Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-07-19 / 29. szám

X

A párt legközelebbi gyűlését Peérett fogja f. hó 23-án tartani.

Nagylelkű alapítvány. - Ft. Döller József zsérei plébános, a nyitrai kerület tiszteletbeli alesperese május hava folyamán 40,000 koronát ajándékozott a kath. hitterjesztés czél- jaira. Az adományozó ritka szerénységére vall, hogy az adományról s az ezt követő pápai kitüntetésről Nyitrán még a káptalannak sem volt tudomása. Ft. Döller József, a ki a nyit- ramegyei plébániák egyik legszegényebbikén lelkészkedik évtizedek óta, a vagyont legnagyob- részt örökölte, s csak önmegtagadó takarékossága mellett szaporította fel ennyire. A pápa Ő szentsége, külön pápai áldást és külső elismeréséül a „Pro Ecclesia et Pontifice“ ezüst érdemkeresztet adományozta a nagylelkű adományozónak.

Uj kath, esketési szertartás. Esztergomból egyházi körökből az a hír érkezett, hogy egy uj kath. esketési szertartáson dolgozik az egyházmegye tagjaiból alakult bizottság. A most életben levő szertartást Pázmány magyaros alkotása szerint dolgozzák át.

A tiszavidéki ágostai evangélikus esperességnek a napokban N.-Varadon tartott közgyűlésén nagy vita volt az egyházpolitikai törvények miatt. Bartnyik esperes hangoztatta, hogy az állami esketés óta a hívek nem fizetnek stólát, mi több helyütt a lelkészek anyagi helyzetét megrendítette. Materny, elnöklő főesperes szerint az egyházpolitikai törvények elszakították a lelkészek és a hívek közt lennál- lott kapcsot és megsemmisítettek a lelkészeknek a népre való hatását. A közgyűlés kimondta, hogy a lelkészeknek a jövőben többet kell érintkezniük a hívekkel s elhatározták, hogy vallást^ könyveket fcgnak kiadni és a szegény lelkészeket a közalapból segíteni fogják.

Helga tőke hazánkban. Gruben báró belga senator a napokban Magyarországon járt azon czélból, hogy itt legalább 20,000 kát. holdra terjedő birtokot haszonbérbe vegyen ki és aztán 50—50 holdankint egyes gazdáknak adja ki bérbe. A vállalatot 6 millió frankkal akarja megkezdeni és „Agraria“ név alatt részvénytársáságot alakítani.

A székelyföld magyarjai közül a hivatalos kimutatás szerint a múlt évben összesen 67.982 ember távozott Romániába s oda kint is maradt ebből 7407 lélek. Az utolsó 8 év alatt pedig nem kevesebb, mint 38,000 székelyt nyelt el Románia. Sebaj, — gondolja a kormány — majd jönnek helyökre bőségesen Galicziából.

Az országgyűlés mostani helyiségét az akadémiával szemben a főváros két múlva egy Petőfi háznak szándékozik átadni; a melyben aztán a Petőfire vonatkozó ereklyék fognak összegyüjtetni.

Az egyházpolitikai törvények és

a protestánsok. A Protestáns 'Egyházi és Iskolai Lap legutóbbi száma konstatálja azt a bontó hatást, melylyel az egyházpolitikai törvények vannak a közéletre, vallásra, társadalomra, legkivált pedig a protestantizmusra. A feljajdulásból, mely a létező állapotokat legkevésbbésem látja sötétebben, mint valóban van, — adjuk a következő részletet: A házassági reverzálisok mellett a felekezetnélküliség a másik rém, mely az evangéliumi egyházakat, azok között is az evangélium szerint reformált egyházat különösen pusztítja. Mindjárt az uj egyházpolitikai törvények életbeléptetése után mutatkozott ez a veszedelem, ugyancsak hatalmas réseket ütve anyaszentegyházunk falain. De ez csak átmeneti tünet volt. A dolog nem rejtett magában nagyobb veszedelmet, mert az egyházukat akkor elhagyók már régen nem voltak annak tényleges tagjai, legalább 90 százalék nem. A mi a baptista és nazarénus szekták révén kivált évtizedek lassú folyásában az egyházból, az most rés nyilván, egyszerre sietett a feleke6 _________________

..

