Heti Szemle, 1899. (8. évfolyam, 2-52. szám)
1899-07-05 / 27. szám
VII!. évfolyam. 3“=ik szám. Szalmái*, 1899. július 5. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre — -— — — — — — — — — 3 írt — kr. Félévre — — — — — — —- — -— — 1 frt 50 kr. Negyedévre — — — — — -— — — — frt 75 kr. Tanítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 2 frt. Egyes szám ára 7 kr. Felelős szerkesztőv BÁTHORY KNBKE. A lap kiadója : A „PÁZMÁNY-SA JTÓ. “ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes I küldemények, pénzek, hirdetések, stb. a Pázmány- sajtó“ czimére küldendők, (Deák-tér 19. szám.) Hirdetések jutányos árban vetetnek fel. Nyilttér sora 20 kr. .V lap megjelenik minden szerdán. áz uj Vigadó kérdése. Mikor a törvényszék kiköltözött régi helyiségéből a város által kölcsön vett, de az állam által visz- szatéritendő 200,000 frtos nj palotába, megindultak a tervezgetések, mit csináljunk a régi épülettel és mit a visszatérítendő 200,000 írton. A képviselő testület többsége, mint ismeretes, abban állapodott meg, hogy a régi épület helyére uj, fényes vigadót épit a 200,000 írttal. A terv elkészült s mondhatjuk mindenkit megnyert' szépségével és czélszerüsógével Most már az építészeti bizottság is felülbírálta és elfogadásra ajánlja 230,000 frt költséggel. Az ügynek ilyen előrehaladott stádiumában most ismét előállnak a tervnek ellenzői s érveikkel még a tizenkettedik órában is megkísérlik visszatartani a várost ily — sze- rintök koczkáztatott és kétes értékű ,vállalkozástól. , És tagadhatatlanul elég súlyos ütegekkel vonulnak fel ismét aharcz- vonalba. Felhozzák, hogy a terv kivitele, a mely 230,000 írtra van előirányozva, az ily városi vállalkozásnál rendszerint előfordulni szokott példák és tapasztalatok szerint, sokkal többe fog kerülni. És behozza-e majd a remélt jövedelem a befektetett tőkének tisztességes kamatait, bele számítva a teleknek is 50—60,000 írtra tehető értékét? Fölemlítik azt is, hogy ez a befektetés tisztán luxus-kiadás, nem a közönség egész egyetemének szükségét elégíti ki, csak azon előkelőbb, vagyonosabb osztályét, a mely azt a vigadót, az ott beréndezehdő fényes táncztermet használni fogja. És a megelőző számban ezen álláspontból látszanak helyteleníteni a tervet e becses lapok is. Remél lem azonban, hogy a t. szerkesztőség emez állásfoglalása daczára is helyet enged elllenkező álláspontom kifejezésének s rövid indokolásának, mert —- utoljára is, -— azt tartjuk, hogy ily fontos ügyben épen a közérdek javára szolgál az, ha a kérdés minél több oldalról világittatik meg s az egészen tárgyilagos vita utján, mert hiszen fel kell tételeznünk mindenkiről, főkép a képviselő testület többségéről, hogy csak a közérdeket tartja elsősorban szem előtt, — a leghelyesebbet iparkodunk diadalra juttatni. Mi kijelentjük mindenekelőtt, hogy helyeseljük az uj vigadó vagy nevezzük inkább „Vendégfogadó épitésének tervét. Helyeseljük pedig azért, mert társadalmi állapotainkat, városunk helyzetét tekintve ez idő szerint alig ismerünk más módot, a mely ama 300,000 frt vagyon jöve- delmezésóre biztosabb kilátást nyújtana. Szatmár társadalmának, a mely oly nagy számú hivatalnok, kereskedő osztálylyal rendelkezik, — a mely oly nagy vidék központját, kereskedelmi piaczát képezi — amely a vidék gazdag földbirtokos osztályára, különböző érdekeknél fogva oly sok vonzó erővel bir s fog majd bírni a közel jövőben, a mikor jogosan megillető helyét, a vármegyei .székhely jogát is kivívja, — alig van más nyilvános szórakozó helye és módja, mint a vendéglői élet: Különösen a téli és hidegebb évszakokban, a mikor a Kossuth-kert megszűnik kényelmes otthont nyújtani. Nagyszámú egyesületeink, a