Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-07-19 / 29. szám

X A párt legközelebbi gyűlését Peérett fogja f. hó 23-án tartani. Nagylelkű alapítvány. - Ft. Döller József zsérei plébános, a nyitrai kerület tiszte­letbeli alesperese május hava folyamán 40,000 koronát ajándékozott a kath. hitterjesztés czél- jaira. Az adományozó ritka szerénységére vall, hogy az adományról s az ezt követő pápai kitüntetésről Nyitrán még a káptalannak sem volt tudomása. Ft. Döller József, a ki a nyit- ramegyei plébániák egyik legszegényebbikén lelkészkedik évtizedek óta, a vagyont legnagyob- részt örökölte, s csak önmegtagadó takarékos­sága mellett szaporította fel ennyire. A pápa Ő szentsége, külön pápai áldást és külső elis­meréséül a „Pro Ecclesia et Pontifice“ ezüst érdemkeresztet adományozta a nagylelkű ado­mányozónak. Uj kath, esketési szertartás. Esz­tergomból egyházi körökből az a hír érkezett, hogy egy uj kath. esketési szertartáson dolgo­zik az egyházmegye tagjaiból alakult bizottság. A most életben levő szertartást Pázmány ma­gyaros alkotása szerint dolgozzák át. A tiszavidéki ágostai evangélikus esperességnek a napokban N.-Varadon tartott közgyűlésén nagy vita volt az egyházpolitikai törvények miatt. Bartnyik esperes hangoztatta, hogy az állami esketés óta a hívek nem fizet­nek stólát, mi több helyütt a lelkészek anyagi helyzetét megrendítette. Materny, elnöklő főes­peres szerint az egyházpolitikai törvények el­szakították a lelkészek és a hívek közt lennál- lott kapcsot és megsemmisítettek a lelkészeknek a népre való hatását. A közgyűlés kimondta, hogy a lelkészeknek a jövőben többet kell érintkezniük a hívekkel s elhatározták, hogy vallást^ könyveket fcgnak kiadni és a szegény lelkészeket a közalapból segíteni fogják. Helga tőke hazánkban. Gruben báró belga senator a napokban Magyarorszá­gon járt azon czélból, hogy itt legalább 20,000 kát. holdra terjedő birtokot haszonbérbe vegyen ki és aztán 50—50 holdankint egyes gazdák­nak adja ki bérbe. A vállalatot 6 millió frank­kal akarja megkezdeni és „Agraria“ név alatt részvénytársáságot alakítani. A székelyföld magyarjai közül a hi­vatalos kimutatás szerint a múlt évben össze­sen 67.982 ember távozott Romániába s oda kint is maradt ebből 7407 lélek. Az utolsó 8 év alatt pedig nem kevesebb, mint 38,000 szé­kelyt nyelt el Románia. Sebaj, — gondolja a kormány — majd jönnek helyökre bőségesen Galicziából. Az országgyűlés mostani helyiségét az akadémiával szemben a főváros két múlva egy Petőfi háznak szándékozik átadni; a mely­ben aztán a Petőfire vonatkozó ereklyék fognak összegyüjtetni. Az egyházpolitikai törvények és a protestánsok. A Protestáns 'Egyházi és Isko­lai Lap legutóbbi száma konstatálja azt a bontó hatást, melylyel az egyházpolitikai törvények vannak a közéletre, vallásra, társadalomra, leg­kivált pedig a protestantizmusra. A feljajdulásból, mely a létező állapotokat legkevésbbésem látja sötétebben, mint valóban van, — adjuk a kö­vetkező részletet: A házassági reverzálisok mellett a felekezetnélküliség a másik rém, mely az evangéliumi egyházakat, azok között is az evangélium szerint reformált egyházat különösen pusztítja. Mindjárt az uj egyházpolitikai törvé­nyek életbeléptetése után mutatkozott ez a ve­szedelem, ugyancsak hatalmas réseket ütve anyaszentegyházunk falain. De ez csak átme­neti tünet volt. A dolog nem rejtett magában nagyobb veszedelmet, mert az egyházukat ak­kor elhagyók már régen nem voltak annak tényleges tagjai, legalább 90 százalék nem. A mi a baptista és nazarénus szekták révén ki­vált évtizedek lassú folyásában az