Hetikiadás, 1941. január-december

1941-02-12 / 6 [1527]

; -Uj 'lépeseica. diplomácia sakktábláján, 1941.február 12. Hosszú,látszólagos szünet után nagy a süigés-fbrg-ás az európai diplomácia frontján. Ez a tevékenység mintegy hirnöke az elk öve t ke zendő es eményeknek. Ad iplomáci a e ISőrsként dol g> zik, hogy t i sz~ta helyeztet teremtsen a később hekövetkezendő hadieseményeknek. Szidó szerint ugylátszik, hogy az események súlypont ja Európának két déli félszigetére, az ibériai és a balkáni fátszletre helyeződik, mely félsziget éknek fontossága a közeljövő hadviselésének szempont jaból igen megnövekedett. Ennek megfelelően a diplomácia sakktábláján itt történik a legtöbb lépés, amint azt a hozzánk érkezet', sajt ó jelentésekből kiolvashatjuk, Spanyolország államfője Franco tábornok meglepet6.&szsxifen útra kelt és elindult Olaszország felé, hogy találkozzék a Dúcéval. Abból a tényből, hogy nagyszámú kisé réttel "kelt útra és vele együtt utazott külügyminisztere is, arra következtetnek egyes külföldi külpolitikai körökben, hogy Spanyolországnak a tengelyhatalmát hoz való viszonyának további kimelyitóserői lehetett szó a tanácskozásokon annál is inkább, mart köztudomású, hogy Franco német és főleg olasz segít* seggel tudott úrrá lenni a hazáját duló forradalmon ós-tudta visszavezetni országát a nemzeti vonalra. Nem lehet kétséges, hogy ebben az s esetben a tengelyhatalmaknak háborújuk még sikeresebb folytatásához igen értékes támaszpontokat nyerhetnek meg akkor is, ha Spanyolország*.melyet a három éves belháború jelentősen meggyengített, nem lép be a harcba aktiv szereplőként. Az a tény, hogy Franco visszautazása közben a francia Riviérán Pétain tábornagy francia államfővel találkozott és tanácskozott, más jelentések szerint azt látszik igazolni, hogy Mussolini miniszterelnök nem adta fel a reményt, hogy Bál-Európának ezen három latin testvernemzetét közel tud ja hozni egymáshoz, mely közeledésből eredő helyzet azután kivételes súlyt biztositana számukra a FöldköziB "Az eseményeknek ilyetén alakulását természetesén nem nézi tétlenül az angol diplomácia. A tanácskozásokból eredő összes kö- étkeztetéseket feldolgozza és megteszi a maga érdekében legjobbnak tartott ellenlépéseké t. "Ezidő szeriiK tudomásunk van arról

; hogy Portugália miniszterelnökével Sala zárral igen fontos tanácskozásokat folytatott az angol nagykövet, aki után a spanyol nagykövet jelent meg kihallgatáson a portugál államfőnél.Látjuk tchat.hogv az ibériai féls-zigcton a tanácskozások uralják a helyzetet,viszont a Balkámon az események már jó egynéhány lépéssel előbbre va.nnak.Ez érthető,mert a Balkanon harcban áll a tengelyhatalmak egyike,köze ledob van tehát a kifejlődés •lehetősége is. A tengelyhatalmak nem.tUrhetik.hogv meglepetés érje őket,mindeddig megelőzték Anglia szándékait,mint azt Norvo.gia és Dánia megszállása esetében is láttuk,ahol német csapatok csupán tíz órával,de mégis előbb ertek partra.mint az ugyancsak partra szállni készülő angol haderő .Amennyiben tehát Anglia erősítené a Balkánon zavartkoltési munkáját, felt ét lenül szembetalálna magát Németországgal. Nem tagadható le,hogy Angliának a Balkánnal kapcsolatban eddig még kiderítetlen elgondolásai állanak: fenn,ez látszik abból.hogy Anglia bukaresti követe váratlanul megjelent a román külügyminisztariumban és kikérte a maga .valamint szanéiyzet o útlevelét és megtette az intézkedéseket az ország elhagyására- Ezzel megszűnt a diplomáciai viszony a két ország között. Romániában a történtek után azonnal megszigorították a védelmi, de főleg a légvédelmi intézkedéseket .Arról is érkeztek hirek,hogy a balkáni államokban levő többi angol követ'is megtette az elutazáshoz szükséges intézkedéseket .Meg kell említenünk még,hogy Filov bolgár miniszterelnök válaszolt Churchill ángíl miniszterelnök legutóbbi rádióbeszédé re és visszautasij»$ta a^t^anác.^^hp^y ^ilg^tria háborúba lépjen az angolok oldalán, Bulgária