt, a harmadik rajzolt és festett; ismét mások összehasonlították a másolatot az eredetivel és kijavitották az iráshibákat. Hogy mekkora gondot fordítottak erre a munkára, mutatják a még meglevő pazar kiállítású kéziratok, a> mint ezek a könyvtárakban láthatók. És hogy mily értéket képviselt egy ilyen könyv, megítélhető abból, hogy a wessobrunni zárda egy, Diemuth apácza által irt biblia másolatért egész jobbágybirtokot adott (1130.) A mai tudomány a réginek alapjára épített, de hol volna ez az alap, ha a szerzetesek a görög és római klaszikusok, az egyházatyák, a régi Írók müveit annyi példányban le nem másolták és az utókorra át nem származtatták volna? A mint a 15 század kizepón a könyv- nyomdás zat föl lett találva, az egyház beajánlatot és akkor, ha időközben, még a 12 esztendő lejárta előtt, az a szálloda üresen bérlő nélkül marad, ki fogja a hiányokat fizetni és födözni ?! (Élénk felkiáltások : A pótadó! — Elnök csenget.) Honnan fogják akkor annak a 230 vagy 400 ezer forintnak a jövedelmét, illetőleg törlesztési költséget megtéríteni, mert hiszen nem a város sajat vagyonából, hanem kölcsön pénzből fog épülni. — Én a Tekintetes Közgyűlést a legjobb hiszemmel és óva intem, hogy ebbe az építkezésbe ne menjen bele, — mert azt az erkölcsi és anyagi felelőséget, Uraim, nem lehet elviselni, a mely ebből kifolyólag Önökre hárul. Azt mondják itt, hogy mit tegyünk azzal a meglevő épülettel ? — Én jeleztem már beszédem elején, hogy ott kell hagyni és bérbe adni, a hogy van. (Hogyan?) Tessék hiresztelni és majd találkozik bérlő. A fennhagyás által megkíméli magát egy végzetes kiadástól a város közönsége. De annak az épületnek, illetőleg annak a teleknek még akkor is több haszna van, ha értékesítik az egészet és magán kézre adják. Még talán akkor is több hasznot teszen, Tekintetes Közgyűlés, magának a város közönsége, ha azon a területen át, mint annak a sornak közepén, utczát nyit, a Kazinczy-utczával parallel; ez nagyon célszerű lenne a forgalomra nézve, a mely sokak szerint — olyan nagyon haladóban van Szatmáron 1 ! Még akkor is több hasznot tesz a város közönségének a Tekintetes Közgyűlés, ha lebontja azt az épületet és a földjét felszántva sóval veti be. Mert az építkezés világos káros következményeitől menekül. (Nagy zaj és derültség. Elnök hoszasan csenget.) De ha keresve keressük . . . (Folytonos zaj. Elnök újból csenget.) hogy Szatmárnak mi a rendeltetése, azt találjuk, hogy nem a szálloda és korcsma építés. Akkor is, ha éjit, más czélokat tartva szem előtt, kell, hogy az építkezésbe bele menjen. Mig iskoláira nem telik, addig vendéglőkre ne költekezzék a város. (Élénk éljenzés.) Szerintem Tekintetes Közgyűlés, Szatmárnak két középiskolája van, a mely érettségi bizonyítványokat oszt, a református, és a kir. kath. főgymnasiumok; ott van a tanítóképző, ott vannak a szépen kifejlesztett iskolák ; kereskedelmi és ipariskolák : valósággal hiányzik tehát egy felsőbb tanintézet, ezeknek a tetejébe ezek összefoglalásaként, a hol az itt képzett növendékek tanulmányaikat tovább folytathatcsületbeli dolognak tekintette a nyomdászat fölkarolását. A zárdák egymás után állítottak saját nyomdákat, igy a marienthali czisztercziták (1468), a beromünszteri augusz- tinusok (1470,) az augsburgi (1472,) a bambergi (1474) és blaubeuerni benczósek (1475.) Nem rég megjelent a német könyvtárak hivatalos katalógusa. A katholikus jellegű könyvtárak ezen jegyzékében 1. millió 019,118 kötettel szerepelnek, protestáns jellegűek 436.647 kötettel, megjegyezvén, hogy az elkobozott hajdani zárdakönyvtárak jelenleg az egyetemi és városi óriás könyvtárakban vannak eltemetve. Az órát Kassiodorus