Hetikiadás, 1941. január-december
1941-02-12 / 6 [1527]
Tervgazdálkod ás. 1941.február 12* . A magyar parlament rendkívüli eseménye volt ezen a héten,hogy tárgyalásra tűztek Reményi-Schneller Lajos gazdasági csucsminiszter programmját,amelyben a magyar tervgazdálkodás irányelveit ismertette. Rendkívüli esemény ez nálunk.mert eddig csak a miniszterelnöki programmbe szédeket szokták tárgralásra ki tűzni o A kérdés fontosságát jelzi ez a vita,amelyet nemcsak az ^llenzékj hanem a kománypárt ,sőt a kormány is kívánt. Az utóbbi azért, hogy a Haz gazdasági szakértőinek véleményét megismerjefelszólalásaiból tanulságokat vonhasson le. Általában a tervgazdálkodás bevezetése ellen a pártok részéről nem merült fel kifogás,csak a részletekbe* lehetett szó véloményeltérésől. A felszólalók nagy része a konkrétumokat sürgette. Természetszerűen a tervgazdálkodás bevezetésénél a magyar kormány szemolőtt tartja azoknak az államoknak tapasztalatait j/óiosz, német, olasz/amelyek a tervgazdálkodást már évekkel ezelőtt bevezették. Az oroszok hatalmas torületükön a többi államtól függetlenül valósíthatták meg elgondolásaikat. A né- ' metok és az olaszok a főbb irányelveket és célkitűzés okot állították fel. Nálunk .mint a miniszter hangsúlyozta, a torvet azoknak a gazdasági viszonyoknak i igy olomb evét elével kell kés ziű önünk, amelyek egy középnagyságú nemzőt helyzetét a többi nemzetek között meghatározzak és tokintottcl köll lennünk a háborús viszonyokra.Igy a terv olsórészo a háborús ifókro szól, a második átmeneti gazdasági progranm,amelyot a háború után néhány év alatt végre lehet hajtani és amely már beiUoszkodik a programm harmadik,ideális részébe. 7 ' A legközelebbi teendő,amelyhez áldozatok árán is azonnal hozzá k 11 fogni, a munka mennyiségi és minőségi megszervezése,racionalizálása és felfokozása. Először is a háborús idők nehézségeit kell áthidalnunk ós a jövőalapjait megteremt énünk .A végső eredmények csak a háború után jelentkezhetnek, de addig a gazdasági erőnket a legnagyoob teljesítményre kell f elf okozni .Termőt erületeink gyarapítását és azt.hogy egy talpalattnyi föld se maradjon kihasználatlanul Tk'nyszerrel is biztositják.A kopár,homokos,szikes területek termővé totóiét megfelelő hitel biztosításával megkozdik, Ez se jelentéktelen, hiszen csak szikes területünk kitesz 600.000 holdat .A tagosítást is kötelezővé teszik. Ezzel ugyan nem lehet több uj termőterületet nyerni 50.000 holdnál.de a munkaerő megtakarítás és egyéb előnyök révén oz is jelentős,hiszen az eddigi tapasztalatok alapján a tormos ott,ahol koresztülvüték a tagosítást,átlag 23 %-kal emolkodott. A belvizszabályozás és ármontosités révén is számítunk uj tormotorülotokro. A föld tormőorojét is fokozzák talajjavítással. Mindenütt azt koll termelni,ami a legtöbbet os logértékoscbbot hozza. Ezért arszágos^tervot állítanak fel természeti tájakként cs országreszókként s kcdvozménvcKkol, jut almák kal.de ha kollj kényszerről is biztosit jak ke reszt ülvito lét. A nyorsanyag gazdálkodást szabályozzák, az üzemek termőijsóbo is boavatkoznak. Sok külföldi orc holyott a hazai alumíniumot használják fel és elősegítik a műanyagok .gyártását 0 7 A vita egyik szónoka azt mondott a ,hogyha az alumíniumgyártást állami koze-ósbo ve^zik ? akkor cz több hasznot hozhat az államnak,mint Romániának a* potrolcum./ Az ipari szuks'glotokot is biztosítják az iparf ojlosztés révén^ a koroskcdolcnot torvszorücn szervezik meg, a spekulációt,az indokolatlan közvotitkőket kilíapcsoliák. A tőkét minden vonalon a nemzet szolgálatába;állítják. A cél az . " általános jólét omoléso és az ország súlyának növelése. hogy elfoglalhassa azt a helyet .amely Európa közgazdasági életében megilleti. Röviden összefogva,ezek a főbb vonásai a tervgazdálkodási programm kéreteinekc Természetes.hogy a törekvéseket senki se ellenzi,hanem csak kiegészíteni kivánjao Ez tűnt ki a szónokok beszédeiből,, nangoztatták.hogy ez a prgramm az aktív irányított gazdasági tevékenység megkezdését jelenti a közösségi . gondolat jegyében s hogy a terv állami beavátkoz ás a közfcség érdekében a keresztény erkölcs alapján. Azt is kiemelték.hogy ez a keresztény gazdasági politika egyedül alkalmas arra,hogy az aranyra épített „régi rendet ugv cserélje fel az uj közösségi renddel,hogy minden magyar erőt a legjobban felhasználhassunk;? — -