H ETI S Z E M L E“ (29-ik számA

zetnélküliség kényelmes köntösét felöltem különállása jele gyanánt. Esetleges véletlen ugyan csupán, de tény, hogy az egyházpolitikai törvények életbeléptetése óta vert nagyobb hullámokat és szerzett magának egyszerre tömeges híveket a szocziálizmns. És ahol lábat megvethette, ott — különösen ha az egyházban ellenállásra talalt romboló eszméivel szemben — igyekezett és nem egy helyen sikerrel, nagyobb darabokat szakítani ki az egyház testéből. Sokkal nagyobb veszedelem már az, hogy a szertelensegből rendes mederbe kényszerült szocziálizmus azóta sem szűnt meg folytonos agitaczióval a hit ellen küzdeni. Nem egyszer hallottam gyűléseiken, százszor olvashatja bárki is brosürjeik- ben, lapjaikban a vallás ellen való fenekedéseiket.

Ember-kinzás. A komáromi törvényszéket egy embertelen kínzással végzett vallatás foglalkoztatja, amilyen ritkítja párját. Az esst előzményei a következők: Múlt év noven- ber 15 és 16 ika közti éjjelen a mocsai község pénztárát feltörték és abból 2157 forint készpénzt vittek el. A nyomozás megindításával Szabó Kálmán gesztesi szolgabirót bízták meg, aki nyomban hat csendőr kíséretében ment a községbe. A puszta gyanú alapján többeket letartóztattak : A vallatást Kovács Istvánon kezdték. Miután nem vallott, gúzsba kötötték és ezen állapotban november 17—18-ig reggeli öt óráig tartották. A gúzsba kötött embernek Molnár Gedeon, a megyei alszámvevő addig ütötte egy pálczával mezsztelen talpát és alsó testét, mig csak a pálca foszlányokká nein ron- gyolódott. A mikor ez sem volt eredményes, Molnár Gedeon egy somfabottal kezdte el ütlegelni, mig Szabó Kálmán szolgabiró összeláncolt kezeire taposott s bottal annyira verte kezeit, hogy fajdalmában Kovács István a nadrágját rágta. Amikor ezek után sem volt hajlandó vallomást tenni az agyonkinozott és vértől borított Kovács István, akkor Czunyi Józse^ községi biró esett az áldozatnak és csizmájává, háromszor oldalba rúgta. Ez a kínzás esti 6 órától másnap 5 óráig tartott. Másnap újból elővették Kovács Istvánt, s újból megkezdődött az előbbi napi kínzás és gúzsbakötés, pofozás s mikor ez sem volt elég és vallani Kovács István még sem akart, ekkor Molnár Gedeon számvevő spirituszt hozatott s azt egy cintányérra téve, Kovács István meztelen talpa alatt meg- gyujtotta. Ezt a spiritusz-égetést Molnár Gedeon háromszor megismételve negyedszer pedig az égő spirituszt Kovács István lábára öntötte. Végre azt vallotta az agyongyötört ember, hogy a pénzt a tóparton elásta, mire kimentek, de pénzt ott nem találtak. Ekkor újra kezdték a kínzásokat, sőt késsel a körmei alá is szúrtak. A kínzások alatt Kovács többször elájult és négy napon át ennivalót nem kapott. Amikor már a kínzást minden elfogotton elvégezték, akkor előállott Tóth Dezső mocsai illetőségű kovácsmester és önként bevallotta, hogy a betöréses lopást ő követte el, az ellopott pénzt meg is találhatják a határban elrejtve. A bizottság a Tóth Dezső által megjelölt helyen tényleg meg is találta a pénzt, de már akkor abból 613 forint 24 krajcár hiányzott, amit Tóth Dezső időközben bevásárlásokra fordított. A bün- vizsgálat ez ügyben a komáromi kir. törvényszéknél befejeztetek s a kir. ügyészség vádin- ditványát beterjesztette a bíróságnak.