melyek nyilvános fellépéseikkel gyűjtik össze a társadalmat, — ide-oda vándorolnak, szorongnak, — alig találva megfelelő helyet, Egy minden igényeknek megfelelő, fényesen berendezett redout-nak tehát biztos kilátása van a jövedelmezőségre. Tönkre fog tenni esetleg egy pár kisebb vendégfogadót, vigadót, vagy kávéházat; ám ez csak egyesek vesztesége lesz; de nyer a közönség, mert a közönség vagyona nyer ezáltal jövedelmező befektetést. Hogy egy jól berendezett vendéglői vállalat elég biztos kilátást nyújt a jövedelmezőségre, annak igazolására minden érv helyett legnyomatékosabb lehet azon tény, hogy e vállalat által számosán jutottak városunkban úgyszólván semmiből igen tekintélyes vagyonra. TÁRCZA -+ܧ Az emberiség felajánlása Iézus szenfs. szivének. — Két közlemény. — Közeledik az 1900. év, ez az emberiségre épngy, mint a magyar kath. egyházra fontos év, a mely a keresztény világ életének 19. viszontagságos századát zárja le és a 20. -nak titok telj es méhót nyitja meg ; ez a nevezetes óv, a mely a magyar kath. egyház 900 éves fennállásának is határkövét képezi. E nevezetes határponton ünnepet, nagy ünnepet készül ülni a kér. világ, nemzeti fényes ünnepet a magyar kath. egyház. A pápa ő szentsége f. é. május 25-én kiadott encyclikájában nagy jubileummal összekötött szent évnek jelenti ki ez évet, — s az egész világon megalakultak a bizottságok az ünnepségek rendezésére, a melyeken az egész kér. világ ünnepi módon ad hálát a Megváltónak a 19 századon át tőle vett jótéteményekén és Jézus szentséges szivébe ajánlja föl az emberiséget. Ezen ünnepségek előhanjai voltak már az ez idei júniusban mindenütt s Szatmárit is nagy fénynyel megtartott triduumos istentiszteletek Jézus sz. szive tiszteletére s azon szép beszédek, a melyek ez alkalommal világszerte elhangoztak. Ezek közül kiváló P. Widmnnn Feroncz, jézustársasági tartományi főnöknek a bécsi sz. István templomban jun. 11.-én mondott sz. beszéde, a mely ekképen ismerteti a nagy kér. mozgalom jelentőségét: Az idén, Áldozó csütörtökön a szentsé- ges Atya, XIII. Leo, egyrészt örömmel, másrészről bánattal teli szívvel hirdette ki a sz. esztendőt, a nagy jubileumot Róma városára nézve — „Properante ad exitum sae- culo“ kezdetű körlevelében, kitárja előttünk, hívei előtt mélyen megszomoritott atyai szivét, közli velünk gondjait és reményeit, a boldogító remény indító okait, melyek atyai szivét eltöltik, tekintve az imádást, dicsői- tóst és magasztalást, melylyel e század alkonyán, a jövő század küszöbén a kath. világ az Isten embernek Jézus Krisztusnak Urunknak és Megváltónknak hódolni kíván. És ma — igen, fordítsuk tekintetünket ez órában Róma felé, szentséges atyánkra — bizonyára ott térdelő ő, Jézus Krisztus látható helytartója, a leyméltósáyosabb oltári szentség, az örök pásztor előtt, aki az ő nyáját kezeire bízta. És ajkairól elhangzik egy ima, mely atyai szivének mélyéből ered, abból a szívből, mely bánattal és boldogító reménynyel van teli, hiterős szívből: Oh legkegyesebb Jézus, az emberi nem Megváltója, tekints reánk, kik oltárod előtt alázatos szívvel ieborulunk. Tied vagyunk, tied akarunk lenni. De hogy veled szorosabban egyesülhessünk, ime, szabad akaratból felajálja magát kiki szentsó- ges szivednek“. — így imádkozott szentséges atyánk Rómában, és imája városról városra, országról országra, egyik világrészről a másikra száll és mindenütt ez hangzik: „Isteni Megváltó, íme alázatos szívvel lábaidhoz borulunk 1 Tieid vagyunk, tieid akarunk lenni, és mivel ezt szívből akarjak, isteni szivednek ajáljuk magunkat mindnyájan összesen és kiki egyenkim“. Diadal! Diadal ! Ez a szó hangozzék ma világszerte! Diadal az Isten ember, Jézus
