Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)
1899-07-26 / 30. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy éVrs----------------------------------------------3 frt — kr. Fé lévre —- — — — — — — •— — — 1 frt 50 kr. Negyedévre-----— — — — —- — — frt 75 kr. Ta nítóknak és kézmüiparosoknak egy évre '1 frt. Egyes szám ára 7 kr. Visszás állapot. Az állami tisztviselőkről akarunk szólam, kikre nem lett kiterjesztve ama törvény hatálya, mely a nehéz munkával foglalkozóknak minden héten — a vasárnapokon egy pihenő napot biztosit. Pedig ők is nehéz munkát végeznek, sőt talán sokkal nehezebbet, mint az a szegény földmives, ki naphoszant ott áll az eke szarva mellett, s verejtékével igyekszik a termőföldben rejlő őserőt életre kelteni. A szellemi munka, a folytonos görnyedés az Íróasztalok mellett, dohos irodák légkörében tönkreteszi a lelket, pusztitólag hat az idegrendszerre. Ne gondolja azt senki, hogy annak a tisztviselőnek arany napjai vannak s foglalkozása olyan semmi dolog, melyet pipaszó mellett láblógatva könnyedén el lehet végezni. Epen nem így van. Aki próbálta ezt is, amazt is, vagy meggondolja, hogy a kézi munka a testnek állandóan kellő mozgást biztosit, igy arra edző hatással van és a lélek elevenségét is megőrzi, inig a szellemi foglalkozás testet-lelket kiment, igazat fog nekünk adni abban, hogy a naphoszant az irodák négy fala közt gubbaszkodó tisztviselőnek talán még nagyobb szüksége van a munkaszünetre, mint bárki másnak is. TÁRCZA Egy hithirdetö gondjai Ausztráliában. — P. Peifer jézustársasági atyának Meszlényi Gyula püspök ur 6 méltóságához intézett leveléből. — Norwood Ignatius Church, Adelaide, Sruth-Australia. Hála a jó Istennek szerencsésen a forrón kivánt földre érkeztem, december 6-ikán. Utazásomat egy hosszú levélnek tárgyává tettem ; főt. P. Superior, remélem, megkapta. Mindenek előtt köszönetemet kell kifejeznem azon atyai szeretet- és azon érdeklődésért, továbbá azon szives támogatásért, melyet szerencsés voltam Méltóságod részéről egy hosszú esztendőn keresztül tapasztalnom. Méltóztassék elhinni, hogy a „Memento, Domine, famulorum“ . . .-ban olyan kitűnő jótevőt nem felejtek el, annál kevésbbé, mivel azon jótétemények nem csekély része azon intézményre háromlott, mely nekem drága örökre, a Mária-társulatra. Itt is egy ilyen Mária-társulat van gondomra bízva; 26 tagja van. Hogy sokszor állítom szemük elé Felelős sserkesztö BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója : A „PÁZMÁNY-SAJTÓ.“ Szervezete nem vas, nem aczél, — épen olyan gyenge és törékeny, mint akármelyik közönséges halandóé, sőt túlnyomó esetben olyan sincs, mert legtöbbbnyire már ifjúságának éveiben elgyötörte az az állandó fáradozás, melylyel a tudomány megszerzése jár. Tehát az egészségi szempont is amellett szól, hogy a tisztviselőnek is legyen he- tenkint egy pihenő napja. Es itne nem úgy van. Hajtják hétszámra, mintha valami igavonó volna, inig csak bele nem rokkan. Ez nem méltányos eljárás, a huma- nismusnak legkisebb bélyegét sem viseli magán. Peddig joggal megvárhatná az ember, hogy művelt népek között, midőn a kultúra rohamosan foglalja el a világ minden zugában az őt méltán megillető helyet, ez az érzék is ki legyen fejlődve. Ha az emberi gyöngédség az állatok védőiméről- siet gondoskodni, ne legyen szűkkeblű épen saját embertársaival szemben. De meg nem viszás helyzet-e az, midőn azt látjuk, hogy az az állami tisztviselő, akit a törvény ellenőréül és végrehajtójául kell tekintenünk, akinek tehát saját jó példájával kellene előljárni és ezáltal a népet a törvény tiszteletben tartására buzditani, épen az ellenkezőt cselekszi, amit másoktól követel. Nem visszás