egyházból, az most rés nyilván, egyszerre sietett a feleke­6 _________________ .. H ETI S Z E M L E“ (29-ik számA zetnélküliség kényelmes köntösét felöltem kü­lönállása jele gyanánt. Esetleges véletlen ugyan csupán, de tény, hogy az egyházpolitikai tör­vények életbeléptetése óta vert nagyobb hullá­mokat és szerzett magának egyszerre tömeges hí­veket a szocziálizmns. És ahol lábat megvethette, ott — különösen ha az egyházban ellenállásra talalt romboló eszméivel szemben — igyekezett és nem egy helyen sikerrel, nagyobb darabokat szakítani ki az egyház testéből. Sokkal nagyobb veszedelem már az, hogy a szertelensegből rendes mederbe kényszerült szocziálizmus azóta sem szűnt meg folytonos agitaczióval a hit ellen küzdeni. Nem egyszer hallottam gyűlés­eiken, százszor olvashatja bárki is brosürjeik- ben, lapjaikban a vallás ellen való fenekedése­iket. Ember-kinzás. A komáromi törvény­széket egy embertelen kínzással végzett valla­tás foglalkoztatja, amilyen ritkítja párját. Az esst előzményei a következők: Múlt év noven- ber 15 és 16 ika közti éjjelen a mocsai község pénztárát feltörték és abból 2157 forint kész­pénzt vittek el. A nyomozás megindításával Szabó Kálmán gesztesi szolgabirót bízták meg, aki nyomban hat csendőr kíséretében ment a községbe. A puszta gyanú alapján többeket le­tartóztattak : A vallatást Kovács Istvánon kezd­ték. Miután nem vallott, gúzsba kötötték és ezen állapotban november 17—18-ig reggeli öt óráig tartották. A gúzsba kötött embernek Molnár Gedeon, a megyei alszámvevő addig ütötte egy pálczával mezsztelen talpát és alsó testét, mig csak a pálca foszlányokká nein ron- gyolódott. A mikor ez sem volt eredményes, Molnár Gedeon egy somfabottal kezdte el ütle­gelni, mig Szabó Kálmán szolgabiró összelán­colt kezeire taposott s bottal annyira verte kezeit, hogy fajdalmában Kovács István a nad­rágját rágta. Amikor ezek után sem volt haj­landó vallomást tenni az agyonkinozott és vér­től borított Kovács István, akkor Czunyi Józse^ községi biró esett az áldozatnak és csizmájává, háromszor oldalba rúgta. Ez a kínzás esti 6 órától másnap 5 óráig tartott. Másnap újból elővették Kovács Istvánt, s újból megkezdődött az előbbi napi kínzás és gúzsbakötés, pofozás s mikor ez sem volt elég és vallani Kovács István még sem akart, ekkor Molnár Gedeon számvevő spirituszt hozatott s azt egy cintányérra téve, Kovács István meztelen talpa alatt meg- gyujtotta. Ezt a spiritusz-égetést Molnár Gedeon háromszor megismételve negyedszer pedig az égő spirituszt Kovács István lábára öntötte. Végre azt vallotta az agyongyötört ember, hogy a pénzt a tóparton elásta, mire kimentek, de pénzt ott nem találtak. Ekkor újra kezdték a kínzásokat, sőt késsel a körmei alá is szúrtak. A kínzások alatt Kovács többször elájult és négy napon át ennivalót nem kapott. Amikor már a kínzást minden elfogotton elvégezték, akkor előállott Tóth Dezső mocsai illetőségű kovácsmester és önként bevallotta, hogy a be­töréses lopást ő követte el, az ellopott pénzt meg is találhatják a határban elrejtve. A bizott­ság a Tóth Dezső által megjelölt helyen tény­leg meg is találta a pénzt, de már akkor abból 613 forint 24 krajcár hiányzott, amit Tóth De­zső időközben bevásárlásokra fordított. A bün- vizsgálat ez ügyben a komáromi kir. törvény­széknél befejeztetek s a kir. ügyészség vádin- ditványát beterjesztette a bíróságnak. Oroszország nagy zavarban van. A trónörökös, György nagyherczeg a czárnak fi­vére 28. éves korában hirtelen meghalt; a czár­nak pedig nincsen fiú gyermeke ; az örökösö­dés kérdése pedig nincsen szabályozva. No de majd