Hetikiadás, 1940. január-december
1940-12-04 / 49 [1526]
:AV.U^O^<.,Í^U. *• isme z rtomania. A vesztett világháború és az azt követő trianoni kényszer béke oly helyzetbe hozták Magyarországot, hogy volt ellenségei joggal tételeznettéK fel,hogy számára nincs feltámadás .Alig mult el azonban husz esztendő porbahultak a páriskörnyéki békék alapnélküli épületei és megsemmisülitek azok az erők.melyek arra szövetkeztek,hogy Magyarországot a leigázottság állapotában tartsák. Felemelkedésünk a magyar éiniakaráson tul szoros függvénye az európai helyzetnek és küzdelennek^melyet a Német Birodalom folytat jogaiért es életéért .Mi magyarok a világháborúban utolsó percig becsületesen és télies erőnk megfeszítésével álltunk ugy gazdasági téren, mint hadászatilag német szövetségesünk mellett és most,amikor a német politika és sikerdus hadihelyzet folytán a Német Birodalom újjáéled' , mi vele együtt emelkedünk,mint ahogy annakidején is együtt estünk el.Indokolt és jogos a mi emelkedésünk,mert hiszen barátságunk változatlan maradt,illetve,ha lehet az elmuit huszonkét év alatt még jobban elmélyült,ÖB szeköttetésünk szorosabbá vált és első között voltnnk,akik megértettük azokat az erőfeszítéseket .melyeket a Sémet Birodalom egy ui igazságos alapokon nyugvó Európa létrehozására kifejtett és még most is kifejt.Elfogadtuk, illetve alávetettük magunkat annak a döntőtiráskod ás nak, melyet a tengelyhatalmak ügyeinkben végeztek és zokszó nem hangzott el,amikor az uj naptárok a magyarok százezreit a túlsó oldalon hagyták .Elsőnek csatlakoztunk a háromhatalmi egyezményhez.hogy biztosítsuk a békét közép és Délkeléteurópában és segáitsük a tengelyt,hogy küzdelmét eredményesen minél előbb befejezhesse, jiggk m unka és teherbiróképességünk igen jelentős részét a Trisszatért fiszakerdély számára bocsátottuk rendelkezésre.A döntőbírósági határozat után vonultunk be Erdélybe, ahonnan a románok minden megmozdithatót elcipelve, az ingatlanokat pedig a legnagyobb mértekben megrongálva vonultak ki.Evek hosszú munkájára es megfeszített erőre lesz szükség, Hogy ezt az országrészt középeurópai nivóra emeljük gazdasági. és kulturális szempontból. A huszonkét éves román uralom gyarmatot látót', ebben a területben ahonnan csak zs ákmány olt, amely nek magyar kisebbségét újra és újra kifosztotta,de fejlesztése érdekében jottányit sem tett. Románia szintén csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez és magyar részről az volt a feltevés .hogy ez a csatlakozás közelebb hozza a két államot.annál is inkább,mert Romániában uj politikai korszak vetette előre fényét. Az átalakulás azonban reméljük csak egyelőre, a régi uralom felszámolásában éli ki magát és osak rövid ideje járta be a világot a hir,hogy Romániában százával végezték ki az elmúlt idők politikai tényezőit , Köztük számos volt miniszterelnököt és minisztert. Hogy Románia miképpen számolja fel a régi uralmat,belügy.Magyarországat ez csak abban a mértékben érdekli,hogy belső nehézségeit ne az ott élő magyarság elleni faji gyűlölet felkeltésével takargass a, amiről egyre sűrűbben kapunk hireket. Gyulafehérváron,ebben az ősrégi magyar koronázó városban december 1.-én a románság egyesülési ünnepélyt tartott .Az ünnepen történtekkel a magyar országgyűlés is foglalkozó tt„Ra jniss Ferenc ország .gyűlési képviselő ismertetto a felszólalás oka t, melyekben állandóan visszatérő szólam volt,hogy a vérrel szerzett román határokat erőszakosan megcsonkították és most újra kell kezdeni a harcot Románia területi integritásáért és ez a harc győzedelmessen fog végződni. A beszédek felelős román államférfiak előtt hangzottak el és jelen volt a gyűlésen Antonescu államvezeto,aki csak néhány nappal azelőtt csatlakozott Románia, nevében a háromhatalmi egyezményhez.A gyulafehérvári megnyilatkozások felrúgását jelentik a bécsi dentőbir osagi Ítéletnek és a támadás nemcsak Magyarországot érte.hanem a tengelyhatalmakat is,melyek az Ítélet alkotói voltak„ rY A magyar fegyelmezett lemondás és a román mohóság összeegyeztethetetlenáfizt tudni kell a világnak és barátainknak és ha Románia nem tudja ezt megtanulni,akkor a magyar nemzettel kerül szembe,amitől Isten óvja meg,nem Magvarországot, hanem Romániát." - szavakkal fejeződött be a parlamenti beszédcEzek a szavak az egész és osztatlan magyar közvélemény hangulatát felezték ki. Yl/jru