egyháztörténetiró találta föl (505) és Gerbert — a későbbi II. Szilvesztar pápa — tökéletesítette. — Baco Roger francziskánus barát a középkor legzseniálisabb fizikusa és vegyésze volt. Regi- montánus pap mint fizikus az első rangú korifeusok mellett foglalhat helyet, Coperni- kus Miklós kananok korszakot alkotott a csillagászatban. Ő mutatta ki, hogy a föld a nap körül forog. A naptárt XIII. Gergely pápa rendezte (1582,) a puskaport Schwartz Berthold barát találta föl, kinek még 1853nák ! Az a palota egy ilyen intézetnek a berendezésére var. Mivel az idő is előrehaladt, ismétlem, hogy nem fogadom el a határozati javaslatot és óva intem a közönségnek minden tagját, hogy az építkezés veszedelmébe be ne menjen ! (Élénk éljenzes és helyeslés.) Bocsánatot kérek. Lehet, hogy valakinek elragadó felszólalásara lesznek, a kik az épiike- zést akarják s fölteszem, hogy az építkezést természetesen azok fogják pártolni, akik annak a jövedelmezőségében és czélszerüségében feltétlenül bíznak, — hát azon urakkal szemben egy határozati javaslatot teszek annak a tárgyalás alattinak pótlására, ha kell Írásban is hogy „mindazok pedig akik ezt megszavazzák és ebbe az építkezésbe bele mennek, erkölcsi és vagyoni felelőséget vállalnak . . . (Nagy zaj Élénk felkiáltások. Elnök hosszasan csenget). . az építkezésből eredő károkra nézve — és kimondja ez a közgyűlés azt, hogy mindazokkal szemben a felelőséget érvényesíti és e czélból a felépítendő szállodát, épp úgy, mint a plébániát most, külön számadás szerint kezeli és az évenkint felötlő hiányokat és károkat a létesítők vagyonából pereli és behajtja; ezt a biztosítékot pedig telekkönyvezteti. — Ezt kérni bármelyik adózónak szabad joga van ! (Nagy zaj. Élénk éljenzés és helyeslés. Elnök többször csenget. Szavazzunk!) Az 1899—1900 iskolai év kezdetére vonatkozólag. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1894. évi 50667. sz. rendelete szerint a középiskolák valamennyi osztályába a beiratások már a tanév végén is eszközölhetők. Ehhez képest iskolánkban jun. 30-tól jul. 2-ig bezárólag lehetett beiratkozni délelőtt 9 órától 12-ig. Feltételek : 1. A tanév végén beirt tanulók az igazgatónál hagyják iskolai bizonyítványaikat s megkapják a rendes beiratkozási igazolványt. 2. A felvételi dijak e tanulóktól is azonnal be- szedendők. Ha a tanév végén felvett tanulók a jövő tanév elején szept. 4-ig bezárólag az osztályfőnöknél személyesen nem jelentkeznének, nemcsak a belépésre való jogosultságukat, hanem a befizetett felvételig dijat is elvesztik. 3. Levélben vagy írásban való jelentkezésnek helye nincs. ban emeltek emléket Freiburgban. 1820-ban vagyis 60 évvel a Montgolfier testvérek előtt. Gusman Bertalan szerzetes szált föl legelőször egy léggömbbel Liszabonban, a portugál kir. jelenlétében. Az első villámhárítót nem Franklin, hanem Diwisch Prokop premontrei pap állította föl Prenditzben (1854). A millanói csillagdát Boskovich Roger jezsuita alapította s midőn 177ó-ban rendjét eltörölték, a franczia kormány meghívta a tudós pátert és a tengerészeihez optikai igazgatónak nevezte ki. A légszeszt retorták segélyével Dunn jezsuita állította elő legelőször s ő alakította meg 1815-ben Prestonban az első lógszesz- társulatot. Az angol stonyhursti jezsuita kollégium oly tudományos hírnévre tett szert, hogy az angol kormány anyagi támogatásával létesült a kollégiumok csillagászati és meteorológiai obszervatóriuma. Luvini, a turini akadóma tanára 1865-ben ezeket irta : „A tudósok közt Sechi jezsuita tanár az, akinek a csillagászat terén tett fontos megfigyeléseinek és ezekből levont következtetéseinek köszönjük tudományszakunk legnagyobb haladását.“ # I