Oroszország nagy zavarban van. A trónörökös, György nagyherczeg a czárnak fivére 28. éves korában hirtelen meghalt; a czárnak pedig nincsen fiú gyermeke ; az örökösödés kérdése pedig nincsen szabályozva. No de majd elboldogulnak valahogy. — Az orosz czár a gör. keleti nem egyesülteket egy általános zsinatra akarja összehívni, de bajosan megy a dolog; mert a görögök, a románok, a szerbek,

bolgárok nem akarják az orosz czár fönható- ságát elismerni. Nehéz kérdések, hol tartassék. s minő nyelven a zsinat s kik fogják vezetni.

Az amerikai hadsereg, mely a Fi- iippi-szigeten harczol a szabadságukat védő benszülöttek ellen, fellázadt s követeli, hogy fejezzék be a háborút, a mely legalább is 200,000 embert követel; az Egyesült-Államokból azonban senki sem akar e czélból önkéntesnek menni.

A belgrádi merénylet miatt Milán király egyre-másra fogatja össze az összeesküvésben részes radikális partnak előkelőbbjeit, volt minisztereket stb és ostromállapotot hirdetett s ögt önitélő bíróságot nevezett ki.

K ülönfélék.

— XIII. Leó és Castelar. Az elhunyt hírneves spanyol államférfiu és iró 1894. őszén

XII. Leó pápánál kihallgatást kapott, mely kihallgatás, amint politikai és vallási körökben élénk eszmecsere tárgyát képezte, éppúgy magának Castelarnak vallomása szerint hányatott életének egyik legnagyobb epizódja volt. Emilio Castelar Rómába jöttekor rögtön értesítette Ram- polla bibornokot megérkeztétől s kérte, hogy számára ő Szentségénél audienciát eszközöljön ki s azutan maga is személyesen megjelent a bibornoknál s tudtára adta, hogy addig, mig a pápa elé nem járulhat, ő senkivel sem érintkezik, mert jöttének főczélja éppen az, hogy 5 Szentségével beszélhessen. És csakugyan az őt ostromló sok riporternek a dühös republikánus egyre csak a katholikus hit szükségességéről s a pápa iránti köteles engedelmességről prédikált. Október 10 én a délelőtti órákban Castelar felhajtatott a San Damasus-udvarába. A pápai termekben Msgr. Merry del Val fogadta, ki őt

XIII. Leó elé vezette. Több, mint egy órát beszélgetett a pápával. Látogatás után körülvették az újságírók s ő teljesen ki volt elégítve, hogy XIII. Leóval beszélhetett.

— No, de minő benyomást merített Ex- cellenciád, kérdezte az Italie tudósítója, — a pávával folytatott beszédből?

Bámulatba ejtett, válaszolta Castelar, — az az otthonosság, könnyedség és és világosság, ahogy XIII. Leó minden téren tájékozva van. Valami rendkívül élénk beszédmodora van a pápának s szinte fiatalos frisseségben találja magát. Sok államférfival beszéltem már, Gladstontól-Thiersig, de mondhatom iiy határozott itéletü embert, mint XIII. Leó, nem találtam. XIII Leó figyelemmel kisér mindent s az ő ékesszóllása szokatlanul erőteljes.

A Secoló munkatársa igy irt. „A nagy államférfiu teljes elragadtatással beszélt XIII. Leóról. Többek közt azt mondotta: Ő meg van győződve, hogy a századnak legnagyobb két alakja I. Napoleon, kivel e század története kezdődik s XIII. Leó kivel a század végződik.“

A kormányozható léghajó, a sokak által lehetetlennek tartott kormányozható léghajó, immáron mégis létrejön, még pedig a közel jövőben. A nagyszerű találmány feltalálója .Zeppelin gróf, volt lovastábornok, a ki még ez év folyamán tartja próbautját az általa szerkesztett léghajóval e Bódeni-tó felett. Azok a szakférfiak, mérnökök és technikusok, a kiknek alkalmuk volt Zeppelin gróf találmányát megtekinteni, egyhangúlag sikert javasolnak a zseniális találmánynak. Különösen kiemelik azon előnyét, hogy az utasokat semmi veszély sem érheti rajta. Az építkezés közvetetlenül a Bódeni-tó mellékén megy végbe. Hogy minő nagymérvű építkezés folyik itteni az onnan is kitűnik, hogy a napokban Ulmba 40 bárka érkezett, tehát egész kis hajóhadcsapat, melynek rendeltetése a