helyzet-e az, és A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető Összes küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a „Pázmány- sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vetetnek fel. Ny'Ittér sora 20 lír. A la,i> megjelcnili minden szerdán. micsoda lelkiismerettel húzhatja rá a munkaszünet megsértőjére, — legyen az földmi vés, vagy iparos a megfelelő pénzbírságot, midőn ugyanazt a kihágást, amelyért büntet, ő maga lépten-nyomon követi el. Ne legyen a törvény végrehajtása soha se olyan, mely az igazságtalanság látszatával bir, mely alkalmas a különben is felforgatásra törekvő nép ezrei között megerősíteni azt a tudatot, hogy neki és másoknak nem egyforma mértékkel mérnek. Ha valamit kívánunk a néptől, adjuk meg reá a példát magunk. Ez nagyobb sulylyal bir minden hercze-hurczánál, mert felébreszti a népben az erkölcsi kötelezettség érzetét, a törvények iránt a megki- vántató tiszteletre és engedelmességre hangolja. Ellenkezőleg, ha azt látja, hogy azok az urak, akik őt bármi okból büntetik, ugyan abban a hajóban eveznek, amelyben ő, s nekik azért a hajok szála sem görbül meg, minden bizonynyal azon meggyőződésre jut, hogy méltatlanul bántak el vele, igy a törvény végrehajtása nemhogy gyógyítana, de nagyon is akalmas az anarchikus eszmék szikráit a szivekben lángra lobbantam. A jogérzék ma már meglehetősen ki van fejlődve minden emberben, mely a legkisebb méltatí köz ; mert az angolok szeretnek beszédeket tartani és hallgatni; de szükséges, hogy érdekes legyen, annál inkább, mivel sok protestáns jön a katholikus templomba, ha szép beszédet hallhatnak. A sz. beszéd után jő az áldás. Erre énekkarommal rendszerint próbát tartok, mert hétköznap ez alig lehetséges, oly távol laknak egymástól az énekkar tagjai. Egy fiatal lady játszik a harmo- niumon. Az egyházi énekes könyv csak gyöngyöket mutat föl, amint egyáltalában a szertartás szigorúan római mindenütt és mindenben az uj kontinensen, a hol természetesen szó sem lehet egy usus antiquus legitime approbatusról. V29-kor egy kissé szabadabban lélekzem ; elvégzem a breviáriumot, a szerzet-imádságokat, 9 és 10 között lefekszem a sekrestyémben, egy szűk helyen és őrizem az Oltáriszentséget. Éjjel a verebek táncolgatnak a tetőn ; én eleinte mindig egerekre gondoltam. Hétfőn 5-kor fölkelek, 6-kor harangoznom kell az „Angelus Do- mini“-ra. Kies halmok vesznek körül az üde reggeli légben. Szinte költői érzelem hatja át keblemet, oly kellemes minden, a levegő oly tiszta üdítő, a halmok oly szépek, a verebek hosszú sorban föl vannak állítva a a szatmári kongreganistak épületes és buzgó viseletét, az tény. Minden vasárnapon az én második sz. misém után gyűlésünk van. Angolul történik minden. Vasárnapi rendem a következő: 6-kor első sz. misém Norwoodban, ahol lakunk. Azután gyóntatás folyik egész 8-ig. Erre kocsin plébániámba megyek, mely még Adelaide városához tartozik s négy helységet foglal magában. 10-kor második sz. áldozat és sz. beszéd stb. Azután következik a Má- riagyülés, második beszéd. 12-kor vagy még későbben, ha például keresztelés volt, reggelit veszek magamhoz egy jó angol családban ; ez egyszersmind ebédem is. Visszajövök kis templomomba, breviariumozok, ministránsokat oktatok, tanulok, egy-két családot meglátogatok; mert elő van Írva, hogy évenkint legalább egyszer menjek el az egyes házakba, ami pedig itten nem oly könnyű dolog. Nagyon el vannak szórva és még más hitüek közepett; a tram- vayt is vennem kell. 6-kor egy másik derék családban az elkerülhetetlen teát kell elköl- tenem, mire visszatérek kis székesegyhá- zomba. 7-kor a rózsafüzért elimádkozzuk és szent beszédet tartok. Ez igen jó vonzó esz-
