Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)

1899-07-12 / 28. szám

o

rendeztetik, melynek húzása a kiállítás utolsó napján — szeptember 10-én — tartatik meg. Az első főnyeremény 50.000 korona érték, melyet a sorsjáték rendezésére szövetkezett intézetek készek készpénzben, vagy egy szegedi mintaszerűen berendezett tanyai gazdasággal is megváltani. A többi nyereményt főleg kiállított gazdasági g pék és eszközök képezik, melyek szintén beválthatók készpénzre. Kötelességünknek tartjuk olvasóink szives figyelmét e sorsjátékra felhívni, tekintettel arra a hazafias és közhasznú czélra, a melyet az előmozdítani igyekszik, annál is inkább, mert egy egy sorsjegyet a legszegényebb ember is megvehet, lévén ára csak 20 kr. Mint értesülünk e sorsjáték iránt szokatlan élénk az érdeklődés s a sorsjegyek nagy kelendőségnek örvendenek.

„H

V i cl é le.

Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága f. hó 7.-én N.-Károlyban gr. Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt ülést tartott, melynek főbb tárgyai voltak: 1. A fehergyarmat- tiszabecsi helyi érdekű útvonal ügyében hozott határozat ellen az érdekelt községek részéről beadott fellebezés ; vita után a bizottság elhatározta arra kötelezni az érdekeltséget, hogy a műszaki tervezetben sürgősen helyre állitandó- nak jelzett műtárgyakat (3000 ft költséggel) hozza helyre szeptemberig. 2. Nagy Ákos főszolgabíró fegyelmi ügyében az iratokat a t. ügyésznek adták ki véleményezésre. 3. Elhatározta a bizottság, hogy 10,209 fton a csenger- vetési törv. közút 300 meterrel tovább építtessék s a lukácsfalu n.-nyiresi törv. útvonal az ínséges állami sege'ylyel feltöltött szakasza köveztessék ki. 4. A Spitz Adolf tagjában történt szeszfőzési visszaélések igazságos megtorlására, Luby Géza felszólalása következtében, a bizottság felhívja a miniszter figyelmét ; a togyasztási adó kiadásánál a községek méltányos ajánlatainak érvényesülhetése végett a kir. pénzügyigazgatóságot a bizottság kimutatás beterjesztésére kéri fel. 5. A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy N.-Bányán meginditá az iskolák államosítását, habár a róm. kath. gör. kath. egyházi hatóságok s újabban a reformátusok is ellenzik: ugyanez történt lrinyben és Nagy-Ecseden is. Hát akkor mi szükség van arra, hogy rájok erőszakolják ? A tanfelügyelő kiemeli Balázsy Józsefnek, Schweiczer Gábornak és Szeőke Kálmánnak érdemeit a kulturügyek előmozdításában. 6. A bizottság meghagyja F-Bánya városnak, hogy a nyáron fürdőházat létesítsen.

Nagy-Károly. Zilahy Gyula, a nemzeti színház tagja f. hó 4 én a régi kaszinó nyári színkörében az orsz. „Eötvös-alap“ javára nagy közönség előtt igen élvezetes és nagysikerű müvészestélyt tartott.

A keresk. miniszter elrendelte, a posta épület telkének megvételét s azon díszes posta épület építését.

Kugler József városi tekintélyes polgár, városi képviselő f. hó 7 en életének 74. évében elhunyt. Halálát nagy kiterjedésű rokonság gyászolja. Nyugodjék békében.

Nagy Gábor itteni pénzügyi fogalmazót a pénzügyminiszter az aradi pénzügyigazgatósághoz segédtitkárrá nevezte ki.

Fehér-Gyarmat. A fehérgyarmati hit. község elmulaszthatatlan kötelességének ismeri, hogy hálás és szeretetteljes köszönetét nyilvánítsa méltóságos és főtisztelendő Meszlényi Gyula püspök urnák azon 100 frt adományért, melyet az orgona javára az itt született és szentség hirében elhunyt Klobusiczky Péter

ETI S Z E M L E“ (28-ik szám.

volt kalocsai érsek emlékére küldeni méltózta- tott. Adja Isten, hogy jótékonyságát még soká élvezhessük O méltóságának. Az egyházi elül- járóság.