elboldogulnak valahogy. — Az orosz czár a gör. keleti nem egyesülteket egy általános zsinatra akarja összehívni, de bajosan megy a dolog; mert a görögök, a románok, a szerbek, bolgárok nem akarják az orosz czár fönható- ságát elismerni. Nehéz kérdések, hol tartassék. s minő nyelven a zsinat s kik fogják vezetni. Az amerikai hadsereg, mely a Fi- iippi-szigeten harczol a szabadságukat védő benszülöttek ellen, fellázadt s követeli, hogy fejezzék be a háborút, a mely legalább is 200,000 embert követel; az Egyesült-Államok­ból azonban senki sem akar e czélból önkén­tesnek menni. A belgrádi merénylet miatt Milán király egyre-másra fogatja össze az összeeskü­vésben részes radikális partnak előkelőbbjeit, volt minisztereket stb és ostromállapotot hirdetett s ögt önitélő bíróságot nevezett ki. K ülönfélék. — XIII. Leó és Castelar. Az elhunyt hír­neves spanyol államférfiu és iró 1894. őszén XII. Leó pápánál kihallgatást kapott, mely ki­hallgatás, amint politikai és vallási körökben élénk eszmecsere tárgyát képezte, éppúgy ma­gának Castelarnak vallomása szerint hányatott életének egyik legnagyobb epizódja volt. Emilio Castelar Rómába jöttekor rögtön értesítette Ram- polla bibornokot megérkeztétől s kérte, hogy számára ő Szentségénél audienciát eszközöljön ki s azutan maga is személyesen megjelent a bibornoknál s tudtára adta, hogy addig, mig a pápa elé nem járulhat, ő senkivel sem érintke­zik, mert jöttének főczélja éppen az, hogy 5 Szentségével beszélhessen. És csakugyan az őt ostromló sok riporternek a dühös republikánus egyre csak a katholikus hit szükségességéről s a pápa iránti köteles engedelmességről prédikált. Október 10 én a délelőtti órákban Castelar fel­hajtatott a San Damasus-udvarába. A pápai termekben Msgr. Merry del Val fogadta, ki őt XIII. Leó elé vezette. Több, mint egy órát be­szélgetett a pápával. Látogatás után körülvették az újságírók s ő teljesen ki volt elégítve, hogy XIII. Leóval beszélhetett. — No, de minő benyomást merített Ex- cellenciád, kérdezte az Italie tudósítója, — a pávával folytatott beszédből? Bámulatba ejtett, válaszolta Caste­lar, — az az otthonosság, könnyedség és és világosság, ahogy XIII. Leó minden téren tájékozva van. Valami rendkívül élénk beszéd­modora van a pápának s szinte fiatalos frisse­ségben találja magát. Sok államférfival beszél­tem már, Gladstontól-Thiersig, de mondhatom iiy határozott itéletü embert, mint XIII. Leó, nem találtam. XIII Leó figyelemmel kisér min­dent s az ő ékesszóllása szokatlanul erőteljes. A Secoló munkatársa igy irt. „A nagy ál­lamférfiu teljes elragadtatással beszélt XIII. Leó­ról. Többek közt azt mondotta: Ő meg van győződve, hogy a századnak legnagyobb két alakja I. Napoleon, kivel e század története kezdődik s XIII. Leó kivel a század végződik.“ A kormányozható léghajó, a sokak által lehetetlennek tartott kormányozható léghajó, im­máron mégis létrejön, még pedig a közel jövő­ben. A nagyszerű találmány feltalálója .Zeppelin gróf, volt lovastábornok, a ki még ez év folya­mán tartja próbautját az általa szerkesztett lég­hajóval e Bódeni-tó felett. Azok a szakférfiak, mérnökök és technikusok, a kiknek alkalmuk volt Zeppelin gróf találmányát megtekinteni, egyhangúlag sikert javasolnak a zseniális talál­mánynak. Különösen kiemelik azon előnyét, hogy az utasokat semmi veszély sem érheti rajta. Az építkezés közvetetlenül a Bódeni-tó mellékén megy végbe. Hogy minő nagymérvű építkezés folyik itteni az onnan is kitűnik, hogy a napokban Ulmba 40 bárka érkezett, tehát egész kis hajóhadcsapat, melynek rendeltetése a

Next

/
Thumbnails
Contents