Az ungvári kir. kath. fogymnasium

Értesítője, közli Hódoly László ez. főigazgató, főgymn. igazgató, Erzsébet királynőnk és dr. Klamarik János min. tanácsos necrologjával kezdődik: azután Pogány Gy. tanár közli meteorológiai megfigyeléseit az 1898. évről, Az is kólái közleményekből megemlítjük a következőket: A tanári kar 26 tagból állott. Melléktárgyul tanították a ruthén és franczia nyelvet, műéneket, zenét, szabadkézi rajzot, gyorsírást. A taneszközök közül főkép a tanári könyvtár, természetrajzi és régiségtani muzeum gyarapodott jelentékenyen. Kiváló gondot fordított az intézet az ifjak valláserkölcsi nevelésére. Az ifjak a téli időszakot kivéve naponkint hallgattak sz. misét, az évben háromszor gyóntak és áldoztak, és ami felette örvendetes, a f. évben megalakították a tanulók között az „Elő Rózsafüzér ima-társulat“-ot, a melyben a róm. kath. társulata 9 rózsából és 128 tagból, a gör. katholikusok egyesülete 12 rózsából és 174 tagból áll. A tanárok közül jelentékeny irodalmi és társadalmi munkásságot fejtettek ki: Hodoly L. Blanár Ö. Dáni E. Dr. Fibiger S., Haraszthy Gy. Koválóczy R., Dr. Laudon J., Mazuch E., Medreczky J. Med vigy J„ Schürger F. Vajdafi G. Wilcsek J. — Iskolai ünnepséget tartottak Erzsébet királynénk halálára, Szieber Ede főig. jubileumára, s ápril 11-én. Párhuzamos osztályok voltak az I—V. oszt. mellett. Beiratkozott 635 megmaradt 579 tanuló, a kik közül róm. kath. 161, gör kath. 209, ágostai h. 16, ev. ref. 30, izr. 162, helybeli 253, ung vármegyei 135, máshonnan való 191. A tanulók segélyezésének évi összege az ungvári gk. püsp. papfiárva intézetnél 7140 ft, a munkácsi egyhm. papfiárvaintézetnél 6040 frt. Volt az intézetben az önképző Dayka-kör, gyorsírókor, zene-egyesület, vivó-kör. A segély-egylet vagyona 1791 frt.

Nagy-Bánya. A minorita-rend f. hó 6—8. napjan Szegeden tartott nagygyűlésén tartományi főnöknek egyhangúlag az általánosan tisztelt és szeretett dr. Csák Alajos választatott meg. Rendtartományi titkáré lett Zsujfa Fausztin nbányai áll. főgyrűn. r. tanár. A rend- tartomány őrei lettek : Zárkövy Bonifácz, Lakatos Ottó, Musits Anzelm és Hassák Vidor. Nagy-Bányára házfőnöknek ismét a derék Dob- róczky Alajost választották meg.

Márniaros vármegyében, a ruthén községekben szervezendő állami elemi iskolákra a vall. és közokt. miniszter a pénzügyminiszter hozzájárulásával 96.000 ftnyi előiiányzat nélküli kiadást fog a közel jövőben tenni. Az iskolákat fokozatosan fogják felállítani s f. évben 24 tanterem és ugyanannyi tanítói lakás épül fel. — Pável Mihály nagyváradi gör. kath. román püspök szlatinai fürdőjében időzik.

Nagy-Bocskö Krüppel Győző erdély egyházmegyei ujmisés pap e hó 9-én mutatta be első Szt. miseáldozatát Nagy-Bocskón. Ma- nuductora az ujmisés első hitoktatója Ft. Kozma Béla esperes plebánus volt; az ünnepi beszédet Pilcz Ede s. lelkész tartotta.

Sályi. Aigner Imre, az ecsediláp lecsapoló társulat titkára a múlt napokban tartá esküvőjét Zoltán Jolánnal, Zoltán László és neje, szül. Majos Vilma kedves leányával. A tanuk voltak : Nagy László alispán, Péchy László társulati igazgató és Pika Miklós nagybirtokos,

Angyalos. Nagy Dánielnét szül. doma- hidai Domahidy Piroskát, ki 67 éves korában

f. hó 6.-án hunyt el, f. hó 8 án tették nagy részvét közt örök nyugalomra.

Hazánk és a Külföld.

Az Oltáregylet uj elnöknője. Negyven esztendeje áldásosán működik az Országos Oltár-egylet, melynek tagjai az Isten házának díszéért s ékességéért hoznak áldozatot s felszerelik egyházi ruhákkal és szerekkel a szegényebb templomokat. E nemes hivatásu egyesületnek elnöke évtizedeken át b. e. Cziráky Jánosné, az özvegy grófné volt, ki néhány héttel ezelőtt halt meg. Helyébe az egyesület választmánya Pallavicini Edéné, született Majláth Etelka őrgrófnét választotta meg, kit a bibor- nok-berczegprimás meg is erősített. Az őrgrófné eddig is sok érdemet szerzett magának a kath; egyleti élet terén kifejtett fáradhatatlan s áldásos működésével, — örvendünk rajta, hogy uj nagy tere nyílt az ő buzgóságának.

A néppárt f. hó 2.-án Vörösváron tartott fényes népgyülést mintegy 3000 emberrel Zichy János gr. elnöklete alatt, ki nagyhatású beszédben lelkesítette a népet a néppárt zászlója iránti kitartó hűségre. Meszlény Pál képviselő a néppárt hazafias czéljairól, dr. Robitsek Ferencz plébános a kér. társadalom feladatairól és az egyházpolitikai törvények káros voltáról, Bonitz Ferencz, az „Alkotmány“ szerkesztője a kér. sajtóról és a katholikusoknak a kér. sajtó iránti kötelességeiről tartottak hatásos beszédeket. — A néppárt legközelebb Jász- Apátiban tart népgyülést.

Uj apáczák Magyarországon. A Rómában nem rég alapított Salvatoriau rend három nővére özv. Szapáry Géza grófnő meghívására Muraszombatba érkezett, hol a grófnő égy külön házban apáczákat kíván megtelepi- teni, kik a nőnevelés és közjótékonyság terén a vidék javára lesznek hivatva működni.

A katholikusok vagyonára éhes lutheránusok. Aradon a napokban tartottak meg az ágostai evángélikusok esperességi közgyűlésüket, melyen a felügyelővé megválasztott Zsilinszky Endre a vall. és közokt. min. államtitkár testvére beszédében egyebek között a következőket mondotta:

„Erős tapintatos kezekre van szükség. A politikai helyzet válságba sodorja a most szervezkedő protestáns egyházakat. A szekták egész serege érvényesülni akar. Egyházunknak arra az álláspontra kell helyezkednie, hogy a protestáns egyház saját tanitóitól várja az erősséget. Nem az a baj, hogy az egyházpolitikai törvények meghozattak, hanem az, hogy csak ezek hozattak meg. Nem igazság, hogy egyik egyház hatalmas egyházi vagyont, előjogokat, közjogi állást élvez, a másik pedig önmagára van utalva. Legyünk e tekintetben igazságosak az egyenjogúság alapján; majd megmutatjuk, hogy a protestántizmusnak árt-e a szabadság.“

A lutheránusok tehát azon pusztítással szemben, melyet az egyházpolitika egyházukra hozott, kárpótlásul — amint látszik — a katholikusok vagyonára éheznek, — csak úgy mint a sociálisták és communisták. Nagy lehet abban az egyházban már a dissolutió, amely még a tiz parancsolatból is kiküszöbölni szeretné a tulajdon szentségét védő pontokat, a melyek pedig a társadalomnak legfontosabb alapjait képezik.

Megemlítésre méltó még, hogy az uj felügyelő az állami iskolákkal szemhen a felekezeti iskolák mellett kardoskodott, melyeket a ■protestantizmus védőbástyáinak tekint.

Undorító vallásliáboritás. Péter és Pál napján Almásy Árpád kapitány engedélyével népmulatságot rendeztek Jászberényben. Tudták, hogy ebéd után Lippich Elek az uj